címlap: Picture Alliance / ZUMAPRESS.com | Kalka Sándor
Bayrischer Rundfunk
A bajor közmédia összeállítása azt járja körbe, mennyire megalapozott a vád, miszerint Orbán Viktor Putyin trójai falova az EU-ban. Az biztos, állapítja meg a szerzőtrió, hogy hónapok óta a magyar vezető feltartóztatja az oroszellenes reformokat, ezért a bírálók szemében az orosz államfő helytartója Európában. Veszélyes kettős játékot űz, amivel módszeresen gyengíti az egységet, – mondják megint csak ellenfelei. A nemzeti konzultáció pedig példa arra, miként igyekszik megosztani az Uniót. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője úgy értékeli, hogy itt egy kamu népszavazásról van szó, ahol eleve adottak a válaszok.
A hatalom és a hozzátartozó sajtó nagy Moszkva-barátságát az ellentábor szerint elsősorban a rengeteg jól fizető üzlet, vagyis a sok pénz magyarázza. És Orbán láthatólag nem akarj változtatni a jó kapcsolatokon, háború ide vagy oda. Sőt, a viszályt saját céljai érdekében aknázza ki, a völkisch nacionalizmust gerjeszti.
A határon túli magyarok nélkül elképzelhetetlen lett volna legutóbbi választási sikere. De abba az is belejátszott, hogy tudván-tudva kelti a nacionalista hangulatot. Hogy ez hová vezethet, az kiderült júniusban, Trianon évfordulóján, amikor a budapesti ukrán nagykövetség előtt 400 szélsőjobbos vonult fel. Ruhájukon az orosz „Z”-jelzést viselték, ezzel mutatva, hogy támogatják az agressziót.
Sok szélsőséges lehetőséget lát az invázióban, hogy visszaálljon az 1. világháború előtti határok egy része. Nagyhatalmi ábrándjukban azt vallják, hogy ha az oroszok nyernek, akkor lehetőség nyílik népszavazásra a határok ügyében. Akkor pedig nem maradhatunk tétlenek.
A Fidesz ugyan kategorikusan kizárja a területi revíziót, de Orbán a jelek szerint szándékosan játszik a nacionalista érzelmekre. Amikor a „magyarságot” és az „egyesítési munkát” emlegeti, az nála, nem üres szólam, nagyon is komolyan kell venni – figyelmeztet Daniel Freund. Merthogy ez a felfogás rögzült a Fideszben is. Bizonyíték rá, hogy Nagy-Magyarország-térkép van a miniszterelnök dolgozószobájában.
A képhez hozzátartozik, hogy 2014 és 21 között Magyarország 27 milliárd eurós támogatást kapott az EU-tól, enélkül Orbán soha nem lett volna ennyire erős. Ám úgy tűnik, ennek immár vége, mivel a Bizottság meg akarja vonni a pénzek egy jelentős részét.
New Voice of Ukraine
Gyöngyösi Márton most már belátja: nagy hiba volt annak idején a részéről, hogy megfigyelőként jelen volt 2015-ben a megszállt Donyecki-medencében rendezett kamu választáson. Az egyik ukrán portálnak adott interjúban a Jobbik EP-képviselője elnézést kért akkori szerepvállalásáért.
Azt mondja, fel volt háborodva az ukrán kisebbségi nyelvtörvény miatt, ez vezérelte, ma már egészen másként cselekedne. Oroszországhoz pedig azért fordult, mert szövetségeseket keresett a kárpátaljai magyarság védelmében, mert úgy vélte: az említett jogszabály egyfajta agressziót jelentett az akkori ukrán kormány részéről.
Ilyen partner pedig csupán egyetlenegy kínálkozott: Moszkva. De Gyöngyösi biztosít mindenkit, hogy ma már teljes mértékben Ukrajnát támogatja, annál is inkább, mivel a kárpátaljai magyarok ukrán zászló alatt harcolnak a betolakodókkal. Így egyben saját szűkebb pátriájukért is.
https://www.yahoo.com/news/leader-hungary-jobbik-party-apologizes-180100361.html
Die Welt
Amikor a tömegtiltakozás az elit elégedetlenségével párosul, attól berezel minden autokrata – állapítja meg a német jobboldali lap, kiemelve, hogy napjaikban valami egészen váratlan történik a szabadság és az önkényuralom világméretű küzdelmében. Bajban vannak a legjelentősebb diktatúrák – Kína, Irán és Oroszország, mert az emberek fellázadnak a hatalom ellen.
Ami Kínát illeti, a szakértő, Alexander Görlach, úgy ítéli meg, hogy az ottani rezsim egyértelműen fasiszta vonásokat mutat, a lakosságnak azonban elege lett, és immár nem hagy alább a tiltakozó mozgalom.
Hogy mikor tör ki egy országban a nyílt elégedetlenség, arról Barbara Geddes, a UCLA professzora azt vallja kutatásaik alapján: nem lehet megjósolni. Összesen 280 autokrata rendszert vettek szemügyre, 1946 és 80 között, és arra jutottak, hogy azok sorsát végső soron a tömegek határozták meg. Minél többen érdekeltek az adott csoport uralmának fenntartásában, annál erőteljesebb a hatalmi szerkezet.
Ilyen alapon a legkisebb túlélési esélye napjainkban a putyini Oroszországnak van. Hiszen hogy fennmaradjon, az csupán egy-két oligarcha számára fontos. Ráadásul személyre szabták, és az összes tekintélyuralmi modell közül ennek a verziónak szokott a legrövidebb lenni az élettartama. Jellemzője, hogy csak nagyon kevés a megbízható szabály, a korrupció viszont az égig ér. Gyakoriak az állami túlkapások. Sűrűn fordul elő erőszak, a lakosság gyűlöli. Ha megbukik, képviselői az életükért reszketnek, vagy emigrációba vonulnak.
Hosszabb életűek az olyan egypártrendszerek, mint amilyen Kína vagy Irán, ahol szintén egy ember tartja kézben az irányítást. A társadalmat alaposan megfigyelik, ez jelentős stabilitási tényező. De az is, hogy a KKP-nak több mint 95 millió tagja van, plusz a pártnak sikerült megnyernie a középrétegek egy részét is. Ily módon az ország világszerte példakép az autokraták számára.
A rabság egyfajta Internacionáléja jött létre, pekingi középponttal. Kína pénzzel és beruházásokkal segíti a tekintélyuralmakat, de demokratikus államokban is igyekszik népszerűsíteni a maga lovát: vagyis, hogy nem kell forszírozni a versenyt a politikában, nincs szükség átláthatóságra, viszont az elit jócskán megszedheti magát.
Die Presse
Wolfgang Schäuble önkritikát gyakorolt, mert sok más német vezetővel annak idején együtt nem vette észre, mire készül az orosz elnök, pedig a jel ott volt a falon. A lapnak adott interjúban a német konzervatív képviselő, aki 50 éve ül a Bundestagban és már Kohl alatt is a kormány tagja volt, kijelentette, hogy fel kellett volna ébredniük, amikor Putyin a 20. század legnagyobb katasztrófájának nevezte a Szovjetunió szétesését, csak éppen nem akartak szembenézni az igazsággal.
Merthogy reménykedtek. Ám félresikeredett az orosz átalakulás, mivel az oligarchák félelmetesen megtollasodtak, a lakosság életkörülményei viszont általában nem javultak és ez megteremtette az alapokat a diktatúra létrejöttéhez. A mai rendszert régi KGB-sek klikkje vezeti, az államfővel az élen.
A politikus azt is beismerte, hogy hiba volt német részről ennyire függő helyzetbe kerülni az orosz gáztól, hiába szólt előre egy sor európai szövetséges. Nem lett volna szabad erőltetni a nemzeti külön utat, mert Berlinnek az a kötelessége, egyben nemzeti érdeke, hogy összefogjon a földrész többi államával, keleten és nyugaton egyaránt.
Ugyanakkor gondnak nevezi, hogy nem mindenki fogta fel: Putyin nem csupán Ukrajna, hanem az európai értékrend ellen harcol, mivel a demokrácia sok orosz számára igencsak vonzó. Ám nagyon is határozottan ki kell állni ezen értékek mellett, ideértve, hogy be is kell tartani azokat. A demokrácia ugyanis csak akkor működik, ha tesznek érte, és ez hatalmas feladat.
https://www.diepresse.com/6223486/wolfgang-schaeuble-uebt-selbstkritik-an-umgang-mit-putins-regime
Spiegel
A lengyelek erős embere most éppen azzal vádolta meg Németországot, hogy az békés eszközökkel próbálja elérni, amit egykor fegyverrel nem sikerült, vagyis, hogy uralmi pozícióba kerüljön Európában. Jaroslaw Kaczynski már a jövő évi választásra készülődve járja az országot és az egyik kampányrendezvényen kifejtette, hogy a földrész ereje a szuverén államokban rejlik. A másik út ezzel szemben válságba és szerencsétlenségbe vezet, nem csupán Lengyelországban, hanem az egész kontinensen – hangsúlyozta a hatalmon lévő jobboldali populisták legfőbb stratégája.
A németellenes, illetve euroszkeptikus retorika legalábbis részben már a választással függ össze. Idekapcsolódik, hogy Varsó nemrégiben 1,3 milliárd eurós háborús kártérítési igénnyel állt elő Berlinnel szemben.
Polen: Jarosław Kaczyński prangert deutsche „Dominanz” in Europa an
