Június 24-én folytatódott az Átlátszó személyiségi jogi pere, amelyet a lap a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) ellen indított. A per már nemcsak a tényfeltáró portál jó hírnevéről szól, hanem az összes független médiumról és civil szervezetről Magyarországon, amelyeket megpróbálnak feketelistára tenni és ellehetetleníteni az „átláthatóságinak” nevezett törvénytervezettel. A tárgyaláson többek között kiderült, hogy az SZH egészen másra gondolt, mint bárki más gondolna, amikor dezinformációról és hírszerzésről beszélt a jelentésében, és hogy továbbra is úgy vélik, ők csak véleményeket fogalmaztak meg az Átlátszóval kapcsolatban.
Az oknyomozó portál személyiségi jogi pert indított az SZH ellen, miután az állami szervezet a tavalyi „vizsgálati jelentésében” többek között azzal vádolta meg az Átlátszót, hogy kémkedik, egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagja, híreket hamisít, vagy épp hírszerzési tevékenységet folytat. Majd ezeket a megállapításokat fizetett hirdetésben terjesztették a közösségi médiában. Mivel ezek az állítások valótlanok, a lap jogi útra terelte az ügyet: azt kérte a bíróságtól, hogy tiltsa el az SZH-t a további jogsértésektől, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére.
Az SZH ellenkérelmet nyújtott be – írja beszámolójában Katus Eszter –, amelyben többek között olyan kijelentéseket tettek, hogy mindaz, amit a jelentésben rólunk írtak, csak vélemény, következtetés, nem pedig bűncselekmények vádja egy állami hivatal részéről.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a bíró kérdéseire válaszolva többek között elmondta, hogy jelentésében és az arra épült médiakampányban az SZH számos súlyos bűncselekmény gyanúját fogalmazta meg az Átlátszóval kapcsolatban, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy jelentős károkat okozzanak a lapnak, és hogy az Átlátszóval szemben kritikus hangok radikalizálódjanak. Bodoky felszólalásáról itt olvashatnak részletesebben.
Bodoky egyesével cáfolta az SZH hamis tényállításait, továbbá hangsúlyozta: Nem azzal van problémánk hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal átláthatóságot követel, hanem hogy hazug, megbélyegző és lejárató kontextusba helyezi a közölt adatokat.
Az SZH jogi képviselője hangsúlyozta, hogy miközben az Átlátszó „elavult szótári értelmezést” használ a dezinformációval kapcsolatban, az ma már tartalmazza az információtorzítást, vagy épp a közönség félrevezetését is. De a hírszerzést sem a büntetőjogi értelemben használták a jelentésben, értelmezésük szerint ugyanis a fogalom azokra is használható, akik szisztematikusan információkat gyűjtenek és rendszereznek, tehát a hétköznapi újságírói tevékenység is hírszerzésnek minősül. Ellenkező esetben nem ezen a bíróságon zajlana ez az eljárás, tette hozzá az SZH ügyvédje.
További részletek videóval az Átlátszó oldalán.
Kiemelt kép: Tóth Balázs ügyvéd (balra) és Bodoky Tamás főszerkesztő – Fotó: Pápai Gergely
