Kurier
Az lett a vitatott magyar nemzeti konzultáció hivatalos végeredménye, hogy a megkérdezettek 97 %-a ellenzi a szankciókat. Összesen 8 millió embernek van szavazati joga, közülük a szóvivő szerint 1,4 millióan küldték vissza a kérdőívet. A jobboldali-nemzeti kormány ismétlődően alkalmazza ezt a módszert, hogy igazoltassa a politikáját.
Megfigyelők nehezményezik, hogy a kérdések manipulatívak, félrevezetőek és sugallják a választ, vagyis kizárólag olyan kép tud kikerekedni, ami a Fidesznek kedvező. Ugyanakkor jogilag semmire sem kötelez.
A miniszterelnök arra hivatkozva hirdette meg a konzultációt, hogy a büntető intézkedéseket az EU nem demokratikus módon határozta el. A brüsszeli bürokrácia és az európai elit döntött. Csak éppen idáig ő maga is megszavazta az összes csomagot.
Az ellenzék egyébként kifogásolta a magas költségeket, bár nem lehet tudni, hogy az adófizetőknek összesen mennyibe fájt a konzultáció. Csupán a technikai költségek 2,7 milliárdot tettek ki.
https://kurier.at/politik/ausland/orban-liess-buerger-ueber-russland-sanktionen-abstimmen/402291788
Neue Kronen Zeitung
Wolfgang Schäuble nem érti, miért maradnának a migránsok Magyarországon. A CDU veterán politikusa ezt arra válaszolta, hogy a menekültek magyar földön tavaly összesen ötven kérelmet adtak be, Ausztriában ellenben 100 ezret. A Bundestag volt elnöke abból az alkalomból nyilatkozott, hogy Bécsben az ő ünnepi beszédével avatták fel a Parlament felújított épületét.
Rámutatott ugyanakkor, hogy még ha egyes kormányok nem is tanúsítanak szolidaritást a menedékpolitikában, a többieknek nem szabad követniük ezt a politikát. Kiemelte, hogy a demokrácia veszélyben van. Jól példázza ezt Amerika, ahol Trump csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Az ország teljesen kettészakadt. Vagy ott van Brazíliában Bolsonaro, aki ugyanaz tökben.
Ausztriában és Németországban még csak-csak rendben vannak a dolgok, de a franciánál gyakorlatilag szétporlottak a hagyományos pártok. A demokráciának feltételei vannak, az nem szupermarket, ahol tetszés szerint lehet válogatni a kirakott portékából. Összetartás nélkül nem működik a jogállam, emellett a szociális média erősen megosztó. Továbbá a demokráciában szükség van vezetésre.
Schäuble arról is beszélt, hogy meg kell erősíteni az európai védelmet, ha másként nem megy, az arra hajlandó országok bevonásával. A lengyelek adnák a jelentős hagyományos haderőt, a németek a gazdasági hátteret, a franciák pedig a nukleáris csapásmérő eszközöket. A 80 éves politikus ugyanakkor bölcsnek nevezte, hogy Biden szólt Putyinnak: megnézheti magát az orosz fegyveres erő, ha a Kreml atomfegyvert alkalmaz.
Die Welt
A német biztonságpolitika egyik legtekintélyesebb alakja úgy gondolja: a Nyugatnak át kell állnia a közös hadigazdálkodásra, különben a jövőben nem lesz képes hatékonyan segíteni Ukrajnának. Wolfgang Ischinger korábbi washingtoni nagykövet, aki 15 éven át volt a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum igazgatója, azzal érvel, hogy az ukránok egyetlen nap annyi muníciót használnak el, amennyit a német gyárak egy fél év alatt állítanak elő. Ezért az eddiginél többet kell termelni, de nemcsak lőszerből, hanem rakétákból, légvédelmi rendszerekből, drónokból, és így tovább.
Nagyon úgy néz ki, hogy a háború még sokáig elhúzódik, ezért össze kell hangolni az erőfeszítéseket. Hiszen a tartalékok végesek. Ideértendő, hogy adjanak nehéz harckocsikat, már ha nem akarják, hogy az oroszok a végén mégiscsak lerohanják a szomszédos országot. Csakhogy nem jó, ha az a benyomás keletkezik, hogy a németek megint átengedik másoknak a kezdeményezést, mert az nem erősíti a bizalmat Berlin iránt. Nem áll meg az a német érv, hogy ha ilyen haditechnikát szállít, akkor az ország hadviselő féllé válik.
Ugyanakkor jelezni kell a Kremlnek, hogy minél többet semmisít meg a civil infrastruktúrából, annál inkább számíthat arra, hogy az ukrán fél újabb és újabb erősítést kap. Ráadásul ha az ukránok hatékonyan vissza tudnak vágni, akkor az oroszok rákényszerülnek, hogy feladják hódító terveiket. Továbbá sok elfoglalt területet vissza lehet szerezni. Ez egyben feltétel, hogy Zelenszkij belemenjen a fegyverszüneti párbeszédbe. Mert minden más kapituláció lenne az ország szemében.
Így azonban el lehetne érni, hogy az új parancsnok, Valerij Geraszimov bekopogtasson Putyinhoz és közölje vele: Elnök úr, ennyit tudtunk kihozni a háborúból. Utána leginkább az USÁ-nak kell szavatolnia Ukrajna biztonságát. Az ország gyors NATO-tagsága azonban nehéz ügy, mert mindig lesz olyan tagállam, amely ellenzi. Viszont minden szinten fenn kell tartani a dialógust Moszkvával, főként hogy ne lehessen semmiféle félreértés. Emellett vissza kell állítani a bizalom minimális szintjét.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár szerint egyre egyértelműbb, hogy Európa hamarosan nehéz páncélosokat küld Ukrajnának. Lengyelország, Nagy-Britannia és Finnország fokozza ennek érdekében a nyomást, most már csak az kell, hogy Németország feladja a vonakodását és hajlandó legyen Leopárd 2-eseket átadni. Az ilyen harckocsikból annyi van, hogy Rajnát lehetne velük rekeszteni, de az SPD a koalíció vezető erejeként még mindig ott tart, hogy nem szabad súlyosbítani a válságot, figyelembe kell venni az orosz érdekeket, és németek nem futhatnak előre, megelőzve a többieket.
Csak ilyesmiről már szó sincs. Hiszen az oroszok nap mint nap településeket lőnek szét, tucatjával, százával halnak meg emberek, egymást követik a háborús bűntettek. Ha Putyinnak kedvében jár a Nyugat, az sem hozza meg a békét. Az elnök csak akkor fog tárgyalóasztalhoz ülni, ha súlyos katonai vereséget szenved. És hát már egy sor európai ország kész páncélosokkal segíteni Kijevet.
Az eddig felajánlott pár darab azonban inkább csak politikailag jelentős: nyomást gyakorol a német vezetésre, hogy az törjön ki az önelszigetelésből és végre álljon be a sorba. Annál is inkább, mert látszik, mekkora a jelentősége a harcokban a nyugati haditechnikának. És Moszkva egyre ritkábban fenyegetőzik az atomcsapással.
Vagyis a jelek szerint az a siker receptje, ha az ukránok védelme erősödik és ehhez harckocsik kellenek – igen gyorsan. A helyzet nemigen volt ennyire világos az invázió megindulása óta. Csak most már a német szociáldemokratáknak is fel kell fogniuk.
https://www.nzz.ch/meinung/panzer-fuer-ukraine-polen-und-grossbritannien-weisen-den-weg-ld.1721190
Washington Post
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a svédek és a finnek NATO-felvétele körüli huzavona ajándék Putyinnak. Pedig – mivel a háború egyhamar aligha ér véget – az már most stratégiai nyereség volna a Nyugatnak, ha belépne a két ország. Csak éppen Törökország gátolja, részben a leginkább saját maga által előidézett belső zűrzavar miatt. Részben pedig azért, mivel engedményeket akar kicsikarni a szövetségesektől, illetve mert igyekszik izgalomban tartani a maga nacionalista bázisát a júniusi választás előtt.
Ellenkezése alighanem sokáig napirenden marad, még akkor is, ha nyer az urnáknál. Épp ezért főleg az USA diplomáciájának és a Kongresszusnak van itt teendője és nem kizárt, hogy teljesíteni kell az elnök több kívánságát. Hiszen egy erős és nélkülözhetetlen tagállamról van szó. Továbbá gigantikusak lennének a következmények, ha dugába dúl a bővítés. Persze akkor is, ha sikerül.
Ha Stockholm és Helsinki bekerül, az súlyos stratégiai vereség volna Putyin számára. Megmutatná, mennyire elvetette a sulykot az invázióval, egyben pedig kiterjesztené a biztonsági ernyőt olyan partnerekre, amelyek jelenleg joggal idegesek.
Erdogan egynémely követelése jól illusztrálja, hogy mekkora hasadék van a mind inkább despota török állam, illetve a többi tag eleven civil társadalom által alátámasztott, erős demokráciája között. A legkeményebb igényt a legnehezebb teljesíteni, mert Ankara olyan kurdok kiadatását akarja, akik esetében ezt a bíróság megtiltotta. Nem várhatja el, hogy egy jogállam félretolja a törvényt.
Törökország és a NATO-partnerek egymásra vannak utalva, mind biztonsági szempontból, mind azért, hogy vereséget szenvedjen az orosz agresszor. Ezért nem lenne jó még jobban elidegeníteni a török vezetést. Minél előbb sikerül megállapodni vele, annál kedvezőbb az a katonai szervezet számára.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/01/14/turkey-blocking-nato-admission-finland-sweden/
