A médiában ábrázolt nők aránya globálisan huszonhat százalék, tízből négy cikket ír nő, női témákhoz jellemzően nők nyúlnak, a női sporteredmények sokszor nem is kerülnek be a hírek közé. Ehhez hasonló megdöbbentő adatokat mondtak el a Plafonok és pofonok – Tények, elvek, eszközök a női reprezentáció javítására című, az Egyenlítő Alapítvány által szervezett eseményen 2025. szeptember 18-án a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) székházában.
Kép forrása: Egyenlítő Alapítvány//Kocsi Ilona MÚOSZ elnök
Heal Edina az alapítvány vezetője a következőkkel indokolta a témát, azt, hogy miért is kell a női reprezentáció emelésével foglalkozni:
“A média az a tükör, amelyben a társadalom saját magát látja. De vajon mit mutat ez a tükör? Azt látjuk, hogy a döntéshozó, a szakértő, a véleményformáló és a sikeres vezető szinte mindig egy férfi. A nők a társadalom fele, mégis alig kapnak teret a hírekben, a magazinokban és a műsorokban, különösen akkor, ha szakértelemről van szó. Amikor a gazdaság, a technológia, vagy a politika a téma, hajlamosak vagyunk kizárólag férfiakat meghívni. Ezzel egyrészt elszalasztjuk a gazdagabb, teljesebb történetmesélés lehetőségét, másrészt pedig láthatatlanná tesszük a nők eredményeit és hozzájárulását. Ez a láthatatlanság több, mint egyszerű kihagyás. Ez egy üzenet a fiatal lányok és nők számára, hogy a vezetői pozíciók, a tudományos karrierek és a siker a férfiak világa. Adjunk egy reményt a lányoknak, egy lehetőséget az egyenlő esélyekre!”
Az eseményt újságíróknak, tartalomkészítőknek, rendezvényszervezőknek szervezte az alapítvány Médiaérzékenyítő munkacsoportja azzal a céllal, hogy a sokkoló tények mellé lehetséges megoldásokat is tegyen.
Kép forrása: Egyenlítő Alapítvány//Dr. Csisztu Zsuzsa
Dr. Csisztu Zsuzsa, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alelnöke előadásában több oldalról is közelítette a problémát a sportújságírás területén. Amellett, hogy globálisan alacsony a sportújságírónők aránya, még mindig gyakori a nők sporteredményeinek sztereotip ábrázolása. A hírekben sokszor tesznek utalást a sportolónők külsejére, családi állapotára, és a velük kapcsolatos jelzők is gyakran előítéletről árulkodnak.
„A hírek meghatározóak abban, hogy egy sportoló láthatóvá váljon. Ha nem látható egy sportolónő, képtelenség profiként előrelépni.” (Dr. Csisztu Zsuzsa, AIPS alelnök)
Előadását Dr. Csisztu Zsuzsa egy döbbenetes adattal zárta: a European Aquatics 2025/2026-os vízilabda-kupájának publikus díjazása a férfiaknál 125 ezer euró, míg a nőknél 20 ezer euró volt.
A nők sztereotip ábrázolása szorosan összefügg azzal is, milyen az arányuk az újságírók és tartalomkészítők között. Végh Veronika, a Ringier Hungary EqualVoice nagykövete előadásában bemutatta: tízből négy cikket ír nő, ők is jellemzően az egészség, a kultúra és a társadalmi kérdések területén publikálnak, miközben alacsony (kb. huszonöt százalékos) a szerkesztőnők és médiavállalati vezetőnők aránya. Pedig az újságírónők gyakrabban szólaltatnak meg nőket szakértőként, és kevesebb sztereotípiát használnak velük szemben.
„Elengedhetetlen, hogy az újságírók aktívan keressék a női megszólalókat, nem csak a hagyományos női témákban.” (Végh Veronika, EqualVoice nagykövet, Ringier Hungary; PhD-hallgató, ELTE)
Sáfrány Réka, a Női Érdek elnöke egy friss, globális felmérés eredményéről számolt be. A GMMP (Global Media Monitoring Project) egy ötévenkénti globális vizsgálat a nők ábrázolásáról a médiában. Egyetlen nap médiatermését elemzik több országban, így Magyarországon is. A 2025-ös eredmények alapján a női egyenlőség a médiában hosszú évek óta alacsony szinten stagnál; minimális előrelépés tapasztalható az újságírónők arányában, de a női megszólalásokban és a nőkkel kapcsolatos témaválasztásban továbbra is régi beidegződések élnek.
„A nők még mindig elsősorban magánemberként jelennek meg a hírekben, nem mint szakemberek vagy híralanyok.” (Sáfrány Réka, a Női Érdek elnöke)
A kerekasztal-beszélgetésen három nagy magyarországi kiadó képviselői (Csáti Melinda, vezető szerkesztő, GLAMOUR, Ringier Hungary; Gergely Márton, főszerkesztő, HVG; Pácsonyi Daniella, kreatív és kommunikációs igazgató, Central Médiacsoport) mondták el, ők hogyan látják a helyzetet, illetve milyen szerkesztőségi elveket, gyakorlatokat ismernek és alkalmaznak ennek javítására. A Ringiernél rendszeresen készül statisztika a női megszólalásokról, és egy AI-alapú eszközük is segít a sztereotip szóhasználat elkerülésében; a Centrálnál hisznek abban, hogy a női menedzsment sokat lendíthet az ügyön; a HVG-nél pedig a publicisztika rovat szerzői között vezettek be ötven–ötven százalékos arányt, és figyelnek a szerkesztőnők, hírszerkesztők jelenlétére is.
A délelőtt második felében Vámosi Mariann, a Projectis Consulting alapítója és vezető tanácsadója tartott workshopot az újságírók és tartalomkészítők számára, ahol kifejezetten gyakorlati megoldásokat kerestek.
„Igazán inspiráló volt ennyi gyakorló újságíróval együtt gondolkodni azon, mik lehetnek azok a gyakorlati lépések, amik valódi változást idézhetnek elő. Abban mindenki egyetértett, hogy szerkesztőségi irányelvek mellett ehhez a férfiakkal való közös párbeszéd is kell” – mondta Hermann Irén, az Egyenlítő Alapítvány Médiaérzékenyítő munkacsoportjának tagja, az esemény egyik szervezője, a HVG munkatársa.
Az Egyenlítő Alapítvány célja, hogy a workshopon kidolgozott lehetséges jó gyakorlatokat és ötleteket olyan ajánlássá formálja, amelyet a szerkesztőségek és tartalomgyártók mindennapi munkájukban használni tudnak a női reprezentáció javítására.
Az esemény előadásait itt, a fotókat pedig itt lehet elérni. Az előadásokról videófelvétel is készült, amit az érdeklődőkkel megosztunk.
Kép forrása: Egyenlítő Alapítvány
