Bloomberg
Az amerikai üzleti hírügynökség német nyelvű szolgálata arról ír, hogy a düsseldorfi székhelyű Rheinmetall három gyárat is épít Nyugat-Magyarországon, ahol páncélosokat, lőszert és robbanóanyagot fognak előállítani. Orbán Viktornak semmi kifogása nincs az ellen, hogy meghosszabbított munkapadként szolgálja a német hadiipart, miközben elveti az Ukrajnának történő fegyverszállítást. Reggelente Berlin ideigeire menni, esténként a németek fegyverkovácsának szerepében csábítani – ez lazán megy a pannon szélsőjobboldalinak, fogalmaz a Bloomberg. A hírügynökség kiemeli, hogy a fegyvergyárak létesítése egyúttal a már az oroszok ukrajnai bemasírozása előtt bejelentett magyar katonai modernizálás jegyében is történik, ám a háború nyomán új geopolitikai helyzet állt elő, és ezek az üzemek a fejlődőben levő magyarországi hadiipar alapkövét jelentik. Orbán nagy reményeket fűz e hadiipar exportképességéhez.
Süddeutsche Zeitung
A tanárhiány nem csupán német jelenség – írja európai körképében a müncheni lap. A cikk szerint Németországban – iskolafajtától és tartománytól függően havi 3600 és 4700 euró – egymillió 400 és egymillió 800 ezer forint – között van a tanárok bruttó kezdő fizetése, és nagy részük adókedvezményben is részesül. A pedagógusi hivatás biztonságos és családbarát, ám sok fiatal számára nem eléggé rugalmas, nagy az adminisztratív leterheltség, és a pálya tekintélye is lehetne jobb – sorolja az oktatói létszámhiány okait a bajor lap, és kitér arra: egy tudományos tanácsadó testület azt javasolja, hogy növeljék meg a mostani, 24 és 28 közötti heti kötelező óraszámot.
Mi a helyzet Svájcban? A Süddeutsche szerint Zürich kantonban olyan is előfordul, hogy érettségije sincs annak, akit katedrára állítanak, akkora a tanárhiány. Bernben a népiskolai oktatók tíz százalékának nincs tanári diplomája. A fizetések viszont az alpesi országban elég jók: az általánosban évi 78 ezer, a gimnáziumban 150 ezer frank az átlag, ami forintban havonta két és félmillió, illetve 5 millió forintnak felel meg – persze, meg kell jegyezni, hogy magasabb árak mellett.
Franciaországban az előző tanév kezdetén mintegy 4 ezer betöltetlen pedagógusi hely volt. A francia tanárok lényegesen rosszabbul keresnek, mint az OECD-átlag: a kezdő fizetés havi nettóban 1900, húsz év tapasztalattal 2500 euró, vagyis 730, illetve 960 ezer forint.
A Pisa-besorolás szerint világelső Finnországban a pedagógusokat akkora tekintély övezi, mint máshol az orvosokat vagy ügyvédeket, és az oktatói állásokra általában tízen is pályáznak, tehát csak a legrátermettebbek és legmotiváltabbak kerülhetnek katedrára. A bajor lap a finn helyzetről írva nem említi a fizetések nagyságát.
A kontinensen az olasz pedagógusok javadalmazása az egyik legrosszabb: a kezdő középiskolai tanári fizetés évente bruttó 25 ezer euró, vagyis nem egészen havi 800 ezer forint. A szakma elöregedik, a fiatalok számára nem vonzó. Mióta Veneto tartományban egy tanárnőt óra közben légpisztollyal meglőtt egy diák, társadalmi vita bontakozott ki arról, mit lehetne tenni az iskolai erőszak ellen.
A Süddeutsche Zeitung a magyar helyzetről is ír, beszámol a mindeddig eredménytelen tüntetésekről és más tiltakozásokról. Ismerteti azokat a szakszervezeti adatokat, miszerint 16 ezer pedagógusi állás betöltetlen. Sok fiatal frusztráltan hagyja el a pályát, elsősorban, de nem kizárólag az alacsony bérek miatt. A cikk 500 eurós pályakezdő fizetésről szól, ami felmehet a karrier végén ezer euróra – ez 190, illetve 380 ezer forintnak felel meg. A cikk szerint Orbán Viktor kormánya radikálisan visszaszorította az iskolai autonómiát, a nemzet, a család és a haza védelmét hirdették meg központi nevelési célként, és egyetlen központi állami intézmény határozza meg a tananyagot, a tisztségek betöltését, de még az eszközbeszerzést is. Az oktatási minisztériumot megszüntették, az iskolák ügyében a belügyminisztérium illetékes. A kormány érvelése szerint amíg Brüsszel visszatart pénzeket, addig a tanároknak sem jut.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A lap beszámol arról, hogy a prágai kormány azt szeretné, ha a Skoda, a Volkswagen leányvállalata 5 milliárd eurós beruházással hatalmas akkumulátor-gyárat létesítene a Plzeňtől negyedórányi autóútra található, 7000 lakosú Dobrany határában, ám a helyiek és Martin Sobotka polgármester ellenállása miatt a német nagyvállalat mindmáig nem hozta meg a tavaly év végére ígért beruházási döntést. Josef Langl osztrák tájképfestőnek a városházán elhelyezett nagy méretű vásznán a 150 évvel ezelőtti Dobrany látható, végtelen búzamezővel, pöfögő gőzmozdonnyal, az állomásépület melletti sörfőzdével, balra a kaszárnyával, valamint az akkoriban épült elmegyógyintézettel. És hol lenne a gigantikus akkumulátor-gyár? – kérdezi a frankfurti lap riportere a polgármestert, aki a sörfőzde mögötti erdőre mutat: valahol itt.
Kárpáti János
