Februárban a Megafon új telephelyet hozott létre egy óbudai irodaházban, közvetlenül Dukász Magor, a Fidesz volt digitális igazgatójának cége alatt – kezdi hosszú cikkét Német Szilvi a Lakmuszon. Az Origo az irodakomplexum szomszédos épületébe költözött. Korábban Habony Árpád médiacége is ebben az épületben működött.
Az egykori óbudai textilgyár helyén kialakított, modern loftirodákat rejtő „Urban Studios” irodaházban 2022 óta működik a politikai kampányokkal foglalkozó Digitális Szuverenitás Központ (DISZK). A központ, bár nevében és megjelenésében is emlékeztet a tavaly decemberben felállított Szuverenitásvédelmi Hivatalra, valójában egy évek óta működő profitorientált cég, amely a 2022-es országgyűlési választások évében vette fel a kormány politikájára rímelő nevet. A DISZK saját bemutatkozása szerint versenytárselemzéssel, digitális kampányokkal és erős érzelmi hatást kiváltó videókkal segíti „helyi és nemzeti szereplők szuverenitását a digitális térben”. Szolgáltatásait a cég a legutóbbi, 2023-as pénzügyi beszámolója szerint közel kétmilliárd forintért értékesítette.
A DISZK hasonló tevékenységet végez, mint a kormány digitális stratégiájában központi szerepet játszó Megafon influenszerképző. A két céget családi kapcsolatok is összekötik: a Digitális Szuverenitás Központot Dukász Magor alapította, testvére, Gyürk-Dukász Hanga pedig a Megafon működtetésében vesz részt. Dukász Magorra korábban a Fidesz digitális igazgatójaként hivatkoztak, míg Dukász Hanga Gyürk András fideszes politikus felesége. A két cég kapcsolata idén februárban vált még szorosabbá, amikor a Megafon új telephelyet létesített Dukász Magor vállalkozásával közös épületben, az óbudai Perc utca 8. szám alatt.
Erre a változásra mindössze a cégnyilvántartás egy rövid bejegyzése utal. A Megafon videós tartalomgyártói azonban már ezt megelőzően is rendszeresen megfordultak az épületben – jóval azelőtt, hogy ittlétüknek hivatalos nyoma lett volna a cégiratokban. A Megafon megjelenésével párhuzamosan a kormányközeli online média egyik legnagyobb szereplője, az Origo is átköltöztette szerkesztőségét a Perc utcai irodaházhoz függőfolyosóval kapcsolódó Pacsirtamező utcai irodakomplexumba. A „Pacsirtamező complex” irodáit ugyanaz a cég adja bérbe, mint a DISZK és a Megafon által használt „Urban Studios”-éit, és a Lakmusz információi szerint a két ingatlan tulajdonosa is közös.
A Perc utca nem most került fel a kormánypárti médiában dolgozó kommunikációs stratégák térképére. 2013 és 2015 között a DISZK jelenlegi irodájának helyén, a Perc utcai épület második emeletén működött a Napi Gazdaság szerkesztősége, azt követően, hogy a korábban független üzleti-pénzügyi napilapot megvásárolta a Fideszhez köthető Századvég Gazdaságkutató. 2015-ben, a lap megszűnése után, ugyanebben az irodában indult el a Magyar Idők nevű „konzervatív közéleti napilap” is, amelyet azok alapítottak, akik a G-nap után távoztak a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzettől.
Egészen 2019-ig ebben az épületben működött továbbá Habony Árpád és Győri Tibor médiacége, a Modern Media Group Zrt., amelyhez akkoriban olyan lapok tartoztak, mint a Lokál, a 888.hu vagy a Figyelő. A cég 2019-ben beolvadt a Mediaworks Hungary Zrt.-be, amely a cégnyilvántartás szerint egészen tavaly novemberig megtartotta Perc utcai telephelyét.
A Habony-korszak után most újra felpezsdülni látszik az élet Óbudán: előbb a DISZK, majd a Megafon és az Origo megjelenésével az irodaegyüttes ismét fontos találkozóponttá vált a kormány médiagépezetének szereplői számára.
A Megafon és a DISZK együttműködésére eddig inkább csak informális jelek utaltak, illetve a fentebb említett családi kapcsolat Dukász Magor és Gyürk-Dukász Hanga között. Dukász Magor már a februári összebútorozás előtt is a legkülönbözőbb rendezvényeken tűnt fel a Megafon tartalomgyártó csapatával, például a 2023-as Tranzit fesztiválon vagy az ugyanazon év őszén rendezett Fidesz-kongresszuson. Amikor 2022-ben a Lakmusz kérdéseket tett fel egy megafonos alkalmazottnak, levelüket egyszerre továbbította Dukász Magornak és Kovács Istvánnak, a Megafon alapítójának. A nyilvánosan elérhető képek alapján pedig a DISZK munkatársai a Megafon közösségimédia-kurzusain is részt vettek, oktatóként.
Míg a kormánynak kedves üzeneteket a közösségi médiában terjesztő Megafon saját bevallása szerint jobboldali üzletemberek támogatásaiból működik, és nem termel profitot, addig a DISZK komoly nyereséget hoz tulajdonosainak, és volt már közpénzes megbízása is.
A Megafont működtető kft. megalakulása óta minden évben több mint 2 milliárd forint támogatáshoz jutott – a cég pénzügyi beszámolóiban szereplő egysoros megfogalmazás szerint „a tevékenysége céljának megvalósítására”. A finanszírozás pontos forrása továbbra sem ismert. Egy 2022-es sajtóperben született bírósági ítélet kimondta: megalapozottan lehetett arra a következtetésre jutni, hogy a Megafon közpénzhez is hozzáfért. A cég honlapján mikroadományokat gyűjt (cégektől és magánszemélyektől egyaránt), állítása szerint a felajánlásokat közösségi médiás képzésekre, új videók készítésére és azok hirdetésére fordítja. A Megafonnak tavaly tavaszig 2 milliárd forint fölé rúgott a reklámköltése a Facebookon.
Ehhez képest a Megafon közvetlen közelében működő Digitális Szuverenitás Központ nagyon is a piacra dolgozik. Pénzügyi beszámolói szerint 2022-ben, az országgyűlési választások évében nettó 850 millió forintért, egy évvel később pedig már közel 2 milliárd forintért értékesítette szolgáltatásait. A DISZK a 2023-as évet több mint 800 milliós nyereséggel zárta, amelyből a tulajdonosoknak – Dukász Magornak és Stibrányi Eszternek – több mint 350 millió forintos osztalékot fizettek ki.
A DISZK-hez a Megafonnal ellentétben kimutathatóan érkezett közpénz. Az mfor gazdasági portál szúrta ki, hogy Balásy Gyula cégeinek alvállalkozójajént egy kormányzati kommunikációs megrendelésen tavaly több mint 100 millió forintos megbízás jutott a Digitális Szuverenitás Központ Kft-hez. A DISZK kormányzati kapcsolataira utaltak azok a dokumentumok is, amelyeket a Lakmusz tavaly nyáron nézhetett meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében. A dokumentumok a Kabinetiroda és a Balásy-cégek közötti szerződések teljesítéséről szóltak, azonban az is kiderült belőlük, hogy egy kormányzati megrendelésre készült videós hirdetés tesztverzióját a DISZK akkori produkciós vezetője, André Palóc neve alatt töltötték fel a YouTube-ra. (Palóc azóta már a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozik szóvivőként).
Bár a cég honlapján nem szerepel a neve, a DISZK-nél helyezkedett el nemzetközi igazgatóként Benkő Levente korábbi izraeli magyar nagykövet. Érdekesség, hogy Benkő több alkalommal is az Origo felületén nyilvánult meg külpolitikai kérdésekben.
Néhány hónappal ezelőtt az ország egyik legnagyobb hírportálja, a 2015-ös tulajdonosváltás óta kormányzati irányítás alatt álló Origo is az egykori textilgyár területére költözött.
A portások elmondása szerint a lap munkatársai két részleget is elfoglalnak a Perc utca 8. közvetlen szomszédságában található épületegyüttesben: a Pacsirtamező utca felől megközelíthető borszaküzlet, a Winehub fölötti szintet, valamint a ma is „varroda- és kosztümrészlegként” emlegetett épület második emeletét.
Ennek a szomszédos irodaháznak ugyanaz a DC Properties az üzemeltetője, mint a DISZK és a Megafon által használt ingatlannak. A cég telefonos tájékoztatása szerint a két ingatlan tulajdonosa is közös: az INVESTCORP-Ingatlan Kft. Az Origo költözésének egyelőre nincs nyoma a cégnyilvántartásban.
Az OPTEN cégadatbázisa szerint a Megafon 2025 márciusára már 50 alkalmazottat foglalkoztatott, míg a Digitális Szuverenitás Központ, amely 2022 novemberében még csupán négy fővel indult, mára közel 70 fősre hízott.
Az óbudai „központ” jelentős felszívó erővel bír: az elmúlt időszakban több kormánypárti sajtótermék – elsősorban a HírTV és a PestiTV – egykori munkatársai jelentek meg a környékén.
Utóbbiak jelenlétét az is indokolja, hogy a videós felület a PestiSrácokkal együtt tavaly nyáron beolvadt a Origót is kiadó Mediaworks Zrt-be, ami ezzel nemcsak a tartalomgyártást, hanem a szerkesztőségi csapatot is átvette.
A teljes – fényképekkel és videókkal illusztrált – cikk elolvasható a Lakmusz oldalán.
