Die Presse
Hogy Magyarország mennyire magára maradt az Unióban, az újfent kiderült az energiaminiszterek tegnapi tanácskozásán, ahol már az teljesen szokatlan volt, hogy a kormányt Szíjjártó Péter képviselte. És míg az ülés nyilvános részén a többiek a szolidaritás és a közös megoldások szükségességét hangsúlyozták, addig ő saját magát emelte piedesztálra, miután sikerült pótlólagos gázszállításokról megegyeznie Moszkvában.
Egyben méltatlankodott, amiért egyesek szerint koldult. Azt hangoztatta, hogy kőkeményen tárgyalt. De már az ülés előtt azzal fenyegetőzött, hogy országa elutasítja a javaslatot, mármint hogy az EU-tagok egy bizonyos, együttesen meghatározott összegnél ne fizessenek többet az orosz földgázért.
A fórumon egyébként arról született döntés, hogy a kormányok példátlan módon beleavatkoznak a gáz- és árampiacba, éspedig 4 területen: 1. Lefölözik azoknak az áramtermelőknek a nyereségét, amelyek olcsóbban dolgoznak, mint a legdrágább gázerőmű, az elvont összegből a fogyasztókat támogatják. 2. A Bizottság javaslatot tesz a maximális gázárra, ám az – a többi közt magyar és osztrák kezdeményezésre – vonatkozik nem csupán az orosz, hanem a norvég, sőt a cseppfolyósított gázra is. 3. Egyetértettek abban, hogy az országok csak akkor vészelhetik át a telet nagyobb megrázkódtatások nélkül, ha összehangolják az energiafogyasztást. 4. Brüsszelnek megfelelő anyagi tartalékról kell gondoskodnia, biztosítékként arra az esetre, ha a piaci szereplőkre váratlanul többletkiadások hárulnak.
https://www.diepresse.com/6187933/eu-einigt-sich-auf-notmassnahmen?from=rss
Wall Street Journal
A francia szaktárca vezetője azt mondta az energiaügyi tárcavezetők brüsszeli tanácskozása után, hogy az EU legnagyobb gazdaságainak vezetőit nem érdekli a magyar vétó, nem várnak tovább, jövőre bevezetik a 15 %-os minimumadót a legnagyobb multik számára. Azaz közeleg az évszázad legnagyobb adóreformja. Bruno Le Maire szerint két lehetőséget mérlegelnek: az egyik az ún. kiterjesztett együttműködés, amihez 9 állam támogatása szükséges, és akkor minden ellenkezés dacára beindíthatják az eljárást.
A másik, hogy az érintett öt kormány, tehát a francia, német, spanyol, olasz és holland, és még amelyek csatlakoznak hozzájuk, nemzeti keretekben léptetik életbe a mintegy 140 ország közreműködésével kidolgozott egyezményt. A magyar hozzáállás döbbenetet váltott ki az Unió élenjáró hatalmai között, egyben mutatja, hogy Magyarország gátolja az európai döntések meghozatalát.
FAZ
A német gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy az ársapkát csak akkor vezetik be Európában az importgázra, ha azzal Magyarország és mások is egyetértenek. Mert tiszteletben kell tartani, ha nem vállalják a vásárlások teljes leállítását. Közölte ugyanakkor, hogy Németország már meg tud lenni az orosz energiahordozó nélkül.
A soros elnökséget ellátó Csehország nevében az ipari miniszter kijelentette, hogy ha nem jutnak egyezségre, akkor nem lesz elegendő energia, megfizethető áron. Azaz gyorsan és közösen kell cselekedni. Litván kollégája ezt megtoldotta azzal, hogy Oroszország felelős a helyzetért, mert energiaháborút indított az EU ellen. Fegyverként veti be a földgázt, hogy a télen energiaválság álljon elő, illetve meggyengítse a tagállamok gazdaságait és megosztottságot idézzen elő.
Spiegel
A lengyel miniszterelnök továbbra is lát lehetőséget az együttműködésre Magyarországgal Ukrajna ügyében, mert a magyar kormány idáig megszavazta a szankciókat. A lapnak adott hosszú nyilatkozatban Mateusz Morawiecki hozzátette, azzal nincs mit kezdeni, hogy Orbán Viktor fenn akarja tartani a jó viszonyt Moszkvával, mert a közvélemény többsége támogatja ebben. Arra a megjegyzésre, hogy ebben azért benne van a Fidesz médiafölénye, úgy válaszolt, hogy a nyugat-európai politikai fő áramlat hasonló mértékben tartja kézben a sajtót.
A továbbiakban arról beszélt, hogy a németek hatalmas károkat okoztak Európában. Egyrészt mert túlságosan is óvatosak a háború kapcsán, másrészt pedig elhibázták az energiapolitikájukat. Hiszen Vlagyimir Putyin fegyverként használja a vezetékeket. Ugyanakkor a lengyelek sokkal több hadfelszerelést küldtek Kijevnek, mint Berlin, ezt pedig megkérdőjelezi a Németországgal fenntartott szövetség értékét.
És ha Ukrajna a német szállításoktól függött volna, akkor ma már nem létezne. Ugyanakkor s politikus kiállt amellett, hogy további büntető intézkedéseket kell kiszabni az orosz gazdaságra, mert jelenleg ugyan Putyin mondhat, amit akar, egyelőre nem kell figyelembe vennie a társadalom véleményét. A rendszer azonban pár hónapon belül szétmállik. Jelen pillanatban viszont az a feladat, hogy a partnerek átsegítsék az ukránokat a kemény télen.
Megerősítette, hogy országa 1,3 milliárd eurós kártérítésre tart igényt a világháború során elszenvedett veszteségekért, de azt mondta, hogy ez nem is olyan nagy összeg, csaknem akkora, mint a német kormány és a tartományok éves költségvetése. És nem érdekes, hogy 1953-ban a lengyel fél lemondott a további jóvátételről, mert a Szovjetunió kényszerítette rá. Lehet különben, hogy később akár nemzetközi bírósághoz is fordulnak.
Ugyanakkor teljesen képtelennek minősítette a jogállami kifogásokat, szerinte ez ügyben inkább az európai intézeteknél kellene rendet tenni, mert azok azt hiszik, hogy pálcát törhetnek Lengyelország feje felett, pedig azt nem teszik lehetővé az alapszerződések. Közben pedig egyre nő az ország jelentősége a földrészen. A fejlődés motorja, a sokszínűséget testesíti meg. Morawiecki úgy látja, hogy egyes területeken szükség van az integráció elmélyítésére, más vonatkozásokban viszont meg kell őrizni a nemzetállamok jogkörét.
Die Welt
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatója megerősítette, hogy döbbenetes élmények érték, amikor küldöttség élén Zaporizzsjában járt. Mert egyszerűen elképzelhetetlen, hogy az erőmű folytassa működését, miközben mennek tovább a bombázások. Hogy ki támad, azt a kötelező semlegességre hivatkozva nem akarta elárulni. Annyit azonban elárult, hogy számára fontosak az etnikai elvek, és Ukrajnának nem segít, ha ő mellé áll, neki egész más a feladata.
Rafael Grossi nagy eredménynek tartja, hogy két nemzetközi ellenőr a létesítményben maradhatott, mert ellenőrzik a hasadóanyagok, a reaktorok, az ellenőrző központ, illetve a katasztrófa elhárítására szolgáló rendszerek biztonságát. Minden nap küldenek jelentést.
Ugyanakkor valamit tenni kell, mert ugyan a reaktort nem fenyegetik a tüzérségi belövések – a betonburok megfelelő védelmet nyújt, viszont másutt jelentősek a károk. Így az elhasznált fűtőelemek tárolójánál, ezért a főigazgató azzal távozott, hogy ott azonnal és igen hatékonyan közbe kell lépni. De gond van a biztonsági, illetve hűtőrendszer áramellátásával is.
Le Monde
Franciaország nagy veszélynek lenne kitéve, ha netán olyan jogállami sokk érné, mint amilyen Magyarországon és Lengyelországban lezajlott. Ez derül ki abból a tanulmánykötetből, amelyben az európai zöldek felkérésére 8 jogász vette végig, mi lenne, ha Párizsban olyasvalaki kerülne hatalomra, mint az autoriter Orbán Viktor vagy esetleg Marine Le Pen.
Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem tanára, a munka vezetője kifejtette, hogy 10 éve válságban van a jogállam több európai országban is. A magyaroknál azt láttuk, hogy fokozatosan bontották le a demokráciát, a legtöbbször jogi eszközök segítségével, a nép nevében. És sajnos ugyanez megismétlődött Lengyelországban is.
A francia Gwendoline Delbos-Corfield (az EP magyar jelentéstevője –a szerk. megj.) azt emelte ki, hogy a bejáratott jogállamokban szentül meg vannak győződve arról: immunisak a magyar vagy a lengyel veszéllyel szemben. Csakhogy az említett elemzések pont azt állapítják meg, hogy a francia jogrendszer sok sebből vérzik. Phillippe Lamberts, a zöldek strasbourgi társfrakcióelnöke azt hangsúlyozta, hogy minden demokrácia gyarló és halandó, ám ha minden országot alávetnek olyan töréstesztnek, mint ez esetben a francia jogrendet, akkor lehet megelőző intézkedéseket javasolni.
New York Times
A világban mindenütt hanyatlik a demokrácia, nem egyformán, de a jelenség tetten érhető gazdag és szegény országokban, illetve régi és új demokratikus rendszerekben egyaránt. A lényeg: nagyjából ugyanaz megy végbe, mint Magyarországon, Törökországban vagy Venezuelában. Azaz választott vezetők jutnak uralomra, mert azt ígérik, hogy védelmet nyújtanak valamilyen belső veszéllyel szemben, és a vége az, hogy szép lassan felszámolják a jogállamot.
Így összegezte véleményét Max Fischer, az újság szemleírója, a kérdéskör szakértője. Az út valamennyi állomása veszélyes, még ha nem is kifejezetten tekintélyelvű. A politika valamelyest befolyása alá vonja az igazságszolgáltatást, saját emberek kerülnek független intézményekbe, megváltoztatják a választási szabályokat, a sajtó szigorúbb kormányzati fennhatóság alá kerül.
Egyik lépés sem annyira drasztikus, mint egy kifejezett államcsíny. És mivel ezek a vezetők tüzelik a társadalom megosztását, miután abból hasznot húznak, a hatalom lassú kiterjesztése még úgy is tűnhet a támogatók szemében, mintha az a demokrácia megmentését jelentené. Csakhogy a rendszer az évek során mind inkább elbillen a tekintélyuralom felé. Nem mindig torkollik nyílt diktatúrába. Nehéz azonban megmondani, hogy mennyire tipikus a magyar vagy a török út, de az nem sokszor fordul elő, hogy egy demokrácia megindul lefelé, ám még képes visszafordulni.
Time
A lengyelek közül voltak, akik együttműködtek a nácikkal a zsidók kiirtásában, de Varsóban az „Emlékezetügyi Minisztérium” azt akarja, hogy az emberek elfelejtsék a történteket. Pedig 3 millió áldozatról, a zsidó lakosság 90 %-áról van szó. A feltárás folyamata azonban teljesen elakadt a jelenlegi kormány alatt. A munkát olyanokra bízták, mondja Dariusz Stola, a Lengyel Tudományos Akadémia egyik vezető történésze, akiknél a hatalom iránti lojalitás a legfőbb szempont.
Az Emlékezetügyi Intézet átszámítva 90 millió dollárból működik, nagyjából 2 ezer munkatársa van. Elnökét a parlament 5 évre választotta, minden jogi vizsgálattal szemben védelmet élvez és nem lehet idő előtt kitenni hivatalából. Valentin Behr, a párizsi Haladó Tanulmányok Intézetének politológusa azt mondja, az egész hálózat arra jó, hogy a Jog és Igazságosság a saját táborát erősítse.
Annak idején voltak persze olyanok is, akik a náci megszállás alatt elrejtették és mentették a zsidókat. A jeruzsálemi Jad Vashem Intézet 7 ezer ilyen esetről tud. A jelenlegi vezetés azonban felnagyítja a történetnek ezt a részét, ugyanakkor lenyomja a kellemetlen tényeket. És meg is van az eredménye, mivel a minap, egy közvélemény kutatás során a megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott: egykor a lakosság 60 %-a segítette az üldözötteket.
https://time.com/6208257/poland-ministry-of-memory-war-holocaust-history/
Guardian
Hogy Steve Bannon ellen sikkasztás gyanújával vádat emeltek, az pontosan megmutatja az igazságot a trumpizmusról, mert az egész „Tegyük ismét naggyá Amerikát”-mozgalom nem egyéb, mint szélhámosság, amely egyrészt a gyűlöletre, másrészt az emberek pénzére épül. És az egykori tanácsadó a korrupt elit része. Annak idején 25 millió dollárt gyűjtött össze, hogy falat emeljenek a déli határon a migránsok távoltartására. Ám a pénz nagy része kézen-közön elszivárgott és a legtetemesebb összeget hírek szerint Bannon vágta zsebre.
Azaz szó sincs arról, amit a volt elnök tábora állít, hogy ti. fajilag különféle dolgozó, illetve középosztálynak igyekeznek segíteni. Valójában egyfolytában ellenszenvet keltenek a bevándorlók, illetve a színes bőrűek ellen. A kerítés pedig végső jelkép, mivel a trumpizmus lényege a rasszizmus és a kirekesztés. Miközben a konzervatívok egy része úgy tesz, mintha a párt az etnikumok és a munkásosztály képviselője lehetne. Csak meg kell kérdezni róla Steve Bannont.
Steve Bannon’s indictment reveals the truth about Trumpism | Andrew Gawthorpe