címlap: horvát Euro pénzérme ( MTI )
CNN
Európa számára 2023 nagy kérdése az, mihez folyamodik a megtört Oroszország? A háború szinte rácáfolt minden számításra, így most a földrész azon töpreng, mi az, amivel biztosan kalkulálhat az idén, mire készüljön. A legváratlanabb fejlemény az volt, hogy mennyire egységesnek bizonyult a Nyugat. Teljesen egy hangon beszél, bár Washington időnként jobban aggódik a többieknél, ugyanakkor akadnak autokrata államok, amelyek kilógnak a sorból, lásd Magyarországot. De egyértelmű, hogy az irány az összefogás, nem pedig a széthúzás.
A kommentár korainak tartja kihirdetni, hogy az oroszok vesztettek. Vannak olyan tényezők, amelyek akár még meg is fordíthatják a hadiszerencsét. A NATO elveszítheti türelmét vagy az idegeit a katonai szállítmányok ügyében, vagy gazdasági célszerűségből felülvizsgálhatja eddigi álláspontját és így háttérbe szorul a hosszú távú biztonság. Ily módon azután előnytelen béke megkötése felé terelheti Kijevet. Ám mindez valószínűtlennek látszik.
Az orosz hadsereg beássa magát a Dnyeper keleti partján, de gondjai továbbra is óriásiak: a fronton állomásozó erőkből 77 ezer katona rosszul kiképzett, erőnek erejével sorozták be. Nincs elég lőszer, rendszeresen hangzanak el nyílt bírálatok, mert csapnivaló az utánpótlás. Ezzel szemben az ukránok erkölcse töretlen és jönnek a nyugati fegyverek.
Az orosz egységek papírtigrisnek bizonyultak, évtizedekbe telhet, amíg visszaszerzik korábbi tekintélyüket. A sorozatos, rossz parancsok folytán fél év alatt odalett Moszkva megítélése hagyományos katonai hatalomként. Viszont továbbra is a levegőben lóg, hogy odavág-e nukleáris erővel, bár ennek azért csökkent a veszélye. Először is, mert a NATO sorra üzen, hogy ez súlyos hiba volna. Másodszor pedig India és Kína is elítélte Moszkva idevágó retorikáját. Végül pedig a Kreml számára félő, hogy akár még az is kiderülhet: a legveszedelmesebb fegyverei sem működnek.
A sok ezer ukrán civil áldozat mutatja, mennyire katasztrofális a tekintélyelvűség, amely ellen szükségessé válhat a megelőző háború. Jó hír viszont, hogy Európa tudja: azonnal csökkentenie kell függőségét az orosz gáztól, mert ha diktátorok szállítják neki a szénhidrogént, az nem szavatolja a hosszú távú stabilitást.
70 éven át a béke a kölcsönös megsemmisítés képességére épült. Ám mostanában lassan már enyhül a félelem Moszkvával szemben. Sőt, felvetődik, hogy Oroszország is arra a sorsra jut, mint előtte annyi autokrácia: bedől, mert uralma a belső terroron alapszik. A földrésznek egy olyan ellenféllel kell megbirkóznia, amely a zűrzavaros tagadás állapotában van. Csak remélni lehet, hogy a hanyatlás civilizált keretek között megy végbe.
Washington Post
A demokrácia nyert 2022-ben, de folytatódik-e idén a jó sorozat? – kérdezi a lap rendszeres szemleírója, E. J. Dionne, aki a közpolitika professzora a Georgetown Egyetemen, emellett pedig a jó 100 éves washingtoni agytröszt, a Brookings Intézet vezető munkatársa. Mint megállapítja, annyira hozzászoktunk már a rossz hírekhez, a válságokhoz, fontos intézmények működési zavaraihoz, hogy nehéz felfogni: az elmúlt esztendő meglepően kedvező volt a demokrácia szemszögéből.
Hogy azonban építhessünk-e a tavalyi eredményekre, ahhoz nagy fokú kreativitás szükséges, mert az amerikai törvényhozásban rövidesen elhatalmasodik a két párt ádáz csatája, és mivel a jogállam globális ellenfelei hamarosan megkísérlik, hogy feledtessék kudarcaikat.
Hogy az utóbbi idők borúlátása csillapodjon, ahhoz kellő alapot nyújt az orosz invázió fiaskója és a demokráciák összefogása az agresszorral szemben. Továbbá, hogy utóbbi országok sokkal eredményesebbek voltak a járvánnyal szemben, mint Kína, ahol a rendszert kezdi ki a melléfogás. Emellett az is elfojtotta a tekintélyelvű rezsimek hatékonyságát szajkózó szirénhangokat, hogy Putyin katasztrofálisan szerepelt az ukrajnai kalandban
Washingtonban a republikánusok megpróbálják majd úgy beállítani, hogy teljesen magatehetetlen a hatalom. Ezzel olyan törvényalkotási programot kell szembeállítani, amely a legégetőbb kérdéseket érinti, és emiatt az ellenfél sem tagadhatja meg tőle az együttműködést. Vagy ha igen, azt bizonyítja, hogy a másik fél leginkább az alkotó munka megtorpedózásában jeleskedik.
Ám nem szabad engedni a demokráciáért folyó küzdelemben. Az amerikai választók derékhada egyértelműen jelezte, hogy nem szabad korlátozni a szavazati jogot, így rá kell szorítani az ellenzéket, hogy döntsön: a trumpizmust akarja, vagy a jogállamot?
A világ demokráciáinak pedig szem előtt kell tartaniuk, hogy meg lehet fordítani a múlt évi eredményeket. Ki kell tartani Ukrajna mellett, egyidejűleg odahaza meg kell érteni, hogy a demokratikusan megválasztott kormányok folyton vizsgáznak. Csak akkor tudják fenntartani a rendszert, ha szakadatlanul bizonyítanak a közjó érdekében.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/01/01/2022-democracy-ukraine-good-year/
FAZ
Horvátország két legyet ütött egy csapásra, amikor január 1-jével belépett a schengeni övezetbe és bevezette az eurót. A gazdaság ünnepel, főleg a GDP 20 %-át megtermelő idegenforgalom. Az átlagembernek azonban vannak félelmei. Mindenesetre a szárazföldi határátkelőkön azonnal hatállyal megszűnt az ellenőrzés, a repülőtereken pedig március végétől nem nézik az EU-ból érkező vagy odatartó utasokat.
A lakosság ugyanakkor szkeptikusan fogadja a kettős dobást. Nem úgy értékeli, mintha egy régen vágyott barát érkezett volna meg, hanem inkább, mint egy kétes, távoli rokon, akiről ugyan már sok jót hallott, de nem teljesen bízik benne, mert az a híre, hogy produkál különös dolgokat.
Ursula von der Leyen ugyan igyekezett személyesen eloszlatni az euróval kapcsolatos aggályokat, mondván, hogy a közös pénz stabilizálja az árakat, nagyrészt véd a külső megrázkódtatásoktól. Csak éppen sok horvát azt látja, hogy nem csupán a németek és a hollandok, hanem a görögök és az olaszok számára is az euró a fizetőeszköz.
Azon felül sokan tartanak attól, hogy rosszul járnak, amikor a kuna eltűnik, merthogy a cégek majd felfelé kerekítik az árakat. A félelmeket az sem oszlatta el, hogy az üzletek és vendéglők hónapok óta kötelesek voltak mindként pénznemben megadni az árat. Ám az infláció – 13,5 %-kal, meghaladja az uniós átlagot és emiatt elég nagy az aggály, hogy a váltás csak még jobban felnyomja az árakat.
A német tudósító épp ezért beveti, hogy az árdrágítók ellen kellene mozgósítani azt a kb. ezer határőrt, aki idáig a magyar és a szlovén határon teljesített szolgálatot.
https://www.faz.net/aktuell/gesellschaft/menschen/kroatischer-doppelwumms-18572018.html
