Reuters
Szijjártó Péter felvetette a tegnapi brüsszeli miniszteri értekezleten, hogy a Bizottság dolgozzon ki olyan javaslatot, amely megakadályozná, hogy bizonyos olajvezetékek működtetői az európai átlagnál nagyobb díjat követeljenek a létesítmény használatáért. Az előzmény az, hogy a horvátok jövőre 80 %-kal növelnék a tranzitdíjat a MOL számára az Adria-csőrendszeren szállított kőolajért. A magyar diplomácia vezetője ezt tisztességtelennek tartja, mert Magyarország, Szlovákia és Csehország számára ez a fő alternatív útvonal, ha bármi gond adódna a Barátság vezetékkel.
Úgy foglalt különben állást, hogy Magyarország Brüsszel megkérdezése nélkül módosíthatja a hosszú távú gázszerződést az oroszokkal. Mint ismeretes, az EU úgy döntött – Magyarország ellenszavazata mellett -, hogy korlátozza a földgáz árat a kontinensen.
Wall Street Journal
A tekintélyuralmi orosz és kínai államfőnek, valamint Irán vallási vezetőjének egyaránt rettenetes éve volt a mostani, a populisták azonban a kudarcok mellett sikereket is fel tudnak mutatni, lásd Orbán Viktort. Sokan azonban úgy ítélik meg, hogy az idén ellentámadásba ment át a szabadság. A liberális demokrácia egy évtizeden át hanyatlott, és ám az a kép alakult ki, hogy felülkerekedik az autokrácia, az erős emberek uralma.
A zsarnokságnak három reklámarca van: Putyin, Hszi és Khamenei ajatollah, csakhogy mind a három figyelmeztetést kapott, hogy a tekintélyuralomnak megvannak a korlátai. A katasztrofális ukrajnai háború, Kína hasztalan kísérlete a Covid visszaszorítására, valamint Irán brutális hadviselése a nők ellen, egyaránt a gonosszal kötött szövetséget jelenti és egy olyan rezsim ostobasága, ahol nincs semmiféle elszámoltatás a vezetőkkel szemben.
De legyünk óvatosak, mert lehet, hogy nem az önkényuralom alkonyával, hanem még sötétebb korral állunk szemben. Csak az igazi optimisták gondolják, hogy a három politikus számára 2023-ban ott az írás a falon. A hatalmon lévő elit azonban mégis úgy véli, hogy jóformán már vége az utóbbi 10 év kulturális és politikai forradalmának, miután Trump, Johnson és Bolsonaro süllyesztőbe került.
Azonban nagyképű a feltételezés, hogy a tömegek végre észhez térnek és hálásak lesznek a hatalom gyakorlóinak zsenialitásáért. A történelemből azt látni, hogy az elsietett önelégedettség ritkán végződik jól az uralkodó osztály számára. Hiszen azért van ahol megerősödtek a demagógok: Olaszországban, Magyarországon és Svédországban.
Ha bármiféle következtetést le lehet vonni ez évben a politika irányából, akkor az az, hogy a szavazópolgárok csupán egy-két alak zűrzavaros pojácaságát és rosszindulatú nárcizmusát utasították vissza, de még nem bocsátottak meg a hibázó politikai osztálynak. Viszont a fejlemények folytán érdemes búcsút inteni néhány ábrándnak, ideértve, hogy ismét foglalkozni kell a háborúval, ugyanakkor hasztalan vad álmokat kergetni a zöld jövőről.
FAZ
A háború bizonyította, hogy a volt német kancellár asszony mennyire elszúrta az orosz politikát, elszalasztotta, hogy fordulatot hajtson végre. Teljes mértékben elszámította magát, ez volt 16 évének legnagyobb kudarca, de csak távozása után jött rá a világ. Ő maga viszont nem az, aki beismeri a tévedéseit, csupán addig jutott, hogy „korábban kellett volna reagálni Moszkva agresszivitására”.
Ám annak idején elfogadta, amit a szociáldemokrata partnerek vallottak: nincs biztonság Oroszország nélkül és a Kreml továbbra is megbízhatóan szállítja a gázt. A hatalom tisztességes gazdájaként nem rokonszenvezett az orosz elnökkel, de meg akarta érteni. Ezért találkozott vele oly sokszor. Látta a hibáit, ugyanakkor kerülte, hogy szemtől szembe kelljen megütközni vele. Tudta, hogy ügyes, minden hájjal megkent ellenfél, no meg azt is, hogy a Krím megszállása a nemzetközi jog megsértése. Erre válaszul járult hozzá a szankciókhoz, amivel meglepte Putyint.
Sőt gondoskodott arról, hogy időről időre meghosszabbítsák a megtorló intézkedéseket, hiába ágált pl. Olaszország, Ausztria és Magyarország. Az már más kérdés, hogy a retorzió nem ment elég messzire és sokszorosan kijátszották. Viszont Merkel nem látta be, hogy eredményes lehetne a katonai elrettentés, és hogy ebben Berlinnek kellene élen járnia. Ugyanakkor nem vette komolyan az elhárítástól és a titkosszolgálattól érkező figyelmeztetéseket.
Az Északi Áramlat 2 megépítését azért támogatta, mert minden érdekelt a jóváhagyás felé terelte. De hogy mi vezérelte az orosz kapcsolatban, ahhoz tudni kell, hogy életrajza folytán mindig is erősen kötődött érzelmileg Oroszországhoz. A pragmatizmus mellett talán éppen ez gátolta, hogy teljesen új irányba forduljon, és mozgásba hozza az eszközöket Moszkva elszigetelésére, elrettentésére, vagyis hogy megfelelő keménységet tanúsítson.
Washington Post
Egészen példátlan az USA történetében, hogy a január 6-i zavargást kivizsgáló törvényhozási bizottság vádemelést javasol az igazságügy tárcának Donald Trump ellen. Ez idáig egyetlen volt elnökkel sem esett meg, és még akkor is súlyos fejlemény, ha a minisztérium nem köteles eleget tenni az indítványnak.
Mindenesetre a hosszú-hosszú vizsgálat tapasztalatait összefoglaló jelentés most nyilvánosságra hozott első része értelmében négy pontban kell(ene) elmarasztalni a Fehér Ház előző lakóját a törvényhozás ostroma kapcsán, miután a testület arra jutott, hogy a politikus megpróbálta megváltoztatni a 2020-as választás eredményét: lázadás ösztönzése, illetve előmozdítása, a Kongresszus munkájának akadályozása, összeesküvés az Egyesült Államok megtévesztésére és szövetkezés hamis tanúvallomások tételére.
Maga a törvényhozás nem foghat perbe senkit sem, de ha ezt kéri a kormányzattól, akkor az nemigen söpörheti le csak úgy az asztalról az igényt. Mellesleg a minisztérium, az FBI-jal közösen már ugyancsak szépen halad a történtek felderítésével, vagyis ez alapján maga is határozhat úgy, hogy bűnvádi eljárást kezdeményez Trump és közvetlen segítői ellen. Bármit is mond neki a kongresszusi testület. De látszik, hogy nem szeretne lyukra futni, sziklaszilárd bizonyítékokat igyekszik felmutatni.
A dokumentum ráirányítja a figyelmet arra hogy a bizottság szerint az előző elnök és belső köre törvényt sértett. Viszont Trump riposztozhat azzal ezúttal is, hogy politikai hadjárat folyik ellene, mivel a kongresszusi testület tagjainak többsége demokrata, a két republikánus pedig az ellenzéken belül a politikus kemény ellenfelei közé tartozik.
https://www.washingtonpost.com/national-security/2022/12/19/jan-6-criminal-referrals-faq/
New York Times
Paul Krugman úgy látja: olyan hisztis oligarchák irányítják a világot, mint Elon Musk, de ez egyáltalán nem véletlen. Ezeket az emberek hihetetlen mértékben elkényeztette a sorsuk és a környezetükben nincs senki, aki szólni merne nekik, ha nem jó útra tévednek.
A twitter új tulajdonosa hihetetlenül gazdag, ahhoz van hozzászokva, hogy mindent megkap, amit akar, továbbá, hogy imádott ikon, ám amikor azt tapasztalja, hogy oda az aurája és gúny tárgya, magától értetődő, hogy hibásan reagál, és ezzel csak tovább ront a dolgon.
Még érdekesebb, hogy miért az ilyen emberek mozgatják a világot? Musknak sok csodálója akad, azt gondolják róla, hogy tisztában van vele, milyen irányba kell vinni az emberiséget a jövő érdekében. Csakhogy ideológiájuk mögött sokszor az a meggyőződés van, hogy nekik nem kell válaszolniuk a bírálatokra, sőt kritika fel sem merülhet velük kapcsolatban az átlagpolgár részéről Hatalmuk óriási, ám ez sem védi meg őket attól, hogy nyilvánosan kifütyüljék őket.
A technológiai fejlődés és a növekvő GDP nem hozott boldog, igazságos társadalmat. Tehetőssége folytán a szuperelit sok mindent megtehet, még azt is, hogy gyerekesen viselkedjen. A kőgazdagok ugyanakkor feladták titkolózó életmódjukat, celebek lettek. Sok illúzió kötődik hozzájuk, de Musk legalább működőképes autókat és rakétákat gyárt. Persze cégének piaci értéke nagyban függ az ő személyes hírnevétől, ám a jelek szerint nem tudja megállni, hogy azt ne rombolja nap mint nap.
De az ilyen figurák nagy szolgálatot tesznek a köznek, mert cáfolják a zseniális vállalkozó legendáját, utóbbi ugyanis igen nagy károkat bír okozni. A twitter ügyében pedig nem látszik a boldog vég, hála Musk szeszélyének. Viszont a Nobel-díjas közgazdász előre szól, ha a kritika miatt őt is letiltanák a közösségi fórumról, akkor a Mastodonon folytatja.
Opinion | Why Petulant Oligarchs Rule Our World
