Áldozathibáztatás, abúzus, gyerekjogok – többek közt ezek a témák is előkerültek. A Civil Bázis Gyerekvédelmi Fóruma, amit immár ötödik alkalommal rendeztek meg, a gyermekvédelem és a média kapcsolatára fókuszált, ez alkalommal a MÚOSZ-ban tartották.
A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek és a média kapcsolatát szeretnék jobbá tenni, a szakmai feleket szeretnék edukálni és a szempontjaikat egymáshoz közelíteni.
Horgas Péter, a Civil Bázis szakembere felemlegette, hogy a kegyelmi botrány és a körülötte kirobbanó médiabotrány volt az első gyerekvédelmi fórum kiváltó oka: ennek nyomán kezdtek egyeztetni szakértők, politikusok és civil szereplők. A politikai területen azonban hamar megrekedt a téma. Most, hogy az ötödik éve szervezik a fórumot, újabb botrányok kerülnek elő, erre hozta fel példaként a Szőlő utcai esetet.
„Más eszközünk nem volt, mint a fórum fenntartása, úgy tűnt a szakmai területen dolgozóknak szükségük van erre, mert eddig ilyen kezdeményezés nem volt. Felveti azt a kérdést is, hogy a szakma miért nem tudta kitermelni azt, hogy legyen egy ilyen találkozás. A gyermekjogi koalíció megfogalmazott egy dokumentumot, hogy mit kíván a gyerekvédelem. Kár és érthetetlen, hogy nem élnek ezzel a politikai szereplők. A MÚOSZ is szeretne hozzányúlni az Etikai kódexéhez, és mi szeretnénk, ha a gyerekvédelmi területen a média területhez hozzá tudnánk tenni a mi tudásunkat is.”
Gyerekvédelmi szakember és a média szerepköre kerekasztal beszélgetésen fő célként az fogalmazódott meg, hogy a szakember célja, hogy védje a gyermekek jogait – fel kell oldani a feszültséget, a gyerekjogi szakember és az újságírók között, együttműködés legyen és ne ellentét. Elhangzott az is, hogy heterogén a média hozzáállása a témához: van, aki odafigyel az alanyra és a jogaira, mást inkább a sztori klickbite mivolta érdekel.
Ónody-Molnár Dóra, a MÚOSZ részéről kiemelte, hogy volt már erről korábban is beszélgetés, de anno megfeneklett. „2011-ben az Európai Tanács projektjének a célja az volt, hogy a gyerekek elleni szexuális abúzus témáját Etikai kódexbe terelje. Megszületett egy cselekvési terv és tényfeltáró munka. Milyen szavakat kéne kerülni és sztereotipiát kellene kiirtani, mert általános jelenség a sztereotipizálás, és hogy az áldozathibáztatás létezik. Sok minden másképp alakulhatott volna azóta, ha ezt akkor sikerül végig vinni. Én most sem látom azt, hogy a szerkesztőségek képesek hatékonyan együttműködni. Túl sok a nézetbéli és politikai ellentét a közöttük.”
A gyerekvédelmi szakember kiemelte, hogy fontos lenne, hogy a gyerekek arcát, nevét ne mutassuk, védjük őt amennyire lehet, hogy ne traumatizálódjon újra.
Már a korábbi Gyermekvédelmi Fórumokon is sok kérdés merült fel, a mostanin is ezeket hozták fel, bontották ki.
Hogyan lehet a gyermekvédelem ügyeit tárgyalni úgy, hogy a benne élőket védjük a valóság feltárása közben?
Hogyan lehet hitelesen tájékoztatni, ha a forrás titkos? Hogyan védhetők a gyerekek a lépten nyomon eléjük ugró „tájékoztató” politikai reklámoktól?
A fórumon kerekasztal beszélgetések és előadások mellett csoportos beszélgetésekre is sor került.
