Az amerikai elnök a napokban hamisan Ukrajnát vádolta meg a háború kirobbantásával, amely mára több tízezer emberéletet követelt. Kijelentése felháborodást és riadalmat keltett az óriási túlerőben lévő orosz hadsereggel szemben lassan három éve védekező országban – írja a Szabad Európa.
Donald Trump választások nélküli diktátornak nevezte ukrán kollégáját, és azt állította, hogy mostanra szinte nullára csökkent a támogatottsága. Volodimir Zelenszkij erre reagálva kiemelte, hogy ezek a dezinformációk Oroszországtól származnak, az állítások egy része a Kreml narratíváját visszhangozza.
A Szabad Európa végigveszi az amerikai elnök néhány kijelentését, melléjük téve a tényeket.
Ukrajnának „nem kellett volna elkezdenie”
Amit Trump mondott: „Nos, ti már három éve ott vagytok (…) Be kellett volna fejeznetek. Soha nem kellett volna elkezdenetek. Megállapodhattatok volna.
A tények: Az orosz haderő 2022. február 24-én lépte át a határt egy totális invázió keretében, amelyet Vlagyimir Putyin azzal indokolt, hogy hamisan azt állította, hogy erre az orosz ajkú kelet-ukrajnai civilek védelme és az ország NATO-csatlakozásának megakadályozása érdekében van szükség.
De Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem ekkor kezdődött. Az orosz elnök 2014-ben úgy észlelte, hogy az ország távolodik hazája befolyási övezetétől, és szövetségre törekszik Nyugat-Európával. Putyin ezért törvénytelenül annektálta a Krím félszigetet, fegyveres agressziót indított a kelet-ukrajnai Donbászban, ami hosszú, több ezer halottat követelő konfliktussá nőtte ki magát.
2022-ig ez alacsony intenzitással folyt, ám ekkor a Kreml hadgyakorlatokat rendelt el Ukrajna határai mentén. Az elnök azt hangoztatta a nyilvánosság előtt, hogy az odavezényelt mintegy 150 ezer katonával nem fogja lerohanni a szomszédos országot, február 24-én azonban épp ezt tette.
Ukrajnának választásokat kell tartania
Amit Trump mondott: „Az a helyzet, hogy Ukrajnában nem tartottak választást, hadiállapot van – mondta Mar-a-Lagóban, majd a közösségi médiában azt írta: – Zelenszkij egy választások nélküli diktátor, jobb, ha gyorsan lép, különben nem marad országa.”
A tények: Zelenszkijt 2019-ben választották meg öt évre, a következő választást pedig 2024 tavaszára tűzték ki. Az ukrán törvények azonban tiltják a parlamenti vagy elnökválasztást hadiállapot idején, így az államfő maradt hivatalában. Azt mondta, hogy a hadiállapot feloldása után választásokat fognak tartani. A hatályos törvényeket módosítani kellene a választások megrendezéséhez.
A kijevi kormány szerint számos tényező van, amely „szó szerint lehetetlenné teszi a tisztességes választási folyamat biztosítását egy totális háború körülményei között”.
Az ENSZ adatai szerint 2022 februárja óta világszerte mintegy 6,9 millió ukrán menekültet regisztráltak, közülük több millióan külföldön tartózkodnak. Csaknem lehetetlen lenne, hogy minden menekült részt vegyen a választásokon, ami milliókat foszthatna meg a szavazati jogától.
Emellett jelenleg nyolcszázezer katona szolgál a hadseregben, akik az orosz előrenyomulás megfékezéséért küzdenek. Számos katonát ki kellene vonni a frontról, hogy szavazni tudjon, ami erősen gyengíthetné a védelmi pozíciókat. Ráadásul a harcoló katonák nem indulhatnának a választásokon, aminek a lehetőségét amúgy az ukrán törvények garantálják.
Sok ukrán él orosz megszállás alatt álló területen, ami lényegében kizárja a részvételüket bármifajta választási folyamatban. Ehhez jön hozzá, hogy Oroszország rendszeresen támad civil létesítményeket, így a zsúfolt szavazóhelyiségek is potenciális célponttá válhatnának.
Mélyponton Zelenszkij támogatottsága?
Amit Trump mondott: „Az ukrán vezetőnek – nem szívesen mondom ki – négyszázalékos a támogatottsága.”
A tények: A kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet friss, szerdán közzétett felmérése alapján „meglehetősen magas szintű – körülbelül 57 százalékos – a közvélemény bizalma” az államfő iránt.
Zelenszkij arról beszélt, hogy a Trump által források megjelölése nélkül említett szám dezinformáció, Oroszországból származik. Arra is kitért, hogy az amerikai elnök „sajnos ebben a dezinformációs térben él”. Hozzátette: a következő hetekben közvélemény-kutatókat fog felkérni a lakosság bizalmának felmérésére, és az eredményeket meg fogja osztani Washingtonnal.
Milliónyi haláleset
Amit Trump mondott: „Amikor az ember látja, mi történt Ukrajnában, emberek milliói haltak meg, katonák is, városaik nagy részét a földdel tették egyenlővé, nem tudom, hogyan élhet ott egyáltalán bárki is.”
A tények: A halálos áldozatok száma egyetlen mértékadó szakértői becslés szerint sem közelíti meg a milliós nagyságrendet. Ugyan pontos adatok nem ismertek, Zelenszkij február elején azt mondta, hogy a teljes körű háború 2022. februári kezdete óta több mint 46 ezer ukrán katona vesztette életét. Aláhúzta, hogy „több tízezer civil” halt meg Ukrajna megszállt területein, de pontos számadatokat csak a háború végén lehet majd tudni. Az orosz kormány legfrissebb, 2023. januári adatai valamivel több mint hatezer halálos katonai áldozatról szóltak, bár amerikai és brit tisztviselők jelentései ezt jóval magasabbra teszik.
Kiemelt kép: Getty Images
