Euractiv
A portál körképe azt mutatja, hogy a tagállamok többsége pragmatikusan viszonyul ahhoz, befagyasszák-e a támogatás egy részét Magyarország számára a jogsértések miatt, de akadnak olyanok, amelyek aligha szavazzák meg az intézkedést, mondván, hogy arra most nem alkalmas az időpont. Így viszont sarokba szorulhatnak a jogállam védelmezői.
A felzárkóztatási alapok nagyjából egyharmada a tét, de ha a Tanács nem hagyja jóvá, akkor az azt támasztja alá, hogy nincs mit tenni, ha egy tagország illiberális irányba megy el, habár a demokrácia feltétel a tagsághoz – mondja az európai jog egyik professzora a Salentói Egyetemről. Szerinte azonban jelenleg nem lehet megjósolni a szavazás kimenetelét.
Hollandia, Svédország és Finnország számára fontos a jogállam, de mindhárom jelezte, hogy szerintük jó felé tartanak az események. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ezeknek a törekvéseknek keresztbe tehetnek az olasz változások, bár itt a Forza Italia még mérsékelhet Róma vehemenciáján. A másik népes tagállamnál, Spanyolországnál az látszik, hogy nem szeretné kiélezni a viszonyt egyik oldallal sem.
A lengyelek jó ideje beálltak Magyarország mögé, a térség más országai óvakodnak nyíltan bírálni az Orbán-kabinetet. A románok és a bolgárok egyaránt igen elővigyázatosnak mutatkoznak a kérdésben.
Der Standard
Paul Lendvai jó esélyt lát arra, hogy Orbán Viktor ezúttal is megvezeti külföldi ellenfeleit, miután pávatáncot jár Brüsszel és Moszkva között. A vágtató infláció és a szabadesésbe átment forint miatt drámai következményekkel járhatna a kilátásba helyezett pénzmegvonás. Az Európai Parlament kimondta, hogy a magyar demokrácia már nem megfelelőn működik, igazából választási autokrácia. A magyar kormánnyal szembeni bizalmatlansághoz az is hozzájárul, hogy Orbán igen szoros baráti viszont ápol Putyinnal.
Ennek ellenére a politikusnak ezúttal is bejöhet a kétkulacsosság. A bírálók szerint a költségvetési biztos előreszaladt a Bizottság, amikor méltatta a magyar fél által megígért korrupcióellenes intézkedéseket. Közben pedig a hivatalos Magyarország a keményen jobbos olasz koalíció választási előretörését ünnepli. Meloni támogatása segíthet, hogy az Orbán-rezsim mégiscsak megkaphassa a 7,5 milliárdot Brüsszeltől.
https://www.derstandard.at/story/2000139421785/orbans-pfauentanz-zwischen-bruessel-und-moskau
Die Welt
Bármennyire is vitázik az EU Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállam ügyében, német szemszögből fontos szempont, hogy a bajoroknál a lengyelektől 80 ezer, a magyaroktól pedig 40 ezer munkahely függ. A szoros összefonódást a Bajor Gazdasági Egyesülés legújabb tanulmánya mutatta ki, és az adatok alapján egyértelmű, hogy ha súlyosbodnak az ellentétek Brüsszel, illetve a két jobboldali-populista kormány között, az kedvezőtlenül fejlemény volna Bajorország, sőt egész Németország számára.
Bajor vállalatok majdnem 7 milliárd eurónyi új értéket állítanak elő a két ország számára, áruk és szolgáltatások útján, ezen felül a lengyeleknél csaknem 67 ezer a magyaroknál pedig jó 41 ezer embert foglalkoztatnak. Vagyis ha súlyosbodik a jogállami viszály, az kihat a jólétre mind a három országban.
A felmérést készítő szervezet elnöke azonban hozzátette, hogy emiatt az Uniónak nem kell változtatnia politikáján, mert amikor létveszély fenyeget az orosz invázió miatt, különösen nem szabad tudomásul venni az alapértékek megsértését. Továbbá belső konfliktusokkal megterhelni az európai egységet. Abból indulnak ki, hogy a magyar és a lengyel vezetés tisztában van a tagság előnyeivel, illetve kötelezettségeivel.
FAZ
Az új szankciók tervének bejelentésekor a Bizottság elnöke részleteken nem árult el az oroszok fizetendő olajár korlátozása ügyében, de az biztos, hogy főként Magyarország és Ciprus hadakozik ellene. A magyar kormány attól fél, hogy az oroszok leállítják a szállításokat. Ezért a magyarok ki maradtak a júniusban elhatározott embargóból. A csehekre, szlovákokra és bolgárokra szintén átmeneti intézkedések vonatkoznak. A többiek decembertől nem vesznek Moszkvától nyersolajat, két hónappal később pedig feldolgozott termékeket sem.
Az Európában bejegyzett tartályhajók azonban a tervek szerint pedig csak akkor vihetnek orosz olajat Kínába és Indiába, ha a vételi szerződést az előírt nyomott áron kötötték meg. Ez főként a nagy flottával rendelkező Ciprust, Máltát és Görögországot sújtja. Brüsszel mérlegeli, hogy kompenzálja őket a veszteségekért, de a többiek körében van ellenállás az elképzeléssel szemben.
Daily Telegraph
A kifejezetten Európa-ellenes brit konzervatív lap biztosra veszi, hogy ha valóban merényletet követtek el az Északi Áramlat 2 ellen a tenger alatt, akkor arra csakis az orosz elnök adhatott utasítást. Putyinról köztudomású, hogy fegyverként veti be az energiahordozókat és azt hiszi, hogy az orosz nép jobban elviseli a gazdasági megpróbáltatásokat, mint Nyugat-Európa.
A feltételezett szabotázsról ordít, hogy olyan, mintha egyenesen Moszkva forgatókönyvéből vették volna a módszert, éspedig azért, hogy pánikot keltsenek vele és súlyosbítsák a válságot. Az államfő abban bízik, hogy a megugró gázárak, illetve a megélhetési válság folytán az ő javára módosulnak az erőviszonyok. A szénhidrogén az utóbbi 4 nagyban egyre olcsóbb, lett, de robbantás hírére 20 %-kal drágult. A vezetékben 117 millió köbméter földgáz van, az értéke jelenleg 213 millió euró.
Az elnök már 8,4 millió font értékben égetett el gázt augusztusban, mert nem akarta Európába exportálni. Azóta szinte teljesen elzárta az Északi Áramlat 1-et, de miért éppen most csapott le az új vezetékre, amelynek esélye nincs, hogy egyhamar megkezdje működését?
Az EU új szankciós csomagot készített elő, bár Orbán Viktor sürgeti, hogy felejtsék el az egészet és a korábbi intézkedéseket is vonják vissza. Emellett a leendő olasz kormány nem annyira harcias a retorzió kapcsán, mint az előző. Putyinnál belefér, hogy megpróbálja megtörni a földrész erkölcsi tartását, amikor amúgy is izgatottak a szavazók a várható kemény tél miatt.
Úgyhogy az időzítés tökéletes. Hiszen pont most adták át az új csőrendszert Norvégia és Lengyelország között, az Északi Áramlat 2 közvetlen közelében. A háború óta a norvégok lettek a kontinens fő gázellátói. Ezért a robbantás figyelmeztetés lehet, hogy a többi vezetéket is veszély fenyegetheti, ha Putyint sarokba szorítják. Vagyis hogy kész olyasmire is, amit elképzelhetetlennek tartottak vele kapcsolatban. Ha lehetetlenné válnak a norvég szállítások, akkor a tél valóban hosszú, kemény és költséges lesz. Vagyis a Kreml megint a Tél tábornokra alapoz, ezúttal azért, hogy megnyerje az energiaháborút.
FT
A vezércikk szerint van ok aggódni az olasz szélsőjobb választási sikere miatt, de bepánikolni azért túlzás, mert a gazdaság és a politika egyaránt behatárolja a várható miniszterelnök, Meloni lehetőségeit. A csüggedt szavazópolgárok mindenesetre azt remélik, hogy a hármas koalíció majd meghozza az annyira várt változást.
Nyugtalanító persze, hogy az Olaszország Fivérei elnök asszonyának retorikája egybeesik az egész EU baljós jobbra tolódásával. Ezzel Brüsszelnek meg kell küzdenie, miközben próbálja kikényszeríteni a jogállamot. Meloni és Salvini EP-képviselői a minap nem támogatták, amikor az EP elítélte a magyar demokratikus normák leépítését.
Tovább gond az olasz gazdaság állapota. Az uniós segélyhez teljesíteni kell az előírt feltételeket, de vajon lesz-e kedve a reformokhoz egy olyan kormánynak, amely zsigerien nacionalista és nem kíván változtatni az állapotokon. Kulcskérdés, hogy ki kapja meg a pénzügyi tárcát.
Viszont nem kell túlzottan idegeskedni, mert a pénzvilág vállrándítással reagált a választás kimenetelére. Nem jött össze továbbá a kétharmad és kellő garanciát nyújtanak a fékek és ellensúlyok. Az Unió ezen felül azzal is vigasztalhatja magát, hogy lehetett volna sokkal rosszabb az egész. Viszont Salvini és Berlusconi továbbra is védi a Kremlt és ez nem sok jót ígér Meloni számára. A sorsa azonban a gazdaságtól függ. Bármennyire nem szeretik sokan, a választók támogatását elnyerte, de most meg kell mutatnia, hogy képes kormányozni.
https://www.ft.com/content/47c970ab-72a1-4072-aefe-3520b353993f
Project Syndicate
Jan-Werner Müller szerint a populisták a legtöbbször nem olyanok, hogy választási vereség esetén csak úgy, simán átengedjék a hatalmat, de még ha hajlandóak is távozni, akkor is addigra már meglovagolták a politikai megosztottságot és elhintették agymosott híveik körében, hogy nem soha nem szabad hinni a rendszernek.
A brazil elnök Trump nyomdokain halad és már terjeszti, hogy ha veszít az urnáknál a jövő hónapban, az csakis csalás következtében lehetséges. De még rosszabbak azok, akik felháborodásra, netán erőszakra ösztökélik saját táborukat. Viszont a bukott amerikai vezető azt bizonyította, hogy a kudarc ellenére is a politika meghatározó alakja tudott maradni. A választási eredmény elfogadása a demokrácia alappillére. Ha viszont irányzattá válik a szavazók akaratának megkérdőjelezése, akkor felvetődik, hogy miért követnek annyian egy-egy olyan vezetőt, akik renonszt kiált.
Egyrészt azért, mert ezek a politikusok eleve azt hirdetik, hogy csakis ők képviselik az igazi népet, a csendes többséget. Aki nincs mellettük, az nem része a nemzetnek, ezért voksuk nem is legitim, az ellenfelek pedig egytől-egyig korruptak. Ez a megközelítés alapvetően pluralista-ellenes. Viszont ha hirdetői a népakarat kizárólagos közvetítői, akkor csak úgy kaphatnak ki, hogy valaki manipulálta az eredményt. Lásd Orbánt, aki 2002-ben meghirdette, hogy a haza nem lehet ellenzékben.
Trump és Bolsonaro mögött nincs párt, hogy visszatartsa, egyiküknek sincs irányadó filozófiája vagy programja – politikai vállalkozók. A végtelen, személyiségvezérelt kulturális háborúskodást személyesítik meg. A populisták által emlegetett csendes többség azonban gyakorta csupán hangos kisebbség, lásd éppen ezt a két politikust. A többség viszont nem hagyhatja annyiban, ha a kisebbség antidemokratikussá és erőszakossá válik.
