címlapkép: A/A
Kurier
Az EU külügyi főmegbízottja úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet az oroszellenes szankciók eltörléséről. Josep Borrel a hagyományos nyár végi politikai fórum alkalmából nyilatkozott a tiroli Alpbachban. Azt hangsúlyozta, hogy fokozni kell a nyomást az orosz vezetésre, mert az eddigi próbálkozások elégtelennek bizonyultak.
Az engedményeket sürgető megnyilvánulásokra a spanyol politikus úgy reagált, hogy Európának viselnie kell a szankciók költségeit. Még akkor is, ha azok hátrányosan érintik a földrész gazdaságait, mert ugyanakkor nehéz helyzetbe hozzák az orosz felet és pont ez a célkitűzés.
Arról is beszélt, hogy az Unió mindenképpen kitart Ukrajna mellett. Azoknak pedig, mint Orbán Viktor és mások, akik kétlik a mostani irányvonal helyességét, azt üzente: ugyan, árulják már el neki, miként vetnének véget a háborúnak? Erre nem gondolnak?
Hiszen az tény, hogy az Unió nem hadviselő fél, ám ragaszkodni kell ahhoz, hogy a kontinens működjön közre az ukrán hadsereg kiképzésében, tehát hogy a katonák tanulják meg, miként kell kezelni a nyugatról kapott fegyvereket.
Deutschlandfunk
Az orosz ellenzék egyik vezetője nagyon valószínűnek tartja, hogy palotaforradalom tesz pontot Putyin politikai pályafutásának végére. Leonyid Volkov, aki a Navalnij-féle korrupcióellenes alapítvány politikai igazgatója, ugyanakkor arról is beszélt a hosszú interjúban, hogy a háború még 2-3 évig is elhúzódhat, de utána vége a mostani rezsimnek.
Egy tűzszünet nem elfogadható Kijev számára – tette hozzá -, mivel azt az orosz elnök csupán szünetnek tekintené, hogy utána még gyilkosabb szakaszba kezdjen bele. Az elemző ugyanakkor igen csekélynek nevezte a népfelkelés esélyét, mivel a Kreml hatalmas nyomás révén tartja féken a civil társadalmat. A veszély inkább az elit részéről fenyegeti, mivel tönkretette az oligarchák életmódját.
Fontos jelzés ebből a szempontból a rendszer ideológusának lánya ellen végrehajtott végzetes merénylet, mert ezek után a hatalom legfőbb hívei sem érezhetik magukat biztonságban Moszkvában. Egyáltalán nem kizárt, hogy ismétlődnek az ilyen terrorakciók, ezért Putyin háborús bűnösei mostantól kezdve igencsak nyugtalankodhatnak.
A háború tökéletesen célt tévesztett, mert a győzelem nem lehetséges, ugyanakkor gazdasági katasztrófához vezetett. Hogy az államfő mégis rászánta magát, amögött alighanem az van, hogy a részben a járvány miatt teljesen elszigetelődött, így más fogalma sincs a valóságról. Csak tábornokok szűk körére támaszkodik, ennélfogva valószínűleg teljesen téves információk alapján adta ki a támadási parancsot. Viszont ezzel rettenetes tragédiát zúdított az országra, ám a gondokkal az egész világ szembesül.
Már látja ellenben, hogy nyerni nem képes, de csak a jó isten tudja, hogy milyen úton-módon próbál kikeveredni a csávából. Az ukránok felülkerekedhetnek a harcokban, ám az még hosszú idő, 2-3 év. Ez azonban lerövidülhet, ha az elitnek elege lesz Putyinból. Bukása után Oroszország várhatóan teljesen megváltozik, de most már annyira rossz a helyzet, hogy minden átalakulás csak felfelé mutat.
https://www.deutschlandfunk.de/wolkow-russischer-oppositioneller-100.html
Profil
Ivan Krasztev szerint nem csupán a béketárgyalások, hanem a tűzszünet lehetősége is teljesen kizárt a következő hónapokban, mert a két háborúskodó fél számára a jelszó jelenleg az: kitartani, amíg a másik meg nem törik. A neves bolgár politológus, a bécsi Humántudományi Intézet kutatója emlékeztet arra, hogy az ukrán államfő ragaszkodik az orosz csapatok teljes kivonásához, ideértve a Krímet is. Volodimir Zelenszkij nehéz helyzetben van, mert odahaza igencsak felsrófolta a várakozásokat. Viszont amíg Putyin hatalmon van, szó sem lehet a Krím-félsziget visszaadásáról. Az ugyanis a rezsim legitimitásának a végét jelentené.
Oroszország nem tud meglenni győzelem nélkül, ám ennek a célnak már az is megfelelne, ha pl. elfoglalná Ogyesszát. Arról ugyanakkor már rég lemondott, hogy felszabadítsa a Donyecki-medencét, hiszen az romokban van. Eredetileg „nácítalanítani” akarta Ukrajnát, de reménytelen, hogy elmozdítsa Zelenszkijt. Továbbá azt tervezte, hogy visszaszorítja a NATO-t, ehelyett, Finnország belépésével, Oroszország most 1400 kilométeren át határos a katonai szervezettel. Azaz kudarc kudarc hátán.
A frontok azonban bemeredtek, napirenden vannak a terrorakciók, ezért ősszel előreláthatólag súlyosbodnak a harcok. A két fél között az egyetlen valamire való közvetítő: Törökország. Európa béna, mert ha tagjai között bárki megkockáztatná az önálló fellépést, az drámai törést eredményezne az EU-n belül. Viszont nem szabad, hogy az unió egyáltalán ne adjon több beutazási engedélyt az oroszoknak, mert hiba volna minden polgárt egy kalap alá venni, hiszen vannak köztük jó emberek is.
Emellett nagy melléfogás lenne feloldani a szankciókat, mert az amerikaiak kitartanak az általuk elrendelt megtorló intézkedések mellett. És igazából a pénzügyi szektorban lehet súlyos csapást mérni az orosz gazdaságra. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a földgázra nem vonatkoznak a tilalmak. Az energiaválságot nem a büntető lépések váltották ki. Valójában az oroszok vetik be a szénhidrogént fegyverként.
A legnagyobb veszély, hogy Európa kettéhasad. A baltiak és Lengyelország számára ugyanis ez a háború azt jelenti, hogy saját létük került veszélybe. Ha bárki lazítana a szankciókon, arra válaszul a keleti tagok bekeményítenek. A szakadás pedig siker volna Moszkva számára, a politika egészére kihatna, az EU roppant mód meggyengülne. Vagyis a legfőbb most az, hogy a kontinens őrizze meg az idegeit.