A Hír TV Zrt. menedzsmentje 2024. december 23-án – részben a Népszabadság bezárásakor már alkalmazott, „jól bevált” módszer, a futárral és postai úton való kézbesítés útján – megszüntette öt, régóta alkalmazott és a munkájuk minőségét tekintve kifogástalanul teljesítő dolgozója munkaviszonyát. Az ügy munkaügyi perként folytatódik. A Sajtószakszervezet minden lehetséges és törvényes szakszervezeti, szolidaritási eszközt bevet, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren – közölte M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke.
Mind a módszer, mind az időzítés önmagában is kérdéseket vet fel az amúgy magát köztudottan és vállaltan a keresztényi és családbarát értékrendű kormánypárt és kormány médiatámogatójaként meghatározó cég intézkedésével kapcsolatban. Mindezek a kérdések csak felerősödnek, sőt, egyenesen ordítóvá válnak, ha feltárjuk az intézkedés előzményeit.
A Hir TV dolgozói a cégnél eluralkodott, megoldatlan és rájuk nézve egyre inkább hátrányos bérezési, munkaügyi, munkaszerződési és más, ezekkel összefüggő helyzetet érzékelve úgy döntöttek, hogy a kialakult – és szempontjukból egyre inkább romló – helyzetük feltárására, a szükséges információk beszerzésére és a lehetséges megoldások keresésére számukra az egyetlen járható út, ha a kollektív munkavállalói szervezkedés eszközéhez nyúlnak. Felvették a kapcsolatot a médiamunkások (újságírók, kiadói dolgozók, önfoglalkoztatók, technikai személyzet) érdekeit felvállaló országos érdekvédelmi szervezet, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnökével.
A többszöri írásbeli tájékozódást, majd személyes konzultációt követően a dolgozók közül többen a belépési nyilatkozatot kitöltve, a Sajtószakszervezet Alapszabályát elfogadva, minden előírásnak megfelelően a szervezet tagjainak sorába léptek. Ezek a tagok – miközben aktív tagtoborzást is folytattak, írásban is leszögezve céljaikat és törekvéseiket – 2024. december 10-én a Sajtószakszervezet Alapszabályának és az erre vonatkozó formai és tartalmi követelményeknek megfelelően megalakították a Sajtószakszervezet Hír TV Alapszervezetét, amelynek azóta több, a gyártás és a tartalomelőállítás területén dolgozó munkavállaló is tagja lett, megközelítve az alkalmazotti létszám tíz százalékát, amelyet a köznyelvben reprezentativitásnak minősítünk.
A taggyűlésen alapszabályszerűen titkárt és titkárhelyettest választottak. A munkáltatót az érintett dolgozók értesítették a szakszervezet megalakulásának tényéről és a tisztségviselők személyéről, továbbá egy emberről köztudott volt, hogy a tagtoborzásban ő volt a legaktívabb, de ő nem kapott formális mandátumot. A bejelentés nyomán még szóbeli egyeztetésre is sor került Lányi Tamás műszaki igazgatóval, mindjárt másnap, pusztán arról, hogy a szakszervezet bérezési, munkaidő-gazdálkodási és más, praktikus kérdéseket kívánna felvetni, illetve érdemi tájékoztatást kér.
A megalakult alapszervezet tagjai és annak vezetői – tudatában annak, hogy egy politikailag nem semleges médiacég alkalmazottai, hiszen e tény ismeretében vállalták a munkát – mind az alapító nyilatkozatukban, mind a menedzsment felé irányuló kommunikációjukban hangsúlyozták, hogy lépésüknek semmilyen politikai tartalma nincs. Ők többek között az évek óta elmaradt bérkarbantartás, bérrendezés, a szakmán belüli lemaradás, a túlmunka nyilvántartásának és honorálásának kérdésében – tehát valamennyi dolgozót érintő kérdésekben – szeretnének tájékozódni, konzultációt folytatni azzal a céllal, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.
A menedzsment ahelyett, hogy eleget tett volna a keletkezett tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségének, leült volna az alapszervezet, sőt akár az országos szakszervezet illetékeseivel egy tisztázó tárgyalásra, erőt demonstrálva, érdemi tájékoztatás nélkül, a működés biztonságát is kockáztatva – a nyilvánvalóan mondvacsinált kiszervezésre hivatkozva – megszüntette a szakszervezeti vezetők és az azonosítható aktivisták munkaviszonyát, példát statuálva, fenyegetve ezáltal a jogukkal élő, még a cégnél maradt szakszervezeti tagokat. Sőt, egy a történteket a Facebookon nyilvánosságra hozó, az elbocsátott alkalmazottak mellett kiálló, addig semmi módon nem érintett munkatársat is sebtében, vélhetően megtorlásként, szintén elbocsátottak.
A Sajtószakszervezet – és a konföderáció, amelynek teljes jogú tagja, vagyis a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – a jogi lépéseket megelőzően tisztázó tárgyalásra szólította fel a Hír TV vezetését. A megkeresésre adott válaszban a munkáltató elzárkózott az egyeztetés elől.
Mindezek a alapján a Sajtószakszervezet – a megindított jogi eljárástól függetlenül – kérni fogja minden vele szövetséges, vagy legalább az érveit megértő érdekvédelmi, érdekképviseleti és politikai erő, szervezet szolidaritását, ezt kifejező tevékeny és hatásos fellépését. Mint a Nemzetközi és Európai Újságíró (szakszervezeti) Szövetség – az IFJ és az EFJ – teljes jogú tagja, felszólítja a testvérszervezeteket a szolidaritás kifejezésére és képviseletére, beleértve a magyar média- és munkaügyi viszonyok bemutatását, annak megjelenítését, hogy a hatalmat látszólag kiszolgáló médiamenedzsment hogyan bánik még az amúgy elkötelezett, jóhiszemű, de egzisztenciájában kiszolgáltatott vagy nehéz helyzetbe került híveivel is.
Az Európai Újságíró (szakszervezeti) Szövetség – amely, nem mellesleg, 2025. június 1-től Budapesten fogja tartani éves, ezúttal egyben tisztújító kongresszusát (a Sajtószakszervezet és a MÚOSZ látja el a házigazda szerepét a MASZSZ támogatásával) – már teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a Hír TV – demonstratívan, pusztán a szakszervezeti eszközök igénybevétele és a munkavállalók érdekvédelmét, érdekképviseletét felvállaló fellépése miatt eltávolított, amúgy addig kifogástalanul dolgozó – munkatársait.
Az európai médiaszakszervezetek mindenféle politikai megfontolástól függetlenül kiállnak a csak az erőt, a bosszút ismerő menedzsmenttel jószándékúan kapcsolatot kereső szakszervezeti tisztségviselők mellett.
