Címlapon: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ( foto: EPA-EFE/JULIEN WARNAND )
Először néhány mondat a tegnapi osztrák parlamenti botrányról, amely bőséges nemzetközi visszhangot kapott: a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt képviselői nem voltak hajlandóak meghallgatni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetét, és látványosan kivonultak az ülésteremből, de talán ennél is kínosabb, hogy a szociáldemokrata törvényhozók jó része szintén távol maradt az eseménytől, köztük Pamela Rendi-Wagner, a párt vezetője és egyben külpolitikai szóvivője.
A liberális szemléletű bécsi Der Standard kommentárja felidézi, hogy ez már a második nekifutás volt: egy évvel ezelőtt a szabadságpártiak meghiúsították Zelenszkij meghívását, most viszont – írja Anna Giulia Fink – csak felettébb viszonylagos mértékben sikerült eloszlatni azt a lehangoló képet, amit Ausztria mutatott önmagáról az ukrán elnök meghallgatásától való elzárkózásával. A Der Standard újságírója emlékeztet arra: Zelenszkij már beszélt az amerikai Kongresszusban, az Európai Parlamentben, és csaknem az összes uniós főváros törvényhozása előtt. Már csak Magyarország és Bulgária hiányzik a sorból, de ez a két kormányzat a kommentátor megfogalmazása szerint Oroszország szoros szövetségese.
A Moszkvával szintén jó viszonyt ápoló szabadságpártiak azt állítják, hogy Zelenszkij élő parlamenti kapcsolása úgymond csapást mér Ausztria semlegességére. Az SPÖ ezúttal – legalábbis nyilvánosan – nem hangoztatott ilyen aggályokat, de a frakció több mint fele hiányzott az ülésteremből Zelenszkij beszéde alatt. Rendi-Wagner pártvezetőnő betegségre hivatkozott ugyan, de csak megkésve, és elmaradt részéről az Ukrajna melletti kiállást jelző szolidaritási állásfoglalás – jegyzi meg a Der Standard kommentátora, aki szerint ez a nagy létszámú távolmaradás magyarázatot követelt volna a szociáldemokraták részéről.
A lap bírálja a néppárti vezetésű osztrák kormányzatot is, amiért az nem hajlandó érdemi vitát folytatni arról, milyen következmények adódnak az ukrajnai háborúból az ország biztonságpolitikájára nézve. Az rendben van – írja a kommentátor -, hogy a kancellár leszögezte, Ausztria csak katonai értelemben semleges, politikailag nem, és Ukrajna mellett áll, azt viszont végig kellene gondolni, hogy egy szuverén állam megtámadása választóvonalat jelent, és hogy Ausztria úgy folytat semlegességi és békepolitikát, hogy közben implicite élvezi a NATO védelmét. A diplomácia és a NATO nem mond ellent egymásnak – hangsúlyozza Anna Giulia Fink.
A brüsszeli uniós hírportál beszámolója szerint Manfred Webernek nem sikerült meggyőznie az Európai Parlamentet arról, hogy a jogállamiság görögországi helyzete az ország saját belső ügyét képezi, hogy nem olyan európai téma, amelyet meg kellene vitatni az unió parlamentjében. Az EP a Zöldek kezdeményezésére, a szociáldemokraták és a centristák támogatásával áprilisban kíván szavazni a görögországi helyzetet értékelő állásfoglalásról. Az EP szakbizottságában az a többségi álláspont, hogy Görögországban ugyan szilárdak az intézményi és a jogi keretek, pezsgő életet él a civil társdalom és a független a média, mégis súlyos veszélyek fenyegetik a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Az Európai Parlamentet különösen a görög Watergate-ként is emlegetett lehallgatási botrány aggasztja. Kiderült, hogy a mostani néppárti kormányzat alatt a titkosszolgálat lehallgatta két európai parlamenti képviselőnek, a szocialista pártot vezető Nikosz Andrulakisznak, valamint a néppárti frakcióból a centrista képviselőcsoportba átigazolt Jorgosz Kircosznak a mobiltelefonját.
Az EurActiv kitér arra: az Európai Néppárt igyekszik szőnyeg alá söpörni az ügyet, de ez a hozzáállás ellentmond annak, ahogyan ez az európai pártcsalád a jogállamiság magyarországi helyzetének a kérdését kezeli. Az Orbán Viktor vezette Fidesz ugyanis annak nyomán távozott a Néppárt soraiból, hogy az elkötelezte magát a jogállami mechanizmus létrehozása mellett. Weber akkor még arról beszélt, hogy a jogállamiság ügye alapvető fontosságú európai ügy.
Mindez, ami most történik, fejfájást okoz Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnöknek, rombolja a róla alkotott liberális reformer képét, miközben közelednek a választások, és a néppárti kormányfő szoros versenyben van a baloldali Szirizát vezető Alekszisz Ciprasszal – írja a hírportál.
Végül arról, hogy az amerikai üzleti körök konzervatív szemléletű lapja alaposan leszedi a keresztvizet a Joe Biden elnök által immár másodszor megrendezett Demokrácia Csúcsról, amelyet pártoskodó tanácskozásnak minősít, jórészt a meghívottak és a meg nem hívottak körét áttekintve. A kommentár szerint ez a rendezvény, ahelyett, hogy egyesítené a világot a tekintélyuralmi hatalomgyakorlókkal szemben, csak elidegenít létfontosságú szövetségeseket, és bátorít kétes vezetőket. Külön kiemeli Orbán Viktornak, a republikánusok kedvencének az úgymond kisstílű távol tartását a konferenciától. Igaz, hogy Orbán populizmusa árthatott a magyar demokráciának, de azért Magyarország mégsem kevésbé demokrácia, mint Irak, Angola és a Kongói Demokratikus Köztársaság – írja a Wall Street Journal.
