Politico
Az Európai Parlament nagy frakcióinak vezetői azt kérik a pénzügyminiszterektől, hogy ne engedjenek mai tanácskozásukon és támogassák a Bizottság kezdeményezését, mármint hogy jelentős alapokat kell megvonni Magyarországtól. A levél rámutat, hogy a Tanácsnak ki kell állnia a közös értékek mellett, mert itt nem csupán a magyar helyzet a fontos. Az EU-nak ragaszkodnia kell az alapvető demokratikus normákhoz, a jogállamhoz – a tagállamokban, de a szervezet illetékességi területén kívül is. Egyben meg kell védenie a nyugati adófizetők pénzét a csalásoktól.
A zöldek a hét végén tartott koppenhágai tanácskozásukon sürgették, hogy a Bizottság ne hátráljon meg a jogállami elvek ügyében. Ugyanakkor a konzervatív és reformista képviselőcsoport Varsóban ülésezett, a többi közt a lengyel és az olasz kormányfő részvételével. Ez illusztrálja, újabban milyen jelentős befolyáshoz jutott e tömb Strasbourgban.
Euractiv
Elképzelhető, hogy a szlovák pénzügyminiszter Orbán mellé áll a mai brüsszeli Tanács-ülésen. A pozsonyi tárca ugyanis szokás szerint eljuttatta előzetes véleményét az európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottsághoz és abban az állt, hogy Szlovákiának az volna kedvező, ha megnyílnának az alapok Magyarország számára, mivel az államközi kapcsolatok jók.
A törvényhozási testület egyik tagja ezek után panaszt tett a kormányfőnél, így a dokumentum helyett egy jóval semlegesebb állásfoglalás jelent meg, de nem lehet tudni, hogy akkor most Matovics támogatja-e a magyar miniszterelnököt vagy sem. A szlovák külügyek irányítója szerint a szankciók kérdésében előreláthatólag a legfelső szinten mondják ki a végső szót.
Matovics egyébként 10 éve, amikor bekerült a parlamentbe, még az ország ellenségének minősített Orbánt, de ez megváltozott, amikor tavaly – már a kabinet élén – magyar segítséggel jutott orosz vakcinához, noha ebbe az ügybe belebukott.
Reuters
A litván pénzügyi tárca vezetője erkölcstelennek nevezte, hogy Magyarország megakadályozza az ukrán kormány megsegítését, pedig a 18 milliárd lehetővé tenné, hogy Kijev megfelelő módon tervezni tudjon. Gintare Skaiste szerint ugyanez a kategória, hogy az Orbán-kormány teljesen más témákkal köti össze saját anyagi követeléseit. Hiszen egy dolog várni a milliárdokra a járványalapból, illetve a kohéziós keretekből, viszont az teljesen más, hogy az ukránok háborúznak és polgárai halnak meg. A kettőt egy lapon emlegetni, nos, az nem tisztességes – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy ha a magyar vezetés nem tér jobb belátásra, akkor más csatornákon keresztül lehet eljuttatni a pénzt Ukrajnának, ahogy arra már volt példa az idén. Uniós illetékesek szerint ugyanakkor Budapest mindenekelőtt a járványalap felhasználására vonatkozó terv elfogadását igényli. Emellett azzal is felléphet, hogy a felzárkózási pénzekből ne 7,5 milliárdot, hanem csak kevesebbet fagyasszanak be. Ha sikerül keresztülvernie, az győzelmet jelent számára.
FT
Az uniós pénzügyminiszterek azon tusakodnak ma Brüsszelben, hogy mi legyen a Magyarországnak szánt anyagi támogatással. Azaz hogy befagyassák-e a kohéziós alapok egy részét, viszont adjanak zöld utat, az járványkeretnek, illetve hogy egyáltalán: milyen kompromisszumos megoldás lehetséges. A Bizottság milliárdok megvonását tartja szükségesnek a korrupciós aggályok miatt, de hogy miként határoz a Tanács, az fölöttébb bizonytalan.
Egyes kormányok hajlanak a magyar helyzet enyhébb megítélésére, mások viszont kitartanak a kemény kéz politikája mellett – a jogállam védelmében. Ha az előbbi tábor kerekedik felül, akkor kedvezőbb bizonyítványt állítanak ki az Orbán-kabinetről, viszont megoldatlan marad egy sor vitás kérdés. Ez esetben Brüsszel megteheti, hogy a tervezettnél csak kevesebb pénzt zárol.
A magyar fél blokkolja a nagy nemzetközi cégek egységes minimumadóját, valamint az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós kedvezményes kölcsönt, hogy megkapja a maga jussát. Egyes diplomaták azt mondják, hogy előbb az egyéb, teljesen különálló kérdésekről kellene szavazni, és csak utána volna érdemes foglalkozni a magyar ügyekkel, mert akkor rá lehet venni a Fideszt az együttműködésre. De ez ügyben alighanem lesz még egy ülés a jövő hétfőn.
FAZ
Már megint a szokásos képlet: a pénzügyminiszterek nem tudnak dűlőre jutni, mert egy kormány – jelen esetben a magyar – olyan kérdéseket kapcsol össze, amelyek egyáltalán nem függnek össze. Márpedig határozni csakis egyhangúlag lehet. A soros cseh elnökség arra készül, hogy mind a négy témát áttekintik, ám szavazás nem lesz. Viszont az EU nyomást tud gyakorolni Magyarországra, mert ha koronaalap ügyében nem tudnak zöld ágra vergődni az év végéig, akkor elúszik az 5,6 milliárd 70 %-a.
A négy témáról így előreláthatólag csomagban döntenek majd. Európai diplomaták félig-meddig derűlátóak, mármint hogy eredményesek lesznek a közvetítési kísérletek. Az optimális az volna, ha Magyarország feladná ellenkezését a minimumadó és az ukrán pénzügyi segély kapcsán, cserében pedig ígéretet kapna, hogy idővel megnyílnak számára a jelenleg zárolt uniós források. A francia szakminiszter ugyanakkor közölte, hogy ha nem sikerül megegyezni a multik egységes megadóztatásáról, akkor országa nemzeti keretekben vezeti be a 15 %-os kulcsot.
https://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/eu-finanzminister-sind-blockiert-18512209.html
Die Presse
Orbán dühíti az uniós pénzminisztereket a vétófenyegetéssel, tehát, hogy megtagadja jóváhagyását a nemzetközi konszernek adótrükkjeinek kizárására, illetve megkontrázza, hogy az EU hitelt adhasson Ukrajnának. Ennélfogva a tanácskozás első napja előreláthatólag csakis Magyarországról szól majd.
Két álláspont ütközik: a németek, franciák, olaszok és mások szerint figyelembe kell venni az időközben végrehajtott magyar reformokat is. A másik oldal, benne Ausztriával, ezzel szemben úgy látja, hogy még a koronaalap tervét sem szabad átengedni. Az ügy valószínűleg az állam- és kormányfők elé kerül, és ott szinte 100 %, hogy Orbán megint csak előkapja a vétókártyát.
(Nincs link)
Die Presse
Az elemzés úgy véli, hogy Ausztria hasonló módszerekkel próbálja érvényesíteni az érdekeit az EU-ban, mint Magyarország, csak sokkal ügyetlenebbül. Azaz napi politikai megfontolásokból vétóval fenyegetőzik, ám nem gondolja komolyan. Így azonban nem lehet szeriőz politikát folytatni Európában.
Az osztrák vezetés alighanem visszavonja tárgyszerűen aligha igazolható ellenállását Románia és Bulgária schengeni tagságával szemben. Annál is inkább, mert az illegális migránsok így is simán eljutnak osztrák földre, Magyarországon, Szlovákián vagy Olaszországon át. És Bécs nem magyarázta meg, hogy miért fordulna rosszabbra a helyzet, ha Bukarest és a Szófia is csatlakozhatna a belső határok nélküli övezethez.
Az osztrák kormány általában akkor van csúcsformában, ha eleve kudarca ítélt akciókat kell szervezni az Unió ellen. Ám Nehammer kancellárral szemben Orbán mesterien tud lavírozni a brüsszeli színpadon, képes közvetve súlyt adni a követeléseinek. Éppen fontos kérdések akadályozása miatt lett ennyire kényes kérdés, hogy Brüsszel kiszabjon-e büntetést Budapestre a jogállami játékszabályok megszegése miatt. Pedig Orbán nem kötelezi el magát és óvakodik az otromba fenyegetőzésektől.
Nem volna szabad, hogy az osztrák politika példaképnek tekintse, hiszen Ausztria nem illiberális. Viszont ő valóban kemény nyomást fejt ki, mivel lehetőleg sokáig szeretne hatalmon maradni, és ehhez szüksége van az EU pénzére.
https://www.diepresse.com/6224136/oesterreich-das-ungeschicktere-ungarn
FT
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy kezd hatni a zűrös európai olajár korlát Oroszországgal szemben. A világ még nemigen látott ilyen szintű beavatkozást az energiahordozó nemzetközi piacán. A tengeren szállított orosz nyersolajra érvényes, hogy a nyugati cégek nem működhetnek közre ilyen ügyletekben, ha az ár meghaladja a hordónkénti 60 dollárt.
Az intézkedésnek rövidtávon nem sok hatása lesz, hiszen az oroszok jelenleg nem sokkal a megadott szint fölött kötnek üzletet. Azaz nem folyik be lényegesen kevesebb pénz a háborúra. Viszont ha Moszkva jelentős tételeket von ki a piacról, az jócskán megdobhatja az árakat. Ez esetben majd az OPEC eldönti, hogy jó-e neki az áremelkedés.
Nagy kérdés, hogy sikerül-e diplomáciai nyomással igazodásra rávenni Indiát és Kínát, bár hogy olcsóbban vásárolhatnak, az nekik is jól jönne. De Kijev nyugati barátainak van más teendőjük is, mert meg kell szervezniük annak felügyeletét, hogy betartják-e a világban az ársapkát. Nem vitás, hogy lesz próbálkozás a kijátszására, pl. hamis papírokkal.
A fogas kérdés az a demokráciák számára, hogy miként csappantsák meg az orosz hadi kasszát, de úgy, hogy ez nekik ne kerüljön túl sokba. De megint csak az történt, hogy ígérete ellenére a Nyugat nem tett meg mindent az ukránokért. Ezért ha szükséges, lejjebb kell vinni az árkorlátot. Viszont nem kis eredmény, hogy sikerült egységre jutni a kérdésben. A világ a jó irányban lépett és ezen a pályán is kell maradnia.
https://www.ft.com/content/66e8faee-9cfa-4017-b0fd-6f884a672e76
The Times
A kommentár úgy véli, hogy a német kancellár zavaros felfogása Európa jövőjét fenyegeti, mert ugyanazt a naivitást és mohóságot, mutatja, ami az Ukrajna elleni invázióhoz vezetett. Olaf Scholz a kedvező ukrán nyerési esélyek ellenére meghirdette, hogy vissza kell térni az európai „békerendhez”. Macron gyakorlatilag ugyanazt mondta a NATO keleti bővítéséről, mint Moszkva, továbbá hogy a béketárgyalások fejében garanciákat kell adni a Kremlnek.
A viszály legjobb megoldása az, ha Oroszország veszít és Putyin távozik a hatalomból. De még az orosz részsiker is fenyegetést jelent. Nem az orosz fél, hanem Ukrajna biztonságát kell szavatolni, ehhez az volna a legjobb eszköz, ha az ország azonnal bekerülhetne az Észak-Atlanti Szövetségbe. A viszony akkor fog javulni az oroszokkal, ha azok túllépnek az újgyarmatosító gondolkodásmódon és tisztességesen bánnak szomszédjaikkal. Amíg ez nem így van, addig azok védelmet keresnek maguknak.
Macron diplomáciai játszmája üres, Scholz pedig azt árulta el, hogy nem ért Kelet-Európához. Pedig a németek felelőtlen és önző felfogása közvetlenül vezetett a háborúhoz, lásd a kereskedelmi kapcsolatok és a beruházások forszírozását Oroszországgal. Ennek megfelelően a keleti partnerek nemigen bíznak Berlinben. A gazdag országok ugyanakkor semmiféle megbánást nem mutatnak az eltelt 30 év mohóságáért és szenteskedéséért.
Ám leginkább az számít, hogy zavaros a német gondolkodásmód. Pedig az ukránok Európa biztonságáért is adják az életüket, már több tízezren estek el. Sok százezren megsebesültek, milliók váltak földönfutóvá. A károk több ezer milliárdosak – köszönhetően annak, hogy a német és más döntéshozók nem hallgattak az újjáéledő orosz imperializmusra figyelmeztető szavakra.
De a történelmi amnézia érinti a jövőt is, mert az igazán nagy veszélyt nem Moszkva, hanem Peking jelenti. Viszont nem lehet tudni, milyen szerepet fog játszani az USA a világban. Ezért Európának ki kell építenie saját tényleges gazdasági, politikai és katonai hatalmát, a középpontban Németországgal. A felelőtlen német és francia nyilatkozatok csak rombolják a bizalmat és aláássák a közös erőfeszítéseket, még mielőtt azok megindulnának.
https://www.thetimes.co.uk/article/muddled-scholz-is-a-threat-to-europes-future-mvsmm2mk3