Le Monde
Európa nyomást gyakorol Magyarországra, miután a kontinens öt vezető gazdasági hatalma bejelentette: kész bevezetni a multik ellen kidolgozott egységes nemzetközi adót, és ehhez megtalálja a módját, hogy jogilag megkerülje a magyar vétót. Amúgy Budapest aláírta a 137 kormány közreműködésével tető alá hozott 15 %-os adóról szóló tervet. Viszont egy brüsszeli diplomata szerint semmi sem támasztja alá, hogy olyan országok is követik az ötök által kiútként ajánlott megerősített együttműködést, amelyek korábban fenntartásaikat hangoztatták az új szabályozás kapcsán. Így Írország, Málta, Luxemburg és Észtország.
Az EU nem osztja azt a magyar érvet, hogy az adó gazdasági válságot gerjeszt, és csak még hátrányosabb helyzetbe hozza a földrészt. Úgy is fel lehet fogni viszont, hogy Orbán Viktor ily módon Donald Trumpnak igyekszik segíteni, ugyanakkor próbál ártani Joe Bidennek, aki elődjével ellentétben nagyon is pártolja az elképzelést.
De nem kérdés, hogy Budapest ezen az úton-módon leginkább az Uniót akarja zsarolni, hogy végre hozzájusson a 750 milliárd eurós újjáépítési alap őt megillető részéhez. A Bizottság azonban előbb biztosítékokat szeretne látni a korrupció visszaszorítására. Az idő sürget, mert ha nem jön létre záros határidőn belül az egyezség, a magyar fél lemondhat a 7,2 milliárd (valójában már csupán 5,8 milliárd euró – a szerk. megj.) 70 %-áról.
Orbán Viktor azt reméli, hogy egyben meg tudja győzni a közösséget: az ne fenyegesse a költségvetési támogatások megvonásával sem, a jogállami eljárás folyományaként. Itt megint csak milliárdok forognak kockán. Egy beavatott forrás szerint a brüsszeli válasz az lesz, hogy felfüggesztik a szubvenciókat, amennyiben az Orbán-kabinet nem hajtja végre a kilátásba helyezett reformokat.
A miniszterelnök egyetlen eszközt sem mulaszt el bevetni, hogy ő kerekedjen felül. Ezek közül a nagy nemzetközi cégekre kivetendő adó csupán az egyik. A másikat az Oroszország elleni szankciók jelenti. Itt a magyar vezetés megkísérli aprópénzre váltani a vétójogot.
Deutsche Welle
Körüldongták az uniós pénzügyminiszterek pénteken Prágában Varga Mihályt, de lepattantak róla. Arról akarták meggyőzni, hogy magyar részről nem volna szabad gátolni a nagy nemzetközi konszernek ellen létrejött adóreformot. Ám úgy hírlik, hogy hiába próbáltak a magyar politikus lelkére beszélni, pedig még a német pénzügyek gazdája is külön megbeszélést folytatott vele. Ám nem sok hatást értek el, az egyeztetések hírek szerint rövidek és hűvösek voltak.
Úgy hallani ugyanakkor, hogy Varga nemigen tudta megindokolni, hogy a magyar félnek milyen érdemi kifogásai vannak a szabályozás ellen. Az már nem áll meg, amit mondott, hogy ti. más kormányok is fenntartásaikat hangoztatták, mert a végén a lengyelek és a svédek is visszakoztak. Vagyis 26-an állnak szemben egyetlen állammal, miközben itt nem egy európai, hanem világméretű tervről van szó. A lefelé mutató adóverseny közben a multiknak kedvez, ellenben sok országban csökkenti az adóbevételeket.
Az illetékes uniós biztos úgy nyilatkozott: megtalálják a módját, hogy összehangolják a szóban forgó adókat, annál is inkább, mert itt az EU nemzetközi szavahihetőségéről van szó. A tervezet júniusban gyakorlatilag már készen volt, amikor a magyarok beleköptek az uniós elnökséget ellátó franciák levesébe. Párizs most elszánta magát az ellencsapásra, hogy megmutassa: szükség esetén a magyar kormány nélkül is meg lehet csinálni. Ám utóbbi nem fogja vissza magát, és pl. a szankciók akadályozásával vannak is adui.
https://www.dw.com/de/notfalls-ohne-ungarn-eu-will-globale-mindeststeuer/a-63078346
Le Figaro
A negatív magyar és lengyel tapasztalatok alapján az Európai Bizottság új jogszabályt készít elő, amely gátolná a monopóliumok létrejöttét a médiában, illetve tiltaná, hogy a politika vagy a gazdaság nyomást gyakoroljon független szerkesztőségekre, újságírókra. Az EU-t leforrázta, hogy egyre romlik az önálló média helyzete Magyarországon, illetve Lengyelországban. A kiszivárgott tervezet sürgeti, hogy teremtsenek átlátható tulajdonviszonyokat a tömegtájékoztatásban.
A végleges változatot a jövő hét végén mutatják be, legfontosabb eleme, hogy Brüsszel az Európai Bírósághoz fordulhat, ha valahol jogsértést tapasztal ezen a téren. Vera Jourová alelnök már többször is nyilvánosan sajnálkozott, mivel az Uniónak jelenleg korlátozott a mozgástere ilyen ügyekben. A konkrét ok a KESMA megalakulása volt Magyarországon, mert arra nem lehetett a versenyjogot alkalmazni.
Von der Leyen csapata azt akarja elérni, hogy minden tagállam vállalja: a sokszínűség és a szerkesztőségi függetlenség szempontjai alapján felméri a hatalomkoncentrációt a sajtóban. A nemzeti hatóságokból új Tanács jönne létre és az határozná meg, hogy hol van az a szint, ahonnan az egységes piac szemszögéből már veszélyesnek számít a tulajdonosok befolyása.
A javaslat védi a média informátorait és megtiltja kémszoftverek bevetését újságírók és családjuk ellen, amire a vonatkozó magyar, lengyel és görög botrány miatt van szükség. Az állami rádióknál és tévéknél a vezetőket átlátható módon, minden hátrányos megkülönböztetéstől mentesen kell kinevezni. Az intézmények pénzügyi helyzetét pedig nem szabad veszélyeztetni, nem úgy, ahogyan azt az előző szlovén elnök csinálta.
A Riporterek Határok Nélkül fontos fejleménynek tartja a készülő rendelkezést, de vannak ellenvélemények is. Jourová szerint egyes államok befolyásolni kívánják a médiát, és azt állítják, hogy a Bizottság korlátozni szeretné jogkörüket. Bizonyos tulajdonosoknak igencsak jól jön a jelenlegi helyzet, így azt fogják hangoztatni, hogy Brüsszel veszélyezteti az üzletet.
Profil
Az osztrák külügyminiszter abszolút helyénvalónak tartja a Moszkva-ellenes szankciókat, sőt azt mondja, hogy azok a következő hónapban egészen drámai hatással lesznek az orosz gazdaságra. Alexander Schallenberg az interjúban rámutat, hogy a helyzetet ugyan megszenvedi Európa is, de ki kell tartania, jelenleg stratégiai türelmet kell tanúsítani.
Más hathatós eszköz egyébiránt nincs is, viszont nem lehet ölbe tett kézzel ülni és hagyni egy autokratát szabadon garázdálkodni. Ezzel szemben az orosz érv az, hogy a büntető intézkedések jelentik minden baj forrását, pl. az afrikai országok megpróbáltatásait, meg hogy az orosz fél simán átvészeli a retorziókat. Ám ez egyszerűen nem igaz.
Hiszen leállt az orosz autógyártás 97 %-a, mint ahogy nem közlekedik a légi járatok háromnegyede sem. Továbbá hadiüzemek nem termelnek, a hadseregnek pedig gondjai vannak az új katonák toborzásával.
Ugyanakkor Oroszország az összes megtorló lépés feloldását követeli a gázszállítások újraindítása fejében, ami árulkodó, olyan, mint egy jajkiáltás. Azt bizonyítja, hogy igenis hatásosak a szankciók. Viszont Moszkva olyasmit csinált, amire a Szovjetunió sem vetemedett, még a hidegháború idején sem: teljesen megbízhatatlan gazdasági partnernek bizonyul, és elveszti minden szavahihetőségét. Cinikus játékot folytat az energiával, illetve az élelmiszerrel, amelynek akadályozza a kivitelét. Putyin itt egy vörös vonalat hág át.
Ugyanakkor meglepte a Nyugat egysége, de további jó idegekre van szükség az EU részéről, mert akkor neki áll a zászló. Ehhez képest teljesen reménytelen megzsarolni a földrészt. Egyes országok, főleg amelyek korábban a szovjet befolyási övezetbe tartoztak, úgy veszik, hogy háborúban állnak. Mások ezzel szemben szeretnék elkerülni, hogy belekeveredjenek a viszályba. De itt a lényeg a közös fellépés. Csak néhány hónap és az oroszok megnézhetik magukat.
Azaz változatlanul egységet kell tanúsítani, és tovább kell csökkenteni a gázfüggést.
Außenminister Schallenberg: „Ich sehe bei den Sanktionen keinen Grund für Zweifel“
