Címlapon: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) székhelye Bécsben – Fotó: AP Photo/Lisa Leutner
Politico
Vera Jourová úgy kommentálta a Bizottság javaslatát, mármint hogy az Európai Tanács mindaddig fagyasszon be jó 13 milliárd eurónyi támogatást, amíg Magyarország nem hajtja végre a jogállami reformokat, hogy a labda most a magyar térfélen pattog. Az EU végrehajtó testületének alelnöke megerősítette, hogy bármiféle kifizetés csak akkor lehetséges, ha az Orbán-kormány eleget tesz a szuper feltételeknek, a jogállam, a korrupció elleni harc, továbbá az igazságszolgáltatás függetlensége, a közbeszerzési pályázatok elbírálása, valamint ellenőrzése ügyében.
Arra is kitért, hogy Brüsszel továbbra is nyomon követi, a magyar fél mennyire tesz eleget vállalt kötelezettségeinek, és hogy a változások mennyire lesznek eredményesek a gyakorlatban.
Le Monde
A magyar kormány mestere annak, miként állítsa be hatalmas sikernek a legkisebb kudarcot is, ennek megfelelően üdvözölte, hogy a Bizottság hivatalosan is felvetette: a jogállami kifogások miatt az ország egyelőre ne jusson hozzá több mint 13 milliárd euróhoz a felzárkóztatási, illetve koronaalapból.
Brüsszel sokáig habozott, hogy meghozza-e ezt a döntést, de végül is a kemény fellépésre szánta rá magát, miután az Európai Parlament nyomást gyakorolt rá, és még bizalmatlansági indítvánnyal is megfenyegette. Ugyanakkor az örömteli budapesti fogadtatás javarészt a hazai médiának szól, de a hatalom a jelek szerint kész további kompromisszumokra.
A korrupció elleni harcra szakosodott civil szervezetek biztatónak tartják, hogy az EU nem hajlandó engedni. Léderer Sándor a K-Monitortól úgy nyilatkozott, hogy a javasolt megoldás nem változtat a korrupcióra épülő magyar rendszeren, de segíthet visszaszorítani a pénzügyi visszaéléseket.
Hogy az Integritás Hatóságba civileket is bevesznek, az kisebbfajta forradalommal ér fel, mert az NGO-kat fokozottan kiszorították mindenféle konzultációból, amióta csak Orbán megszerezte a hatalmat. Ugyanakkor Tóth István, a Korrupciókutató Intézet igazgatója eléggé borúlátó a testület munkáját illetően, épp ezért ők nem is jelentkeztek a tagságra. Arra hivatkozott, hogy itt ab ovo egy kleptokráciáról van szó, a módosítások csupán felszíniek, az alapokig egyáltalán nem érnek el.
Politico
A magyar miniszterelnök visszaélt az emberek bizalmával, illetve a saját hatalmával, amikor a tavaszi választási kampányban a Fidesz érdekében használta fel a járvány kapcsán összegyűjtött személyes adatokat. Ezt emeli ki a Human Rights Watch jelentése, amely azt is kiderítette, hogy nem csupán az oltásra jelentkezők adatait vették igénybe jogellenesen pártüzenetek célba juttatására. Ugyanígy lenyúlták olyanok adatait, akik adókedvezményt kértek, illetve bizonyos egyesületek tagjai.
Márpedig ez a gyakorlat ellentétes a magántitok jogával és elmossa a határvonalat a Fidesz, illetve a kormány információs forrásai között. Pedig az EU ismételten figyelmeztette az Orbán-kabinetet, hogy jogállami szempontból tegye rendbe a vonatkozó törvényt. A HRW szerint a jogellenesen megszerzett személyes adatok révén politikai üzenetekkel bombázták az érintetteket. Az emberi jogi szervezet egyik szakértője azt mondta, hogy véget kell vetni ennek a módszernek, szavatolni kell, hogy mindkét oldal egyenlő feltételek mellett vehessen részt a választáson.
https://www.politico.eu/article/viktor-orban-hungary-election-campaign-covid-data-use/
Washington Post
Fareed Zakaria, a neves amerikai szemleíró úgy látja, hogy most már elég a jajongásból, mármint hogy mennyire gyenge a demokrácia, itt az idő, hogy beszéljük az erősségeiről is. Hiszen az utóbbi időben pórul járt az urnáknál egy sor illiberális rezsim, a politikai közép kitartott – legalábbis egyelőre. Ugyanakkor mély és szerkezeti hiányosságok jelentkeznek a világ legerősebb autokráciáiban.
A legmegdöbbentőbb példa Kína, amelyen éppen most egészen különleges tiltakozó hullám söpör végig a Covid-korlátozások eltörlésére. De hát így van ez már csak a diktatúrákban, ahol zárt, hierarchikus és kiszámíthatatlan a döntéshozatal. Ezzel szemben a demokratikus vezetőknek állandóan tekintettel kell lenniük arra, hogy jönnek a választások, és ha figyelmen kívül hagyják a rájuk nehezedő folyamatos nyomást és nem változtatnak a politikán, akkor mehetnek isten hírével.
Kínában az elégedetlenkedő kezére játszik, hogy jó 30 év alatt néhány millióról 200 millióra nőtt a diplomások száma és a kétmillió cenzor képtelen lépést tartani a közösségi média adatforgalmával. Az oroszoknál szintén az bizonyosodott be, hogy társadalmi vita nélkül katasztrófához vezethet, ha a vezetés széles konzultáció nélkül egymaga határoz. A háború folytán az ország egyre jobban elszigetelődik és elszegényedik.
A tekintélyuralmak egy ideig meggyőzőnek látszanak, mert határozottan törekednek céljaik elérésére, ám vagy egy alapvető bibi velük: nemigen tudnak alkalmazkodni a módosuló társadalomhoz. A demokrácia prototípusát az amerikai alapító atyák dolgozták ki, a rendszer elterjedt, kiállta két és fél évszázad próbáját. Bárki azt gondolja, hogy az orosz, kínai vagy iráni modell kitart ennyi ideig?
Die Welt
Egyre inkább keresztet vethet legfontosabb európai tervére a kínai elnök, mivel szép lassan omladozik az ún. 17+1 kezdeményezés, amely eredetileg arra volt hivatott, hogy növelje Peking befolyását Kelet- és Közép-Európában, a Selyemút-program egyik pilléreként. Úgyhogy most Hszi Csin-ping nem csak odahaza került nyomás alá, elakadni látszik sikeres külpolitikai nyomulása is, és ebben szerepet játszik szövetségese, Vlagyimir Putyin.
Több európai partner körében egyre nagyobb a csalódás, mert elmaradtak a beharangozott kínai beruházások. És mind több döntéshozó jut arra a felismerésre, hogy Kína valójában meg akarja osztani a Keletet és a Nyugatot, továbbá igyekszik a maga akaratát érvényesíteni. Ennélfogva a balti köztársaságok már kiléptek az együttműködési fórumból és hamarosan követheti őket Csehország is. Az kemény csapást jelentene Pekingnek, hiszen akkor nyugodtan el is temetheti az egész 17+1-es keretet, figyelembe véve a csehek geopolitikai helyzetét és szoros német kapcsolatait.
Vagyis egyre nagyobb repedéseket mutat az ázsiai világhatalom. Ennek megfelelően a tekintélyének is sokat ártana, ha elvesztené kelet-európai befolyását. De hát, amint a prágai polgármester rámutat: az orosz háború arra figyelmeztet, hogy nem szabad túl szoros viszonyt kialakítani az illiberális, agresszív államokkal. Kína Oroszország szövetségese, márpedig utóbbi egy sor államot fenyeget a régióban. Következésképpen azok nem szeretnének kivételezett partnerséget összehozni Pekinggel.
Süddeutsche Zeitung
Az egyik vezető európai migrációs szakértő azt mondja, hogy az EU-nak sürgősen cselekednie kell, mert nem működik a menedékrendszere és több tagállam, lásd Magyarországot és Lengyelországot, nap mint nap nyíltan megszegi a szabályokat. Gerald Knaus, a berlini Stratégiai Kezdeményezés nevű elemző intézet igazgatója arra utalt, hogy a magyar és a lengyel hatóságok minden vizsgálat nélkül, azonnal kitoloncolják az illegális határátlépőket. Ugyanezt csinálja Horvátország és Görögország is, csak azok nem vallják be.
Ezért az elemző azt tartaná jóvá, ha az Unió megállapodást kötne pl. Bangladessel és Nigériával, miután onnan indulnak el a legtöbben olyanok, akiknek azután semmi esélyük sincs a befogadásra Európában. Ha őket gyorsan visszavennék az anyaországok, akkor ez elvenné mások kedvét a próbálkozástól. Viszont lehetővé kellene tenni a legális bevándorlást, hiszen az öreg földrésznek munkaerőre van szüksége.
A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy minden 11 menekültből 10 ukrán, ám újabb hatalmas hullám várható, mivel az orosz elnök a terrorbombázásokkal igyekszik elűzni a tömegeket. Abban bízik ugyanis, hogy ily módon destabilizálni tudja a Nyugatot. Már eddig négy millióan érkeztek és Lengyelország, illetve Csehország teljesítőképessége határára jutott. Német földön jó egy millióan találtak menedékre, de az állam egyre kevésbé tudja őket elhelyezni. Knaus ezért felveti, hogy be kellene vonni a magánszállásokat is, megfelelő anyagi juttatás ellenében.
Pl. havi 500 eurót lehetne fizetni a lakástulajdonosoknak, 4-6 hónapon keresztül. A briteknél ez már bevált. Ugyanakkor szólni kellene a spanyoloknak, franciáknak, olaszoknak, hogy az eddiginél jobban bedobhatnák magukat és sokkal több ukrán migránst vehetnének át. Merthogy erőteljes közös európai választ kell adni Putyin humanitárius zsarolási kísérletére.
https://www.sueddeutsche.de/politik/ukraine-fluechtlinge-interview-gerald-knaus-1.5707147
Der Standard
Dühöng az orosz vezetés, mert Szergej Lavrov nem lehet ott az EBESZ tegnap kezdődött és ma záruló lódzi külügyminiszteri értekezletén. A lengyel házigazdák arra hivatkoznak, hogy a politikus rajta van azon listán, amellyel az EU megtiltotta egy sor orosz személyiség beutazását. Moszkva szerint a Nyugat szakadékba löki ily módon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet.
Az orosz fél azonban már hónapok óta blokkolja a munkát az 57 államot tömörítő szövetségben, miután döntéseket csak egyhangúlag lehet hozni. Ily módon még mindig nincs meg a jövő évi költségvetés, semmiféle új programot nem lehet elkezdeni. Azt sem tudni, hogy melyik ország lesz a soros elnök két év múlva, mert Észtország jelentkezett ugyan, de aligha kapja meg a Kreml áldását.
Miután egyre jobban megkeményednek a frontok, felvetődött, hogy ki kellene zárni Oroszországot, de erre az EBESZ német főtitkára azt válaszolta, hogy az lehetetlen, mert ilyen mechanizmus nincs az alapszabályban és a szervezet természeténél fogva eleve befogadó.
Vor Treffen in Polen: Russland wirft Westen vor, OSZE „in Abgrund zu stoßen”
