A nemzetközi média részletesen taglalja, hogy az Európai Parlament öt frakciója – a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata, a liberális, a zöld és a baloldali képviselőcsoport – közös levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az uniós végrehajtó testület, az Európai Bizottság elnökét, hogy vonja meg az EU-pénzeket Magyarországtól, ahol tovább romlik a demokrácia és az alapvető jogok helyzete. A felháborodás legújabb kiváltó oka az a törvény, amely lehetővé teszi a névtelen feljelentést olyan esetekben, amikor azonos nemű pár közösen nevel gyermeket. A törvénnyel – írja a német sajtó – meglepetésre Novák Katalin köztársasági elnök is szembefordult. A Handelsblatt, a német üzleti körök lapja a dpa hírügynökség beszámolója alapján felhívja a figyelmet arra: ez az első eset, hogy a hivatalban levő államfő fellép egy olyan törvény ellen, amely nagy jelentőséggel bír a 2010 óta kormányon levő Orbán Viktor ultrakonzervatív ideológiája szempontjából. A cikk mindenesetre megjegyzi: az Országgyűlés a köztársasági elnöki vétó ellenére megteheti, hogy akár változatlan szövegezésben mégis megerősítse a törvényt.
A többnyire csak taz-ként emlegetett berlini Tageszeitung az úgynevezett feljelentési törvény kapcsán úgy vélekedik: Novák Katalin, akit éppúgy párthűsége alapján választott ki Orbán az államfői posztra, mint hivatali elődeit, mostani lépésével elkerüli azt, hogy szánalmas bábfigurának tűnjék.
https://taz.de/Denunzianten-Gesetz-in-Ungarn/!5927209&s=Ungarn/
A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Stephan Löwenstein kiemeli, hogy a törvény szövegébe nem sokkal annak parlamenti elfogadása előtt került be az a kitétel, miszerint olyan esetekben is lehetséges a bejelentés megtétele, amikor valaki úgy véli, hogy a házasság és a család alkotmányos szerepének az érvényesülése – mármint az, hogy „az apa férfi, az anya nő” – megkérdőjeleződik.
Az AP amerikai hírügynökség, amelynek a tudósítását átvette az ABC tévéhálózat és a Washington Post is, idézi a meghatározó súlyú EP-frakciók közös leveléből azt a kitételt, hogy a törvény miatt nem lehetséges pozitív értékelést adni Magyarországról a világjárvány utáni helyreállítást szolgáló pénzügyi alap folyósítását illetően. A levél egyébként – mutat rá az AP – nem csupán az LMBTI-emberek, hanem a tanárok méltósága, alapvető jogaik sérelmét is szóvá teszi.
Az amerikai hírügynökség kitér arra, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter tegnap megbeszélést folytatott ugyan Didier Reynders uniós igazságügyi biztossal, de – mint megállapítja – az eszmecsere nagyobb áttörés nélkül zárult.
https://apnews.com/article/eu-hungary-orban-lgbti-rights-democracy-1133ef433a5d29f73130941a59860977
Miközben Magyarország az EU-szankciók következményeitől szenved, Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujának a kisvonata az eltűnt uniós pénzek szimbólumává emelkedett – ez már Frankfurter Rundschau helyszíni riportjában olvasható. Az írás megszólaltatja Hadházy Ákos független parlamenti képviselőt, aki szerint olyan gond nincs, hogy korrupciós eseteket találjanak, viszont nehezen tuják eljuttatni megállapításaikat a nyilvánossághoz. Hadházy szerint Orbánnak éppúgy szüksége van az EU-támogatásokra, mint Vlagyimir Putyinnak az olajbevételekre. Az EU által elvárt reformokat azonban ma még alig érezni, ezért a magyar képviselő szerint helytelen lenne, ha Brüsszel beadná a derekát. Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselőtől is azt a véleményt idézi a Frankfurter Rundschau, hogy hiba lenne már az első kisebb látszatreformok nyomán engedni. Freund szerint a pénzbefagyasztás módszere működik, valami megmozdult.
https://www.fr.de/hintergrund/ungarn-eu-viktor-orbans-spielzeug-92227064.html
Szerte az EU-ban sorvad a szabad és független média – írja az EUObserver című brüsszeli uniós portálon megjelent közös cikkében Jascha Galaski és Jonathan Day, ismertetve a Polgári Szabadságjogok Európai Uniójának a friss jelentését. Értékelésük szerint amikor sürgősen kell lépni, akkor az EU megmutatta, hogy cselekvőképes. Így tett, amikor betiltotta a Kreml propagandamédiáját, és megakadályozta, hogy az oroszok a dezinformációval tovább mérgezzék az európai információs térséget. Most az uniónak a saját háza táján kellene söpörnie, hasonló eréllyel fellépve a médiaszabadság belső veszélyeztetése ellen – vélekedik a szerzőpáros. Az általuk ismertetett jelentés szerint az európai médiában kevesebb koncentrációra és több átláthatóságra lenne szükség. Kiemelik, hogy például a Cseh Köztársaságban és Franciaországban túl kevés nagyhatalmú ember kezében összpontosul a hírmédia, Magyarországon pedig – ami a helyzet változatlanságát mutatja – a kormány vagy közvetlenül, vagy baráti oligarchákon keresztül uralja a médiakörnyezetet. Emellett Lengyelországban és Magyarországon semmilyen szabályozás nem gondoskodik az állami hirdetések tisztességes elosztásáról.
https://euobserver.com/opinion/156941
A sajószemlét összeállította: Kárpáti János
