EurActiv
Túlságosan korrektek vagyunk Magyarországgal – idézi Věra Jourovát a brüsszeli uniós hírportál. A beszámoló szerint az Európai Bizottság cseh alelnöke egy múlt pénteki prágai nyilvános vitán arról beszélt, hogy az európai politikusok „szükségtelenül simulékony korrektséggel” kezelik Magyarországot. A rendezvényt az Ukrajna elleni orosz invázió megindításának első évfordulójához időzítették. Jourová úgy vélekedett, hogy gyakrabban kellene rámutatni az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos magyar álláspontra. Az EurActiv ezzel összefüggésben emlékeztet arra: Orbán Viktor a múlt héten megerősítette, hogy országa fenntartja a Moszkvához fűződő kapcsolatait, és hogy reálisan nem tekinti Oroszországot fenyegetésnek a magyar, illetve az európai biztonságra nézve. Jourová hangsúlyozta azt is, hogy az uniós végrehajtó testület tovább fogja folytatni a Magyarország ellen megindított jogállami eljárásokat.
A pénteki vitában szintén részt vevő Petr Pavel megválasztott cseh köztársasági elnök ugyancsak elsősorban az oroszbarát nézetei miatt bírálta a budapesti kormányt. Magyarország hosszú ideje a maga útját járja – állapította meg, és megkérdőjelezte a lengyel-magyar-cseh-szlovák négyoldalú visegrádi együttműködési keretek további értelmét. Ha nem tudunk megegyezni az alapvető kérdésekben – így az Oroszországhoz és Ukrajnához való viszonyt illetően -, akkor az alapvető gond a visegrádi négyek számára – mondta, és hozzátette: ilyen körülmények között kérdéses, hogy Csehországnak benn kell-e maradnia a V4-ek csoportjában. Prága ez év júliusában veszi át egy esztendőre a csoport rotációs elnökségének a feladatait, és Pavel szerint cseh részről ezt az alkalmat meg kell ragadni arra, hogy felvessék ezeket az alapvető kérdéseket.
The Hill
Az amerikai republikánus jobboldal évente tartott Konzervatív Politikai Akciókonferenciája – rövidítve CPAC – jól tükrözi a Ronald Reagantől Donald Trumpig jutott Republikánus Párt hanyatlását – írja a főként washingtoni kongresszusi ügyekre összpontosító portálon Frank Donatelli veterán republikánus politikai stratéga, aki vezető tanácsadói tisztséget töltött be Ronald Reagan mellett. A cikk apropóját az adja, hogy a jövő hónapban újra lesz CPAC-találkozó, ahol Donatelli szerint a Tegyük Újra Naggyá Amerikát szélsőséges mozgalom főpapjai – élükön Trump volt elnökkel, akinek nem sikerült újraválasztatnia magát – ellátják majd a résztvevőket a szokásos adaggal a harsány retorikából, összeesküvési elméletekből és a tekintélyuralkodóknak kijáró udvarlásból.
„Nem volt mindig így. Réges-régen, egy távoli galaxisban, Ronald Reagan elnök második ciklusának a végén például a republikánusok zsinórban a harmadik elnökválasztási győzelmüket aratták, ők uralták a nyugati és a keleti partot, és őket támogatta az akkori fiatalok többsége. Ehhez képest most alig tudták megnyerni a képviselőházat, és elvesztették a szenátust, mélyen a várakozások alatti szerepléssel – emlékeztet az elemző a tavaly novemberi félidős választások kimenetelére. Az amerikai belpolitikai hangsúlyeltolódások boncolgatásán túl kitér arra, hogy Reagan republikánusai szilárd internacionalisták voltak, ellenezték a szovjet totalitárius rendszert, és a szabadság, demokrácia üzenetét terjesztették a világban. Ma viszont az orosz, a kínai, az iráni és az észak-koreai fenyegetés ellenére a republikánusok egy része régimódi elszigetelődéspárti, vagyis visszatért a második világháború előtti ideológiához, másik részük pedig reflexből pártalapon áll, vagyis mindent ellenez, amit Joe Biiden támogat, így a szabadság védelmezését is.
Frank Donatelli a keresztény nacionalizmus térhódítását tekinti a legaggasztóbb trendnek, és úgy látja, hogy a republikánus jobbszárny az autoriter gyökereihez nyúl vissza. A konzervatív célok érvényesítését követeli, amire a reagani republikánusok azt válaszolnák, hogy a legfontosabb konzervatív cél a szabadság. Trump azonban nyíltan szembe helyezkedett az alkotmánnyal, és a CPAC nemrég az autoriter jobboldali magyar miniszterelnököt is vendégül látta – idézi fel Donatelli.
FAZ
Putyin megdöntése rémálom lenne Kína számára – ezzel a címmel közöl interjút a Frankfurter Allgemeine Zeitung Alekszandr Gabujevvel, akit a kínai-orosz kapcsolatok egyik legjobb ismerőjeként mutat be az olvasónak. Gabujev nagyon sajnálatosnak tartja azokat az – amerikai kormányzati körökből is elhangzó – értesüléseket, miszerint Kína kamikaze drónok szállítását mérlegeli Oroszország számára. Ha az értesülés megerősítést nyer, és létrejön az erről szóló szerződés, akkor az az első olyan alkalom lenne, hogy Kína kész fegyverzetet juttat Moszkvának, nem csupán – miként a korábbi esetekben – radarrendszer-alkatrészeket vagy zavaró rádióadó-rendszereket.
Reuters
Végül – hogy érzékeljük a Moszkva elleni uniós olajembargó hatásának a nagyságrendjét – a Reuters ismertetése szerint a Nemzetközi Energia Ügynökség friss adatai azt mutatják: januárban napi 600 ezer hordóra esett vissza a tavaly decemberi 1 millióról a EU-ba exportált orosz nyersolaj mennyisége. Ugyanakkor a Kínába irányuló orosz nyersolajexport napi 300 ezer hordóval nőtt, és elérte a 2,3 millió hordót. Az Indiába irányuló export már tavaly megemelkedett, és folyamatosan tartja a napi 1,6 millió hordós szintet.
https://www.reuters.com/business/energy/how-eu-ban-russian-crude-affects-oil-flows-2023-02-27/
