A helyi újságírás már évek óta hatalmas kihívásokkal küzd: a szerkesztőségi szabadság megőrzése, az üzleti működés biztosítása és a médiasokszínűség fenntartása sokszor komoly akadályokba ütközik.
A foglalkozáson arról esett szó, hogy milyen módon lehet a helyi független sajtót segíteni, és erre nemzetközi szinten, elsősorban Németországban milyen jól bevált módszerek vannak már.
A Goethe Intézet Bogár Zsolt kezdeményezésére szervezett kerekasztal-beszélgetést a témában, amit egy zártkörű workshop előzött meg.
Thomas Schnedler, a Netzwerk Recherche ügyvezetője a Journalism Value Project egyik gazdája, többek között arról beszélt, hogy a projekt célja, az információgyűjtés az európai független helyi lapkiadók alkotta szektorról, többek között arról, hogy miképp tartják fenn magukat a médiapiacon, és mely területeken van szükségük támogatásra. Szakmai konferenciákat is szerveznek, kutatómunkát végeznek újságírói területeken, és ösztöndíjakat adnak. Thomas Schnedler beszámolt arról, hogy Németországban is probléma, hogy sorra tűnnek el a helyi médiumok. A helyi újságok a tájékozódást és a helyi politikában való eligazodást segítik.
Van az újságíróik számára támogatói és mentorhálózat is, ezek a szakértők a tényfeltáró munkában tudnak segíteni.
A következő etapban a Telex újságírója, Joób Sándor számolt be arról, hogy számukra is elengedhetetlen az, hogy legyenek megbízható helyi tudósítóik. Elmondta, már az elején látszott, hogy nem egyszerű tudósítót találni. Hiszen a helyiek közül így vagy úgy, de sokszor kötődik az önkormányzathoz vagy más szervezetekhez egy adott ember, és ezért gyakran felmerült az összeférhetetlenség kérdése. Végül sikerült megfelelő tudósítókat találni, de nem volt könnyű, hiszen sokszor egzisztenciájuk bánta, ha beálltak a Telex mellé.
Kihívás a lap számára, az volt, hogy vidékiként nem vonzó, ha sok a budapesti hír egy portálon, de fordítva is igaz. Úgy tűnik hosszú távon megtalálták a jó egyensúlyt. A helyi tudósítókat senki nem helyettesítheti, mert a hely és emberismeretük egyedi és pótolhatatlan.
Joób Sándor megemlítette, hogy öt évvel ezelőtt 2020-ban megszűntek a helyi lapok, központosították őket, és mivel helyben nem volt aki foglalkozzon ezzel, ömlöttek az akkori Indexhez a helyi korrupciós ügyek. Öt évvel később a helyzet már jobb, mert lett több, igazán jó és egyre jobban fejlődő helyi média kezdeményezés.
A worskhopon erőforrásokról, minőségről és jó megoldásokról volt szó, ahol minden jelenlevő ötletelt, beszélgetett az említett témákról.
Megtudhattuk, hogy megalakult a Fülke, azaz a Független Helyi Lapok Közössége. Helyi, helyben ható és működő sajtószereplők vannak ebben az egyesülésben. Jelenleg informális ugyan, de nemsokára formálissá váló egyesületben, 6 kiadó 9 lapja alkotja. Az egyik alapító szerint szeretnének bővülni, mert sok a fehér folt még az országban. A helyi lapoknak nagyon kevés az erőforrása, és ezért nehéz előre jósolni a a jövőt, hogyan alakul a helyi médiumok sorsa. A Fülke célja, hogy segítsék egymást erőforrásokkal is akár és információ cserével, ezért hetente megbeszéléseket is tartanak.
Kép forrása: Máriás Borbála // Képen a workshop résztvevői
Az esti előadáson kerekasztal-beszélgetés formában vitték tovább az itt boncolgatott témákat a helyi médiumok képviselőivel. A nyilvános kerekasztal-beszélgetés a helyi sajtó fontosságáról és fenntarthatóságáról szólt.
Résztvevők: Alter Róbert, a kecskeméti helyi lap, a KecsUP főszerkesztője (lapigaztagó, főszerkesztő Bajáki Zsanett) a Független Helyi Lapok Közössége (Fülke) tagja, Gűth Ervin újságíró, a pécsi hírlevél, a Mecseki Müzli alapítója. A beszélgetést Horn Gabriella újságíró, a Szabad Európa Szabad oldal című rovatának szerkesztője moderálta.
Néhány hónapja a MÚOSZ is szervezett hasonló tematikában beszélgetést. Azokról készült felvételeket itt megnézhetik:
Szerző és képek: Károly-Rajki Edith
