Címlapon: Gyertyák égnek a meggyilkolt európai zsidók emlékművének sztéléi között a holokauszt nemzetközi emléknapja előestéjén.Forrás: Christoph Soeder/dpa
FAZ
A szlovák elnök asszony érzékel Magyarországon olyan törekvést, hogy Putyinnak kell segíteni a háborúban. Ezzel szemben Orbán cseh szövetségeséről, az államfőválasztás mai, 2. fordulójában rajthoz álló Babisról ezt azért nem feltételezi. A bukott miniszterelnök mondott ugyan félreérthető dolgokat a kampányban, de azt azután megpróbálta helyreigazítani, sőt cáfolni.
Zuzana Caputová emlékeztetett arra egyúttal, hogy Csehország jócskán küld fegyvereket Ukrajnának. Ő maga úgy foglalt állást, hogy továbbra is segíteni kell Kijevnek és ebből a szempontból fontos jelzésnek nevezte a döntést a nehéz páncélosok átadásáról.
Arra a kérdésre, hogy a háború megadta-e a végzetes döfést a Visegrádi Csoportnak, úgy felelt, hogy kvartett jó ideje nem egységes több kérdésben. És ez nem csak arra vonatkozik, hogy Magyarország kilóg a sorból az ukránok támogatás ügyében. Érvényes a jogállamiságra, a klímaváltozásra is.
Nagyon nem ért egyet ugyanakkor azzal, hogy némely politikusok úgy igyekeznek beállítani, mintha a véleményük bizonyos kérdésekben közös álláspontot tükrözne. Caputová kifejtette: ezzel együtt erős a szándék a régión belül a civil társadalmak közti kapcsolatok erősítésére, illetve a kulturális együttműködésre. A földrajzi összetartozás bizonyosan tovább fennmarad, mint ameddig egyes vezetők mandátuma szól.
Die Welt
A konzervatív újság kommentárja arra hívja fel a figyelmet, hogy berlini tankdöntés miatti dörgedelmes kirohanásokkal a Kreml csupán saját tehetetlenségét próbálja elkendőzni. Putyin háborús uszítói magukon kívül vannak, horrorral fenyegetnek, de csak azt leplezik le, hogy nem tudnak mit csinálni. Így nem is kell róluk tudomást venni, Németország azt teszi, ami erkölcsileg és stratégiailag helyes.
Az elnök fő propagandistája nácinak minősítette a német kormányt, és Berlin szétrombolására szólított fel. A szóvivő pedig azt közölte: Moszkva hadviselő félnek tekinti a németeket, miután azok páncélosokat küldenek Ukrajnának. Ez utóbbi állítás persze a nemzetközi jog alapján teljes képtelenség, de mikor törődött a Putyin-rezsim a joggal?
Németország és más államok azért szállítanak hadfelszerelést az ukránoknak, hogy azok tudjanak élni az önvédelem jogával az agresszorral szemben. Hadviselő fél akkor lesz egy kormány, ha katonái bekapcsolódnak a harcokban, de éppen ezt akarja elkerülni a NATO és annak minden tagja. Amúgy Moszkva sem szeretne fegyveres konfliktusba keveredni a szövetséggel, függetlenül minden kardcsörtetéstől. Akkor ugyanis összeomlana az orosz hadsereg, valamint Putyin rendszere.
Így azután az összes kirohanás nem több politikai cirkusznál, de hát az elnök folyamatosan az eszkalációval riogatja a nyugati döntéshozókat. Ám a taktika már nem működik olyan jól, mint az elején. Inkább világossá kell tenni, hogy a Nyugat azt csinálja, ami helyénvaló. Segít egy ártatlan országnak védekezni egy népgyilkos hatalom ellen, amely idegen földek elhódításával és az ukrán nemzet felszámolásával óhajtja bővíteni birodalmát.
Odahaza pedig olyan, vezérelvű államot létesített, amelynek propaganda gépezete paranoid párhuzamos univerzumban él. Vagyis Németország egyértelműen a történelem jó oldalán áll, és boldog lehet, hogy csupán a Kreml tájékoztatásával kell megküzdenie, míg mások az életüket teszik kockára, hogy feltartóztassák korunk gonosz birodalmát.
Washington Post
Putyin visszanyúlt ahhoz, ahogyan egykor Sztálin háborúzott – írja Leon Aron, a konzervatív American Enterprise Institute vezető elemzője. Abból következtet erre, milyen példátlan kegyetlenséggel és engesztelhetetlenséggel támadják az oroszok Bahmutot. Azaz itt már alighanem egy új harci doktrína jelentkezik. Nagyban támaszkodik arra, amit a generalisszimusz csinált a Nagy Honvédő Háborúban.
Hogy pár hete az elnök menesztette az ukrajnai erők parancsnokát, amivel azt üzente: a katonák élete nem számít, előre kell törni, bármi áron. Ezt megelőzte, hogy visszasztálinizálta az országot: fokozta az elnyomást, a nyugatellenes hisztériát. Rendkívül vulgáris nyelvezetet használ és a militarizált hazafiságot tette meg tényleges ideológiává.
A propaganda uralkodó eleme az lett, hogy a Nyugat állandó fenyegetést jelent, és hogy a hazát csakis Putyin képes megvédeni. Ez a pillér, amire építi a népszerűségét és a rendszer legitimitását. Mellesleg az elnök újabban ugyanazt a titulust használja, mint egykor Sztálin: ő a főparancsnok.
Hogy a Wagner-csoportot börtönökből kiengedett rabokkal töltötték fel, az azt jelzi, hogy ismét vannak fegyenc zászlóaljak Ezeket annak idején kamikáze akciókban vetették be, hogy vérrel mossák le magukról a nemzet ellen elkövetett bűnöket. De a magán zsoldoshadsereg már felülmúlta kegyetlenségben a sztálini elődöket.
Sojgu védelmi miniszter azt javasolta, hogy 350 ezer fővel növeljék meg az Ukrajnában küzdő egységek létszámát. És Putyin hajlik is rá. Kijevnek és a Nyugatnak is készülnie kell az eshetőségre.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/01/26/putin-stalin-war-ukraine-soldiers/
Le Figaro
Az illetékes uniós biztos megismételte: nem lehet szó arról, hogy egyes országok migránsellenes szögesdrótra kapjanak pénzt a brüsszeli költségvetésből. Ylva Johansson, aki a belügyek felelőse a Bizottságban, emlékeztetett arra, hogy efféle célokra nem irányoztak elő pénzeket, mert ha ilyesmire költenének, akkor nem maradna forrás másra.
Előzőleg az osztrák kancellár a bolgár-török határon kijelentette, hogy támogatja a házigazda Radev elnök kívánságát, mármint hogy az EU adjon kétmilliárd eurót és abból létesítsenek határkerítéseket az illegális bevándorlás feltartóztatására. Ideértve műszaki berendezéseket, megfigyelő kamerákat, drónokat, helikoptereket, járműveket, valamint magát drótkerítést.
Ez az osztrák belügyminiszter azzal toldotta meg, hogy meg kell erősíteni a fizikai védelmet a külső határokon, mert különben nem lehet biztonságosan utazni Európán belül. Csaknem másfél éve 12 tagállam, köztük Magyarország sürgette, hogy közösségi alapokból finanszírozzák a határzárak létesítését, ám a Bizottság többször elutasította a kezdeményezést.
FAZ
Kísértet járja be Ausztriát: a szélsőjobbos Szabadságpárt kísértete. Az FPÖ igen jól áll a közvélemény kutatások alapján, vezére nem is titkolja, hogy kancellár akar lenni. A tegnap újból beiktatott Van der Bellen államfő azonban jelezte: nem hajlandó kinevezni Herbert Kickl-t, amit az érintett és hívei is óriási felháborodással fogadtak.
Az elnök úgy fogalmazott, hogy semmiképpen sem segít hatalomra olyan erőt, amely Európa-ellenes és a mai napig nem ítélte el az Ukrajna ellen indított háborút. És tett egy külön megjegyzést is az ellenzéki politikusra, aki rövid ideig tartó belügyminisztersége idején a rendőrséggel vitetett el a szélsőjobbra vonatkozó aktákat a titkosszolgálat központjából.
A gond ott van, hogy a koalíció nagyobbik tömörülése, a Néppárt igen népszerűtlen, köszönhetően az időközben megbukott kormányfő, Kurz ténykedésének, valamint a járványnak, a háborúnak, a drágulásnak és a migrációnak. A szociáldemokraták leginkább magukkal vannak elfoglalva, az FPÖ viszont 28 %-án áll, messze megelőzve a riválisokat.
Leginkább abból profitál, hogy mindent elutasít, ami a fennálló rendszer csinál az említett válságtémák kapcsán. Most vasárnap választás lesz a legnagyobb tartományban, Alsó-Ausztriában, és szinte biztos, hogy az ÖVP elveszti az abszolút többséget. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az SPÖ összeáll a Szabadságpárttal – a konzervatívok számára éppen ez a lehetséges szövetség az utolsó eszköz a hívek mozgósítására.
