Címlapkép: Frederick Florin/dpa
Wall Street Journal
Az EU présbe fogja Magyarországot a szubvenciókkal, ám egyúttal igyekszik megszerezni a támogatását Oroszország ellen. Mindenesetre mélyül a viszály Brüsszel és a nacionalista magyar miniszterelnök között, miután a Bizottság 7,5 milliárd dollár befagyasztását kezdeményezte. Az indoklás az volt, hogy a gyenge demokratikus intézmények nem képesek megvédeni a forrásokat a korrupciótól.
Az európai testületek évek óta próbáltak nyomást gyakorolni Orbánra, mert úgy ítélték meg, hogy annak óriási hatalma már a demokráciát veszélyezteti. A tegnapi döntés sújtja mind az államháztartást, mind a gazdaságot, miután mindkettő erősen függ a brüsszeli pénzektől.
De van benne kockázat az Unió számára is, mert a tagoknak a következő hónapokban pont akkor kell állást foglalniuk a kérdésben, amikor szükségük van a magyar vezető voksára, hogy érvényben maradjanak az oroszellenes büntető lépések. Továbbá decemberben kell határozni arról, megtiltsák-e a biztosító társaságoknak az orosz olajszállítmányok biztosítását, amihez szintén egyhangú állásfoglalás szükséges.
Illetékesek szerint a magyar fél hónapokon át fittyet hányt az európai tárgyalási kezdeményezésekre, de fordult a kocka, amikor kiderült, hogy a Bizottság komolyan gondolja az alapok felfüggesztését. Ezért az Orbán-kabinet reformokat ajánlott az aggályok elhárítására. Ám ha novemberre nem sikerül nyélbe ütni ezeket az átalakításokat, akkor valószínű, hogy elakadnak a források, mivel a nagy fővárosok már igencsak elégedetlenek azzal, amit Budapest művel.
Washington Post
A Bizottság példátlan eszközhöz folyamodott Magyarországgal szemben és ez csak elmélyítheti az ellentéteket. Ám a jelek szerint a testület nyitva hagy egy kiskaput, és így a végén az Orbán-kabinet hozzájuthat a teljes összeghez. A lényeg, hogy a magyar vezetés előreláthatólag három hónapot kap az általa felvetett intézkedések végrehajtására.
Diplomaták és EP-törvényhozók aggódnak, hogy a kilátásba helyezett büntetés nem megy elég messzire, továbbá, hogy a Fidesz időre játszik és csupán jelképes változtatásra hajlandó. Daniel Freund a német zöldektől úgy értékelte, hogy az EU egérutat kínál Orbánnak, azaz látszatreformokkal is beéri.
Ezzel szemben a finn, néppárti Petri Sarvamaa, aki Strasbourg részéről a jogállami mechanizmus kidolgozásának fő felelőse volt (és a magyar rendszer nagy bírálója – a szerk. megj.) úgy látja, hogy a Bizottság végre megmutatja: képes keményen odavágni az új eszköz birtokában. Amit a testület felvetett, az nem piskóta, a nagy kérdés azonban az, hogy miként lehet érvényt szerezni a javasolt intézkedéseknek, és hogy valóban csökken-e az alapok elsikkasztásának kockázata.
https://www.washingtonpost.com/world/2022/09/18/eu-hungary-corruption-budget-suspension/
Süddeutsche Zeitung
Daniel Freund úgy reagált a Bizottság kezdeményezésére, hogy Magyarország már nem demokrácia és ezen a pénzek visszatartása sem segít. Monika Hohlmeierm az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke azt sürgeti, hogy legyen alapos az ellenőrzés, mert hiteles és mélyreható változtatások nélkül megint csak egynémely kormány közeli vállalkozók, illetve emberkék húznak hasznot az uniós alapokból.
Moritz Körner, az FDP EP-képviselője úgy foglalt állást, hogy a végén a magyar emberek szívják meg a büntetést, mert ők fizetik a cechet az orbáni kleptokrácia után. A Tanácsnak azonban a lehető leghamarabb el kell fogadnia a szankciókat. Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke kijelentette, hogy elkésett az EU, mert Orbán az eltelt 12 év alatt egy rakás pénzt el tudott lopni.
https://www.sueddeutsche.de/politik/ungarn-eu-hahn-rechtsstaat-budget-korruption-orban-1.5659482
Euronews
Egy brüsszeli tisztségviselő azt közölte, hogy egész nyáron intenzív egyeztetés folyt Magyarországgal az esetleges reformokról és most is igencsak sűrű tárgyalások következnek. Milan Nic, a Német Külkapcsolati Tanács elemzője azt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Bizottság új vizeken hajózik, a megjelölt összeg jelentős, változtatásra serkenti Orbánt a rendszerszintű korrupció és a felzárkóztatási alapok odaítélésének átláthatósága ügyében. De meg lehet találni a kompromisszumot.
Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője szintén azt gondolja a végén nem lesz a pénzmegvonásból semmi sem. Sok ország ugyanis visszariad egy ilyen lépéstől, ezért nem sikerül majd összehozni a kétharmadot. Ennél sokkal fontosabb az a párbeszéd, amelyik a járványalapról folyik. Azt ugyanis csak akkor folyósítják, még ha lesz is megállapodás, ha a magyar fél előbb teljesíti a vállalásait. Vagyis tipikus módon mindkét oldal igyekszik menteni az arcát.
Frankfurter Rundschau
Tovább tart a vita az olasz jobboldali koalíción belül Orbán Viktor kapcsán. Meloni és a Liga elnöke a magyar politikus mellé állt, miután az Európai Parlament súlyos demokratikus hiányosságokat állapított meg Magyarországon. Ezzel szemben Berlusconi, a Forza Italia elnöke azzal fenyeget, hogy kilép a szövetségből, ha a partnerek a vasárnapi választás után antiliberális vagy demokráciaellenes vonalat akarnak vinni. A politikus úgy fogalmazott: Európa nem az, amit Orbán képvisel.
FAZ
Magyarország még megúszhatja, mert a Bizottság két hónapot ad, hogy Orbán keresztülvigye az átfogó reformokat. Pont ezért ellentmondásos a mostani kezdeményezés. Az EP nagy szkepszissel fogadta a magyar ígéreteket, az illetékes biztos viszont már-már lelkesen beszélt róluk. Johannes Hahn túlment a biztosi testület állásfoglalásán, mert a határozat szerint előbb meg kell válni, hogy mennyi válik valóra a Budapest által kilátásba helyezett reformokból.
Hogy ilyen rövid idő alatt miként lehet alapvető változásokat átültetni a gyakorlatba, az egyelőre nem világos. Egy magas rangú illetékes emlékeztetett arra, hogy az EU a koronaalap kapcsán is leverte az útjelző karókat, azaz, hogy milyen módosításokat vár el, így ez további ösztönzőt jelent. De az év végéig meg kell állapodni, különben elúszik az egész pénzt. Alighanem ez bírta jobb belátásra Orbánékat.
A CSU-s Monika Hohlmeier úgy nyilatkozott, hogy nagyon alaposan végére kell járni, mennyire komolyak a reformok, mert felületes lépésekkel nem megyünk semmire. Daniel Freund a zöldektől végzetesnek nevezte, hogy elég egy pár látszatintézkedés, és Orbán kivédheti a szankciókat. A liberális Moritz Körner az indítvány megszavazására szólította fel a Tanácsot, mondván, hogy a magyar kormány már eljátszotta a bizalmat.
Frankfurter Rundschau
Az jó, ha Magyarország kevesebb pénzt lát az Uniótól, de ébernek kell lenni, mert ugyan Brüsszel végre védekezik, ám nyitva maradt egy kiskapu. Mindenki tudta, hogy Orbán fütyül az európai értékekre. A Bizottság azonban jó egy évtizede csupán rimánkodik, de most mintha eljutott volna a felismerésig, hogy a pénzen keresztül lehet megfogni a delikvenst. Talán. De semmi sem lesz az egészből, ha megcsinálja a belengetett változtatásokat.
Nem lehet kizárni, hogy tesz apróbb kiigazításokat, de hogy ez több lesz-e felületi beavatkozásnál, azt nem látni. Az EU nem eshet ismét a választási autokrata csapdájába. Ahhoz túl nagy a tét. Ha Orbán megússza néhány szépségtapasszal, hogy mély sebeket tüntessen el, akkor az felhívás keringőre azon tagállamok számára, amelyek szintén nem sokra becsülik a jogállamot.
https://www.fr.de/meinung/hintertuer-fuer-orban-91796742.html
Die Presse
A Bizottság hagyott egy kiskaput, hogy meg tudjon állapodni Magyarországgal, bár a várakozásoknak megfelelően úgy határozott, hogy az uniós támogatások tisztességes felhasználását csak az szavatolhatja, ha 7,5 milliárd eurót nem folyósítanak. Ám korai a jogállamiság védelmezőinek az öröme. Merthogy Orbán az év végéig rendezheti a hosszú ideje húzódó vitát.
Mivel a Fidesznek kétharmada van, nem beszélve, a rendeleti kormányzásról, csakis Orbán kényétől-kedvétől függ, lesz-e valami a reformokból. Igaz, később ugyanilyen gyorsan vissza is vonhat bármit – figyelmeztet John Morijn, a Groningeni Egyetemről. A szakértő hallatlannak tartja, hogy a végső szót esetleg csak december 18-án mondják ki, mert a Tanács már akár október 22-én intézkedhetne. És ha utána a magyar fél állja a szavát, akkor még mindig meg lehet nyitni a pénzcsapot.
Csakhogy ettől Brüsszel visszarettent. Ezért nem valószínű, hogy Magyarország kénytelen lenne akár csak egyetlen eurónak is búcsút inteni.
https://www.diepresse.com/6191451/eu-kommission-oeffnet-tuer-fuer-einigung-mit-ungarn?from=rss
Die Welt
Orbán a pénzt persze szívesen bekasszírozza – mutat rá a jobboldali lap kommentárja, kiemelve, hogy a politikus két éve, a rendeleti kormányzás elrendelése óta úgy irányítja az országot, ahogy a kedve hozza. Az EU most meghúzta a gyeplőt, végre! Nem fizetődhet ki, ha valaki semmibe veszi a demokratikus folyamatokat.
Túl sok olyasmit csinált, ami nem indokolja a visszafogottságot. Akkora hatalmat halmozott fel, hogy az példátlan az EU-ban. Az évek során a maga szája ízének megfelelően alakította át a politikai rendszert. Szívesen állítja úgy be, hogy a napnyugati értékeket védelmezi a dekadens Unióval és egyáltalán az általános értékvesztéssel szemben. De akkor már nem ennyire ellenséges Európával szemben, amikor a pénzügyi segítség forog kockán.
A Bizottság most szintet lépett, legfőbb ideje volt. Főleg válság idején nem turkálhatnak a közös fazékban olyanok, akiknek egyáltalán nem számítanak a földrész értékei.
Deutsche Welle
A külföldre sugárzó német közmédia úgy értékeli, hogy az EU nem tanítja móresre Orbánt. Merthogy a Bizottságnak már rég el kellett volna fordítania a pénzcsapot a tekintélyuralom felé sodródó Magyarország számára. Viszont most is hagy számára menekülő útvonalat. A dunai autokrata teljes mértékben leépítette a demokráciát, és pontosan megtanulta, miként babráljon ki Brüsszellel. Mert az nem takarékoskodott a bírálatokkal, ám közben boldogan perkált a nagy bajban lévő budapesti kormánynak. Annak vezetője kígyót-békát szórhat az Unióra, közben pedig tartja a markát.
A brüsszeli pénznek sincs szaga, még Orbán kasszájában sem. Főleg ha a családnak és a barátoknak passzolhatja tovább, ahogy azt az OLAF már többször szóvá tette. Hogy a Bizottság végre kényszerítő eszközhöz folyamodik, arra a politikus szokás szerint úgy reagál, hogy látszólag visszakozik, kompromisszumot kínál, ám annak hatása kérdéses. Arra azonban mindenképpen jó, hogy elaltassa az Unió éberségét. Miközben egyértelmű, hogy novemberig képtelenség felszámolni az összes jogállami hiányosságot.
Most jött el talán az utolsó pillanat, hogy Magyarország ne csússzon át végképp a teljes orbánizmusba. Veszélyben van a magyar demokrácia, és ezzel az ország EU-s tagsága. Orbán veszélyes játszmába vágott bele, de tudja, miként bánjon a totojázó európai intézményekkel. Egyes területeken blokkol, itt blöfföl, ott színlel. De nem szabad, hogy a végén ő nyerjen. Ezért kell leállítani a kifizetéseket. De csak akkor szorul a hurok, ha a lengyelek is kiállnak mögüle. Viszont egy jobboldali-radikális olasz kormánnyal hirtelen új barátai lennének a Tanácsban.
https://www.dw.com/de/meinung-die-eu-wird-orban-nicht-das-f%C3%BCrchten-lehren/a-63163630
Deutschlandfunk
Az EU csupán félszívvel fenyegeti a magyar kormányt, az egész akció csak arra jó, hogy megbékítse a bírálókat, akik az Unió szemére vetik, hogy túlságosan is megértő Orbánnal. Nem csoda ezek után, hogy Brüsszel ilyen jó bizonyítványt állított ki a magyar reformelképzelésekről. Hiszen annak kidolgozásában uniós szakértők is közreműködtek.
Pedig azok célszerűsége megkérdőjelezhető, pl. ha a leendő korrupciós hatóság élére megint csak Orbán emberei kerülnek. Az sem segít, ha a jövőben nem egy, hanem két csókos pályázik. Hiszen a források változatlanul eltűnnének a sötét csatornákon. Úgyhogy majd meglátjuk, mennyit ér a fogadkozás, ha az Unió megnyitja a csapokat. Ha kiderül, hogy ismét csak szemforgatásról van szó, akkor a Bizottságnak fel lehet róni, hogy túlságosan is készségesen ismét lépre ment.
Még valami igazolja, hogy van összejátszás Orbán és Brüsszel között: a jogállami eljárás csak azokat az eseteket érinti, amikor uniós források forognak veszélyben. De a segítségével nem lehet elősegíteni az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását, sem a tudomány vagy a sajtó szabadságát. Arra jelenleg nincs eszköz. Ez újabb indok, hogy átdolgozzák az alapszerződéseket.
https://www.deutschlandfunk.de/eu-droht-ungarn-halbherzig-100.html
Die Presse
A vezető osztrák újság azt hangsúlyozza: lehet, hogy Orbán blöfföl, de nem találja a kiutat, viszont egyre inkább kifelé tolja országát az Unióból. Most első ízben milliárdos számlát kap érte. Már semmi sem látható nála a 30 évvel ezelőtti elvekből, amikor még fontos volt számára a szabad sajtó, a jogállam, és elsősorban a liberális rend, amelyben helyük volt az eltérő életmodelleknek.
Nem eltévedt, tudatosan jutott el odáig, ahonnan a 80-as évek közepén, KISZ-titkárként startolt. Vagyis oda, ahol találkozik a szélsőjobb és –bal: a tekintélyuralomhoz. Viszont emiatt elveszthet egy csomó pénzt, ami pedig annyira kellene neki.
Az még egyáltalán nem kellő bizonyíték a demokráciára, ha választásokat tartanak, ahol a Nagy-Magyarország újjászületésével kecsegtetik a népet, és a rossz gazdálkodásért másokat tesznek felelőssé. Olyan állami rendszer szükséges, amely engedi a bírálatot és az ellenőrzést.
Félő, hogy Orbán megint csak megjátssza, hogy enged, de amit felajánl, az nem elegendő a jogállam visszaállítására. Az egész építményt át kell alakítani, vissza kell térni a liberális alapokhoz. Nehezen hihető, hogy fog menni. Túl nagy lett a hatalma ahhoz, hogy át tudja ugrani a saját árnyékát.
Lehet, hogy a partnerek a kapcsolatok megnyugvását szorgalmazzák, de hát tudjuk: Orbán nem változik. Nála elszivárognak az uniós alapok, nem hajlandó semmilyen szolidaritásra válságok során, a békés, a jogra épülő nemzetközi rend ellenségeivel paktál le. Európának már korábban közbe kellett volna lépnie, hogy ne fajulhassanak idáig a dolgok. Mert a helyzet nem csupán Magyarországnak, hanem minden EU-polgárnak árt.
https://www.diepresse.com/6191477/viktor-orban-mag-bluffen-den-weg-zurueck-findet-er-nicht
FAZ
A konzervatív újság azon a nézeten van, hogy eredményes lehet a Bizottság által belengetett retorzió. Orbán ugyan reformokat ígér, de ajánlatos résen lenni vele szemben. Egyetlen ország sem mentes a korrupciótól, de ahol működik a demokrácia, ott biztosra lehet venni, hogy az igazságszolgáltatás végzi a dolgát, ha valami bűzlik. Pont itt a gond Magyarországgal.
A hosszú ideje tartó egyeduralom korrupt struktúrákat segített életre, ezen felül a kormányfő gondoskodott arról, hogy megzabolázza a bíróságokat. Ezért kíván Brüsszel most milliárdokat megvonni. Ám mivel a Tanács kétharmaddal dönt, ezért a fenyegetés eredményes lehet. És lám csak, amikor pénzről van szó, Orbán hirtelen engedékeny lesz. Már reformokba is belemegy. Szép szavakat azonban már épp elégszer hangoztatott, most a tetteket kell nézni. Amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője, addig helye van a bizalmatlanságnak vele szemben.
Libération
Az unió végre a pénztárcájánál támadja Orbánt, tehát ott, ahol az érzékenyen érinti. Mert ami sok, az sok. A Bizottság elszánta magát, hogy eljárjon a provokációkkal szemben. Kizárásról nem lehet szó, mert ilyen rendelkezés nincs az alapszerződésekben, a miniszterelnök pedig – legalábbis a hivatalos nyilatkozatok szerint – nem kíván távozni a kényelmes és jól tejelő közösségből.
Ám úgy tűnik, hogy a partnerek, akik torkig vannak a jogállami túlkapásaival, ideértve, hogy Putyint támogatja a háborúban, ráálltak, hogy pénzügyi eszközökkel szorítják ki, ami azután értelmetlenné teszi számára a tagságot. A németek és az északi országok megelégelték, hogy Orbán haverjainak zsebében tűnjön el a pénzük.
A bekeményítés látványos, főleg, hogy Orbán 12 éve aprólékosan számolja fel a jogállamot, a többiek közönyétől kísérve, de a fellépésnek meg van az oka. Legfőbbképpen az, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. Azután a háború, és az, hogy Orbán az első szankciókat még megszavazta, de utána teljesen szembefordult azzal, hogy azok az energiahordozókat is érintsék. Ami még rosszabb: külön gázszállításokról tárgyalt. A kiskaput az tette be, hogy megvétózta a multik egységes megadóztatását.
A lengyelek leszámítva senki sem áll mellette, és nem lehet biztos abban, hogy a svéd és olasz fejlemények után lélegzetvételnyi szünethez jut. Annál is kevésbé, mert mindkét ország nettó befizető és nem szeretnék, ha adófizetőik hozzájárulásait Orbán eltékozolná. Populista szövetséget kötni egyébként is képtelenség, mert megakadályozzák a nemzeti érdekek. Ezt magyar vezető majd megtanulja a saját kárán.
Ha nem lát pénzt, nem tudja miből finanszírozni a választási ígéreteket. Válaszul bizonyosan megpróbál blokkolni, de arra nem lesz sok lehetősége. Meg lehet kerülni a kiterjesztett együttműködéssel. Ily módon tökéletesen elszigetelődik, annál is inkább, mert egy kis ország nem tud sok vizet zavarni. Marad a remény, hogy a magyarok majd benyújtják a számlát ezért a tényleges Huxitért. Ám kockázatos olyanok józanságára építeni, akik egy populistát állítanak az ország élére.
Der Standard
Orbánt az uniós partnerek a joggal bírják jobb belátásra, ehhez a támogatások leállítása a megfelelő módszer. A jogsértésekkel a politikus immár 11 éve provokálja a szövetségeseket. 2010-ben már pár hónap elteltével kezdett átgázolni minden nemzetközi szerződésen, ha azt az érdekei úgy kívánták. Azóta egymást követték a kötelezettségszegési eljárások, figyelmeztetések, sőt büntetések. Sokszor az utolsó pillanatban hajolt meg, de utána ott folytatta, ahol abbahagyta. Nem hatott rá a szép szó.
Innen nézve elkésettnek tűnik, hogy búcsút inthet 7,5 milliárd eurónak. Ám annak meg kell találni a pontos módját, ezért volt hiba, hogy az EP pár napja jogilag semmire nem kötelező nyilatkozatban rögzítette: Magyarország már nem demokrácia. Mert mi jön utána? Kiteszik az EU-ból? Ez tévút, mert a tagokat nem lehet kizárni, ellenben meg lehet büntetni. Ekkora bírság ilyen válságos időkben nem éppen papsajt.
Ám egyelőre csupán kezdeményezés. Ha Orbán nem enged, akkor fájdalmas lesz a következmény. Csak be kell tartani a jogi utat, ami nagy különbség az olyanokhoz képest, mint Orbán, akik megszegik a szabályokat.
https://www.derstandard.at/story/2000139202636/orban-mit-eu-recht-schlagen
Guardian
A vezércikk arra figyelmeztet a Svéd Demokraták előretörése nyomán, hogy Európában veszedelmes módon jön fel a szélsőjobb és egyetlen ország sem immunis a keményen jobbos populistákkal szemben. Ez még akkor is így van, ha tavaly a német választásokon leszerepelt az AfD, de utána jött a szélsőséges francia Le Pen jó eredménye az elnöki címért vívott harcban. Azaz ezeknek az erőknek a helyzete országonként és időről időre változik.
Ám a szélsőjobbos, populista pártok összeurópai gondot jelentenek a demokraták számára. Ideológiai szálak kötik össze őket, a Svéd Demokraták neonáci gyökerekkel rendelkeznek, és nem elég, hogy barnainges létükre királycsinálók lehetnek, de megszerezték az első ízben voksoló fiatalok jó 20 %-ának a támogatását. Magyarázat lehet a megélhetési és energiaválság, a háború, a bevándorlás és a sok, fegyverrel elkövetett bűncselekmény.
De a jelenség masszívan megtalálható az olaszoknál is, ahol valószínűleg a Mussolini-hívőként indult Giorgia Meloni lesz a következő miniszterelnök, miután enyhített a pártjáról kialakult negatív képen. De ő is ellenséges az európai „elittel” szemben, megszállottan szónokol a nemzeti identitásról, amit a rasszizmus támaszt alá. A lengyeleket, hollandokat, osztrákokat, spanyolok és szerbeket hasonló fertőzés sújtja.
Hogy a szélsőjobb mekkora károkat tud okozni, ha hatalomra jut, az fájdalmasan megfigyelhető Magyarországon. A Moszkva-barát miniszterelnök megtorpedózta a közös fellépést Ukrajna ügyében, alávágott a tudomány-oktatás, a kisebbségek és a sajtó szabadságának.
Süddeutsche Zeitung
Magyarország, Lengyelország, Svédország, nem sokára Olaszország – alakul Európa ellenségeinek uniója, ám hány jobboldali kormányt képes még elviselni az EU? Hosszú távra ez biztosan nem fog menni. Így értékeli a kommentár a legfrissebb fejleményeket, hozzátéve, hogy ez az ősz nem kedvez az Uniónak. Keleten egészen baljós a helyzet. Magyarország – ahogy az EP megállapította, már nem demokrácia, hanem választási autokrácia. A lengyeleknél hasonló az ábra.
Északon sem sokkal jobbak az állapotok, nem sokára olyanok kerülnek a svédeknél döntéshozó helyzetbe, akik nemrégiben még az EU-kilépést szorgalmazták. Olaszországban Meloni tinédzserként nagy hazafinak tartotta Mussolinit. A dolog azért paradox, mert az Unió még soha nem volt ennyire népszerű. Az emberek mégis olyanokra szavaznak, akik nem kérnek Európából.
Az persze igaz, hogy a populisták szelídítettek a jelszavakon. A Brexit tanulságaként a magyar és a lengyel kormány nem akar kilépni a közösségből, pedig állítólag mindenben Brüsszel a ludas. De hát kell a pénz, ugyanakkor az elvekért már koránt sincsenek annyira oda. Látnivaló azonban, hogy sok polgár is hasonlóképpen gondolkodik.
Az EU ugyanakkor követett el hibákat, lásd a migrációs politika kudarcát, és ennek egyik következménye a jobbratolódás a svédeknél, magyaroknál és olaszoknál. Ilyen hibát az EU még egyszer nem engedhet meg magának, bár nem tudni, hogy kapiskálja-e a dolgot. Már most kitűnik, hogy milyen nehezen birkózik meg az olyan, viszonylag kicsiny jogsértőkkel, mint a magyar és a lengyel kormány. Ha az olasz és a svéd vezetés is csatlakozik hozzájuk, akkor lassan létrejön a kritikus tömeg. És a tél még csak el sem kezdődött.
https://www.sueddeutsche.de/meinung/eu-ungarn-rechtspopulismus-rechtsstaat-1.5659238
Le Figaro
Az unió igazságügyi biztosa nehezményezi, hogy míg az EU összesen 14,5 milliárdnyi vagyont foglalt le az orosz oligarchák ellen kimondott retorziók részeként, addig Magyarország, írd és mondd, összesen alig 3 ezer eurónyi értéket zárolt. Didier Reynders szerint erős nyomást kell gyakorolni a magyar kormányra, mert félő, hogy az Oroszországhoz fűződő szoros viszony akadályozza a határozottabb fellépést.
Gel des avoirs russes: un commissaire européen épingle l’inaction de la Hongrie
