Financial Times
A londoni lap terjedelmes írásban elemzi azt, hogy miközben Orbán kiterjeszti ellenőrzését a magyar hadiipar fölött, Budapest Oroszországgal kapcsolatos kétértelműsége, valamint az Egyesült Államokkal egyre romló kapcsolatai aggodalmat váltanak ki a NATO-szövetségesek körében.
A lap emlékeztet arra, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf még üzleti kapcsolatban volt amerikai szankciók hatálya alatt álló orosz vállalkozással, amikor tavaly átvette a védelmi miniszteri tisztséget. Bár hetekkel később eladta részesedését, kinevezése, üzleti kötődései és politikai hajlamai jelzésértékűek abból a szempontból, hogy miként tartja egyre erősebben saját kezében Orbán Viktor miniszterelnök a magyar társadalmat, beleértve a fegyveres erőket és a védelmi ipart – olvasható a cikkben. A nyugati döntéshozói körökben mértékadó orgánumként számontartott Financial Times szerint a magyar katonai-ipari komplexum orbanizálása időben egybeesik azzal, hogy a NATO-szövetségeseket növekvő riadalommal tölti el a miniszterelnök ambivalens álláspontja Oroszországot és az ukrajnai háborút illetően: Budapest továbbra is kilóg a sorból azzal, hogy elutasítja fegyverek küldését Kijevnek.
A cikk kitér arra, hogy Szalay-Bobrovniczky, Orbán régi szövetségese a múlt hónapban elkezdte megnyesni a katonai vezetői állományt, amelynek nagy része az egész pályafutását a NATO-ban töltötte. A lépést a bírálók politikai motivációjúnak tekintik. Petr Pavel volt NATO-tábornok, akit nemrég cseh államfővé választottak, a katonai tisztogatást Orbán Viktor körüli, lépésről lépésre történő hatalomkoncentrációnak, és az eltérő nézeteket vallók korlátozásának nevezte.
A londoni lap nagy figyelmet szentel Szalay-Bobrovniczky személyének. Idézi Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi szakértőjét, aki a honvédelmi minisztert Orbán kormányzati elitjének fontos tagjaként jellemezte. A katonai fejlesztések megdöbbentő nagyságú forrásokat igényelnek, és Szalay-Bobrovniczky bírja a politikai bizalmat, hogy a pénzt hatékonyan fogják felhasználni. Korábban befektetőként volt jelen a védelmi iparban, de kormányzati hivatalát átvéve, eladta részesedését a NER-körökhöz tartozónak tekintett Hernádi Zsolt által vezetett Molnak. Kaszinóvállalkozását Habony Árpádnak, Orbán politikai tanácsadójának ismeretlen áron adta el Szalay-Bobrovniczky. A Financial Times ezen a ponton megjegyzi: az, hogy közbeszerzési szerződésekkel Orbán köreit jutalmazzák, az egyik oka annak, hogy Budapest még minidig nem jutott hozzá mintegy 30 milliárd euró uniós támogatáshoz – annak ellenére sem, hogy a miniszterelnök nyomást próbált gyakorolni Brüsszelre az Oroszország elleni szankciók, illetve Ukrajna pénzügyi megtámogatása halogatásával.
A londoni lap a magyar védelmi ipari fejlesztések egyik legfontosabb cégének a 4iG távközlési vállalkozást tartja, amelyben tavaly 25 százalékos részesedést szerzett a Leopard 2-es harckocsik előállításában is érdekelt Rheinmetall német fegyvergyár. A 4iG jelezte, hogy Magyarországon kívül is bővíteni akarja partneri viszonyát a német vállalattal, Szalay-Bobrovniczky pedig arról beszélt, hogy stratégiai okokból főként európai védelmi ipari együttműködésre törekednek. Ez a Financial Times értelmezésében arra utal, hogy Magyarország mindinkább távolságot tart a NATO vezető erejétől, az Egyesült Államoktól. A lap megállapítja, hogy az Amerikához fűződő kapcsolatok kopása felgyorsult az Ukrajna ellen indított orosz invázió óta. Felidézi, hogy David Pressman budapesti amerikai nagykövet aggodalmat keltőnek nevezte a magyar-orosz viszonyt, és hangsúlyozta: az az orosz törekvés, hogy erőszakkal átrajzolják a határokat, felülírja az eddigi szabályokat, és ugyan minden országnak megvannak a maga érdekei, az oroszokhoz fűződő kapcsolat egy szövetséges ország esetében nem tekinthető pusztán a szóban forgó ország belpolitikai ügyének.
https://www.ft.com/content/10f210a4-62cd-4f31-8522-f10f27640b9b
Handelsblatt
A német üzleti körök vezető lapja eközben a kínai-magyar viszonyról ír az aggodalom hangján. Kína Magyarországgal együtt akar dolgozni Oroszország és Ukrajna háborújának békés megoldásán, az ahhoz vezető békefolyamaton – írja a Handelsblatt a pekingi külpolitikát irányító Vang Ji európai útja kapcsán, idézve az államtanácsos szavait. A cikk szerint azonban nyugati szakértők nem adnak hitelt ennek az állításnak, és Európában, valamint az Egyesült Államokban sokkal inkább az aggódás növekszik a kínai fegyverszállítások miatt.
Newsmax
A radikálisan jobboldali amerikai hírtévécsatorna – arról szóló tudósításában, hogy az izraeli Knesszetben első olvasatban megszavaztak az igazságszolgáltatást érintő két olyan javaslatot, amely erősen megosztja a társadalmat – idézi Ram Ben-Barak ellenzéki, centrista képviselőt, aki azzal vádolta Benjamin Netanjahu kormányát, hogy a nácik példáját követve, demokratikus választás nyomán hatalomra kerülve, felszámolja a demokráciát. „A folyamat, amit Önök kezdeményeznek, diktatúrához vezet minket, ahogy az történt Lengyelországban, Törökországban és Magyarországon is” – állította Ben-Barak a Newsmax ismertetése szerint.
https://www.newsmax.com/world/globaltalk/israel-knesset-reading/2023/02/21/id/1109485/
Kárpáti János