Újságot olvasni nehezebb, mint írni
„A kelet-ukrajnai kremencsuki bevásárlóközpontot lángba borította két orosz rakéta. Zelenszkij szerint legalább ezren tartózkodtak itt. Az ukrán hatóságok tíz halottról és 40 sebesültről tettek említést.” – olvasom a Népszavában.
„Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint a nyugati fegyverekhez raktározott lőszerek felrobbanása tüzet okozott a gyárépület mellett található, nem működő bevásárlóközpontban.” – adja hírül a Magyar Nemzet.
Az olvasó tudja: egyik hír biztosan nem igaz. De melyik? Talán a magyarázatok eligazítanak. „Zelenszkij arra szólította fel a világ közösségét, hogy nyilvánítsa Oroszországot a terrorizmust támogató országnak. Szerinte ezek nem elhibázott rakétatámadások, hanem kegyetlenül kitervelt célzott csapásmérések.” – írja a Magyar Nemzet. „Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az orosz erők nem a bevásárlóközpontot, hanem a közelében lévő nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárt vették célba, annak tüze terjedt tovább a különben üresen álló bevásárlóközpontra.” – írja a Népszava.
Az olvasó most sem lett okosabb. Itt kezdődne az igazi újságírás! Amely nem éri be azzal, hogy közli az ukrán vagy az orosz háborús propaganda híreit. Azzal sem – bár az egy fokkal jobb –, hogy együtt-egyszerre közli mindkettőt. Döntse el az olvasó, kinek hisz. (Megsúgom, előbb-utóbb nem fog hinni egyiknek sem.) Ám ha egy igazi haditudósító elmenne a kelet-ukrajnai Kremencsukba, megnézné a bevásárlóközpontot, a szomszéd épületet, beszélgetne a helybeliekkel, tűzoltókkal – talán közelebb kerülne az igazsághoz. Nota bene: eredetileg erre találták ki a sajtót!
A Népszava próbálkozik. Saját hírforrás híján brit hírszerzői jelentésekre hivatkozva írja: „baleset lehetett az ukrajnai Kremencsuk város bevásárlóközpontját ért orosz rakétatámadás. Nagyon is reális, hogy a támadás célja egy közeli infrastrukturális célpont volt. A brit értékelés ellentétben áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökével, aki szerint a támadás célja az volt, hogy minél több embert megöljenek.” Ez sem tény, de ellenérdekű hírforrásból hallva hitelesebbnek tetsző álláspont. De megtudjuk-e az igazat, a teljes igazat, és csakis az igazat – nemcsak Kremencsukról?
Nem az a tragédia, hogy ilyen fajta újságírók már nincsenek – lennének sokan, ha igény volna rájuk –, a tragédia az, hogy egy igazságra szakosodott lap nem tudna megélni a piacon. Furcsa, nem? (Majdnem) mindenki vágyik az igazságra, mégse tudna eltartani egy igazsággal házaló lapot. (Hazugságot eladni könnyebb, féligazságot még könnyebb.)
Elárulom, magam a „mindent elolvasok, de senkinek sem hiszek” állapotában vagyok. Borzalmas.
Sz. L.
Apró
Nem szexi. A jobb időket élt és jobb sorsra érdemes hangsúly előbb-utóbb el fog zülleni, mert mindenki fekteti. Aggódom.
Cserhalmi Imre
Cím az MTI-ből: Ismét járnak a vonatok Ferencváros és Kelenföld között felsővezeték-szakadás miatt.
Körmendi Zsuzsa
Sérti a fülemet – olykor a szememet is –, hogy „a háborúnak köszönhető”, „az inflációnak köszönhető” fordulatokat használnak tudósításokban, véleménycikkekben. Helyesebb – és értelmesebb – lenne „a háború következtében”, „az infláció miatt” kifejezés. Más dolgokban is azt tapasztalom, hogy a hírverseny, a gyorsaság igénytelen fogalmazáshoz vezet, leírják az első kifejezést, ami éppen eszükbe jut, a választékos nyelvhasználat nem követelmény. Mit tanulnak így a fiatalok…
Pais Judit
