címlap: dpa
Politico
A német kormánykoalíció pártjai egységesen arra szólítják fel a Scholz-kabinetet, hogy az semmiképpen se engedjen a jogállami követelményekből Magyarországgal szemben és csak akkor egyezzen bele a felzárkózási alapból előirányzott 7,5 milliárd euró átutalásába, ha a magyar fél igazolni tudja, hogy komolyan orvosolni kívánja a kifogásokat a demokrácia leépítése ügyében. A portál megszerezte a határozattervezetet, amelyet ma nyújtanak be a Bundestagban, ám mivel a három pártnak többsége van, nem kétséges, hogy átmegy az indítvány.
Az uniós tagországok a jövő hónapban határoznak arról, hogy a magyar reformcsomag kellő biztosítékot nyújt-e a szankció feloldására. Függőben van további 5,8 milliárd euró is, amely a járvány után a gazdaság megélénkítésére szolgálna. Brüsszel további átalakításokat tart szükségesnek a bírósági rendszerben, mielőtt küldené a támogatást. A német szociáldemokraták, zöldek és liberálisok osztják ezeket az aggályokat.
Épp ezért azt akarják, hogy a berlini kormány alaposan hányja-vesse meg, várható-e tartós hatás a gyakorlatban a magyar csomagtól. Ha nem akkor Scholznak a források további felfüggesztésére kell voksolnia.
Az indoklás szerint komoly a kétség az ügyben, hogy a magyar fél valóban életbe akarja-e léptetni a reformokat. A német végrehajtó hatalom aligha hagyhatja figyelmen kívül ezt a nyomatékos állásfoglalást, amely a Bizottságot is felhívja: gondoskodjon arról, hogy a szóban forgó változtatások valóban küszöböljék ki a jogállami hiányosságokat. A szöveg kiemeli: amíg Brüsszel ezt nem szavatolja, addig Németországnak nem szabad változtatnia elutasító hozzáállásán, arra csak akkor van mód, ha a Fidesz megfelelő bizonyítékokkal támasztja alá, hogy érdemi lépéseket tett.
Hogy mit mondanak a németek, az döntő lesz a decemberi szavazáskor az Európai Tanácsban, ahol a támogatások felújításához kétharmad kell, de már Hollandia, Belgium és Írország is jelezte: elégedetlen a magyar vállalásokkal. Michael Link, a német liberálisok törvényhozója úgy nyilatkozott, hogy nem elegendő kozmetikai változtatások és félszívvel meghozott reformok, mert helyre kell állítani a jogállamot. Itt nem arról van szó, hogy megbüntessék az Orbán-kormányt, hanem hogy megerősítsék a demokráciát és megvédjék a lenyúlásoktól az uniós alapokat.
A miniszterelnök egyébként hideg zuhanyt kapott, amikor a múlt hónapban Berlinben Olaf Scholznál járt.
https://www.politico.eu/article/germany-lawmakers-push-hard-line-hungary-rule-of-law/
Politico
A magyar állami korrupció ellenfelei azt üzenik az EU-nak, hogy az ne dőljön be Orbán Viktor ígéreteinek, bármennyire is közeli a megállapodás a befagyasztott brüsszeli támogatások felszabadításáról. E vélemény szerint Magyarország palira veszi az Uniót, amely elmulasztotta a lehetőséget, hogy megállítsa a demokrácia hanyatlását.
A kontinensen már egy évtizede egyre csak nőnek az aggályok, miután a kormányfő központosítja a hatalmat, aláássa a demokratikus intézmények függetlenségét és a családnak, illetve a barátoknak játssza át a közösségi pénzek egy részét. A szervezet illetékesei éppen a támogatások leállításával igyekeznek feltartóztatni a demokrácia visszacsúszását, illetve jobb belátásra bírni Orbánt.
Ám elemzők és aktivisták szerint édeskevés az, amit a Fidesz reform gyanánt kilátásba helyezett, nem sokat ér a grasszáló korrupció és a jogállam visszaszorítása ellen. Léderer Sándor a K-Monitortól úgy véli, hogy sokkal komolyabb engedményeket is ki lehetett volna csikarni. Civil szervezetek azt is nehezményezik, hogy von der Leyenék nem kérték ki a véleményüket.
Mások arra mutatnak rá, hogy hiányosságok és kiskapuk vannak a magyar tervekben, nem beszélve a valóra váltás során várható akadályokról. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottságtól azt emelte ki, hogy amikor ennyire kivéreztették az igazságszolgáltatást, ki hiszi azt, hogy a károkat egy nap alatt fel lehet számolni és pont azok révén, akik miatt előállt a jelenlegi helyzet. Márpedig független bíróságok nélkül nincs demokrácia.
Euobserver
Magyarország beintett az EU tervének, hogy a közösség kölcsönfelvételből teremtse elő az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatást. A Bizottság ugyan arra készül, hogy Kijev hamar megkapja a mintegy 1,5 milliárdos első részletet, ám a magyar ellenállás láttán a költségvetésért felelős biztos már azon humorizált, hogy a Fidesz könyvet írhatna arról, miként kell barátokat szerezni. Hahn gunyorosan hozzátette: biztos abban, hogy a 2. részből kiderül a megoldást.
Magyar részről rossz néven veszik, hogy az Unió még mindig nem fizette ki a járványalapban bent ragadt milliárdokat, mert gondjai vannak a korrupcióval. Nagyon úgy tűnt, hogy Varga Mihály két napja a pénzkérdést összekötötte az ukránok megsegítésével. Azt is megeresztette, hogy a magyar hatóságok eddig egymillió ukrán menekültet fogadtak, ám az illetékes ENSZ-szervezet szerint közülük csak 31 ezren kértek menekült státuszt.
A tervezett hitelből egyébként Magyarországra évente 6 millió eurónyi kamat jutna, de Hahn szerint sok idő nincs totojázni, mert már januárban utalni szeretnék az első tételt. Bizottsági társa, Dombrovskis azt hangsúlyozta, hogy nem lehet bizonytalanságban hagyni Ukrajnát a segítség dolgában, ezért intenzív egyeztetésre van szükség a magyarokkal is.
https://euobserver.com/ukraine/156401
Guardian
Lejárató kampányba kezdett a kormánypárti magyar sajtó két bíró ellen, miután azok a szakmai képviselet vezetőjeként találkoztak a budapesti amerikai nagykövettel. A bírói testület illetékesei azonban a megtámadottak segítségére siettek, mert a tanács jó egy évtizede azért küzd, hogy szavatolja az igazságszolgáltatás önállóságát. Politikai kinevezettek ugyanis mind fontosabb posztokhoz jutnak a bírósági rendszerben.
Az egész ügy megint csak azt bizonyítja, hogy nyomás nehezedik a bírákra, és mekkora hatalma van a Fidesz közeli médiának. Az egyik érintett, Vasvári Csaba úgy nyilatkozott a brit újságnak, hogy nem bírákként keresték fel az amerikai misszió első emberét, hanem egy alkotmányos testület megbízottaiként. Egyébként pedig az egyeztetést a diplomata kezdeményezte.
A követség különben válaszul olyan képeket tett közzé, amelyeken mások társaságában a még fiatal Orbán látható, amint tárgyal az amerikai Legfelsőbb Bíróság egyik tagjával. Egy másik fotón pedig az akkori budapesti nagykövet, a Trump által kinevezett David Cornstein ült le Handó Tündével, a kormányfő fő szakmai szövetségesével, a Bírói Hivatal korábbi elnökével, aki a miniszterelnök legidősebb lányának keresztanyja.
Wall Street Journal
A jobboldali lap vezércikke egyértelmű kudarcnak minősíti a republikánusok választási mérlegét. Mint írja, a párt hatalmas lehetőséget szalasztott el, viszont arra kell számítani, hogy mostantól nagy fennakadások lesznek a törvényhozás, illetve a kormányzat munkájában. A Kongresszus pont olyan megosztott, mint az ország. Bár a szenátusi verseny még nyitott, de a Képviselőházban a jelek szerint kötőfékre veszik a haladó demokratákat.
Az ellenzék ugyanakkor joggal csalódott, de ezt csakis magának köszönheti. A szavazók mintegy 70 %-a ugyanis kinyilvánította, hogy elégedetlen a fennálló hatalommal, ám ez csak akkora előnyhöz volt elegendő az alsóházban, hogy azt két év múlva könnyen megfordíthatják a demokraták. Ugyanakkor milliók túlságosan is szélsőségesnek véltek egy sor konzervatív jelöltet, a pártot nem tekintették alternatívának.
Néhány államban az abortusz megszigorítása ütött vissza, de ennél még nagyobb tévedésnek bizonyult, hogy túl sok volt pocsék kiválasztott, aki inkább Trumpnak udvarolt, semmint az embereknek. Táplálták az egóját, amikor azt szajkózták, hogy az ellenfél ellopta a 2020-as választásokat. Ugyanakkor nem tudtak mit mondani arra a demokrata érvre, hogy a republikánusok a demokráciát veszélyeztetik.
A jobboldalon a floridai kormányzó a legnagyobb nyertes. Vegyíti a reformpopulizmust és a vezetői hozzáértést, ezzel pedig megmutatta, mikét kell többséget szerezni egy korábban billenőnek számító államban. A demokraták viszont elkövethetik a hibát, hogy nagy örömükben figyelmen kívül hagyják a tömegek elégedetlenségét.
Ha a republikánusok behúzzák a Képviselőházat, akkor két évre meghalt Biden programja. Lehetséges persze kompromisszum a védelmi kiadások, Ukrajna, a bevándorlás kérdésében, az elnök nem szeretne jövőre gazdasági visszaesést. Ehhez a demokraták baloldalához kellene fordulnia. Tudja persze, hogy Trump jóval népszerűtlenebb nála, ezért le tudja győzni, ha a demokraták egységesek. Viszont ha nem jut előbbre a gondok megoldásában, akkor a polgárok olyan vezetők kereshetnek, aki többet tud ígérni nekik.
Washington Post/Bloomberg
Elmaradt ugyan a republikánus cunami, de Amerika Weimarja jöhet, ha a társadalom pozitív erői tétlenül nézik, mit művel Trump. Éppen a volt elnök hozzáállása miatt a kommentár elismeréssel adózik a brazil államfőnek, aki kétnapos hallgatás után elismerte vereségét, és ily módon jó példával szolgált azoknak a hazafiaknak, akik másutt küzdenek a demokráciáért, de legelőször is a tisztességes amerikai republikánusoknak.
A brazil politikus is populista, aki olyanoktól vett át ötleteket, mint Trump és Orbán. De a gesztusa megerősítette a demokráciát, legalábbis egyelőre. Nem biztos, hogy az USA két év múlva ugyanígy képes lesz hitet tenni az értékei mellett. 2020-ban a megbukott elnök és talpnyalói összehangolt kísérletet tettek, hogy hazugságokkal, megfélemlítéssel, csalással és erőszakkal kétségbe vonják egy törvényes választás eredményét. Hogy nem sikerült a puccs, az annak köszönhető, hogy volt elég illetékes, elsősorban az ellenzéki pártban, aki ragaszkodott az igazsághoz.
De lehet, hogy legközelebb már nem sikerül nekik. Elképzelhető, hogy az USA 2024-ben alkotmányos válság felé közelít, ami valójában nem más, mint kisebb fokú polgárháború. Ám még lehet tenni e lidércnyomás elkerülésére, noha az intézmények hanyatlása a Weimari Köztársaságot idézi. De már megtört az erőszak tilalmának tabuja és a politika egy része cinikus módon feladta az igazságot. Márpedig ha nincs egyetértés a tényekben, akkor megkérdőjelezhetjük a bíróságok ítéleteit, bármely intézmény törvényességét.
Ilyen körülmények között a gonosz sikeréhez elég az is, ha a jó emberek nem csinálnak semmit. Ez esetben a hanyatló demokráciák polgárai alvajáróként gyalogolnak a zsarnokság felé. Ám még nem jutottunk el odáig. A történelemben előfordult már, hogy a tömegek túlléptek pártszimpátiájukon, ellenálltak a közöny vagy a hatalom kísértésének és engedelmeskedtek a kötelesség hívásának. Ezt csinálta Bolsonaro és sok amerikai is megteheti.
Washington Post
Bár végeredmény még nincs, a szerkesztőségi állásfoglalás úgy ítéli meg, hogy a republikánusok elmaradtak a várakozásoktól. A jó hír azonban az, hogy veszítettek, méghozzá nagy arányban azok a radikálisok, akik kétségben vonják a választás eredményét. A mérleg vegyes, de azért jól kiviláglott, hogy az amerikaiak nem kérnek a szélsőségből.
A következmény az, hogy olyan vezetők szállnak versenybe két év múlva a kulcsállamokban, akik tisztában vannak a realitásokkal, ezért sokkal nehezebb lesz Trump vagy bárki más számára, hogy megfirkálja a demokratikus folyamatokat. Ugyanakkor minden félelem ellenére, elmaradt a politikai erőszak. És feltűnő, hogy hány vesztes ismerte el tisztességesen a fiaskót.
A reménykeltő elemek azonban nem indokolják az engedékenységet. A friss exit pollok azt tanúsítják, hogy a szavazópolgárok egyharmada még mindig szentül hiszi: törvénytelen volt Biden két évvel ezelőtti sikere. Ezért a tagállamokban áldozni kell a még megbízhatóbb választási rendszerre, a felvilágosításra, a választási segéderők felkészítésére, valamint a biztonságra.
A Kongresszusnak pedig felül kell vizsgálnia a választási jogot, nehogy a vesztesek alkotmányos puccsal próbálkozzanak. De ezúttal a demokrácia és a józan ész fontos sikereket ért el. Megkönnyebbülhetnek az amerikaiak.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2022/11/09/election-denier-losses-midterm-elections/
Die Welt
A választás napja katasztrófát hozott Donald Trumpnak. Elmaradt a várt, földcsuszamlás-szerű győzelem. Sokan a volt elnököt teszik felelőssé a republikánusok részéről érzett vereségért. A trumpizmus azonban még nem tűnt le a színről, de a szavazópolgárok két döntése mutatja, mennyire meggyengült. Az egyik az, hogy Pennsylvániában a demokrata rivális elhódította a szenátusi helyett, mert ez döntő lehet, hogy a kormánypárt kezében maradjon a felsőház.
A másik viszont az, hogy Floridában nagy sikert aratott a republikánus kormányzó, jóllehet Trump keményen fúrta a kampányát. Így most a helyi vezető a legfőbb pártbeli kihívónak számít a konzervatív elnökjelöltségért folyó harcban.
Bár az eredmények még nem véglegesek, de nagyon úgy néz ki, hogy a demokraták megtartják a többséget a Szenátusban. Pedig úgy volt, hogy az ellenfél lesöpri őket a pályáról. Ám rengeteg olyan jelöltjük vesztett, aki közel áll a volt elnökhöz. De nagyon az látszik, hogy a baj éppen Trump miatt ütött be, mivel elriasztja a független választós fontos rétegét. A politikus már három kudarcot könyvelhet 2018 óta és úgy tudni, hogy pártján belül nagy a felháborodás miatta.
A vezetők nem mondják ki nyíltan, de nem szeretnék, ha jövő kedden bejelentené, hogy indul a Fehér Házért. Az a véleményük ugyanis, hogy mindent újra kell kezdeni, le kell zárni a Trump-korszakot, csak ez esetben van a pártnak esélye. Kérdés, miként reagál a bázis, mert ott még sok rajongója van a korábbi elnöknek.
Die Welt
Eddigi legmegalázóbb vereségét szenvedte el az orosz államfő Herszonnál. Putyin heteken át hadakozott az ellen, hogy feladja a Dnyepertől nyugatra eső területet, ám Moszkva most kénytelen volt bejelenteni a visszavonulást. De hát most már az orosz vezetés is belátja, hogy nem tudja tartani az ottani állásokat és ez súlyos kudarc a számára.
Igencsak valószínű, hogy az oroszok még okoznak gondokat az ukránoknak, amikor azok ismét birtokba akarják venni a körzetet, például úgy, hogy csapdaként aknákat hagy hátra, vagy tőrbe csalják az érkező egységeket. Ezzel együtt aligha kétséges, hogy az orosz megszállás napjai meg vannak számlálva azon a vidéken. Inkább az bizonytalan, mennyire lehetséges a rendezett távozás. Ideértve, hogy az oroszok magukkal tudják-e vinni a nehézfegyverzetet a folyó túlpartjára, és hogy közben az ukránok mekkora veszteségeket mérnek rájuk.
Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin számára. Egyrészt azért, mert a Dél stratégiailag fontos, arra vezet az ukrán export fő szállítási útvonala. És ez volt az egyetlen körzeti nagyváros, amelyet az agresszorok képesek voltak kézre keríteni. Pedig pár hete Oroszország a saját részének nyilvánította.
Az elnöknek odahaza meg kell magyaráznia, miért ad fel harc nélkül valamit, amiről a propaganda gépezete szüntelenül azt harsogta, hogy az immár örök időre orosz terület. De a pofon azért is fájó, mert jelképezi az orosz hadvezetés hatalmas csődjét. Az ukránok egyszerűen túljártak az ellenség eszén. És látni, hogy minden csapaterősítés dacára az oroszok még ezt a frontszakaszt is képtelenek megvédeni. Vagyis hadseregük már a 2. ponton omlik össze.
Jellemző ugyanakkor, hogy a megfutamodás hírét a katonai vezetés jelentette be, pedig a döntést nyilvánvalóan Putyin hozta meg. Csak ő mindig másokra keni, ha kátyúba viszi a taligát.
Russischer Rückzug: Cherson ist Putins demütigendste Niederlage – WELT
