címlapkép: Philippe Desmazes/AFP via Getty Images
FT
Az egyik legnagyobb amerikai hadiipari cég puhatolózó tárgyalásokat kezdett arról, megvásárolná a nagy vihart kiváltó izraeli kémprogramot, a Pegasust, ám ez súlyos biztonsági kockázatokat vet fel. Ha ugyanis az L3 Harris eredménnyel jár, az azt jelentené, hogy az USÁ-ba kerülne egy olyan eszköz, amelyet a washingtoni kormányzat elítélt, mert az segít fokozni a nemzetközi elnyomást. (Mint emlékezetes, a szoftvert az eddigi bizonyítékok alapján Magyarországon is bőven bevetették, ám a részleteket a nyilvánosság nem ismerhette meg – a szerk. megj.)
Az ügylethez az izraeli állam beleegyezése is szükséges, ám sok körülmény még nem tisztázott. Így pl. hogy Izrael továbbra is hozzájutna-e a lehallgatások útján szerzett adatokhoz, és hogy a fejlesztőknek át kellene-e költözniük az Egyesült Államokba. Jelenleg a hivatalos Amerika nem részese az egyeztetéseknek.
A gyártó NSO mindenesetre súlyos anyagi gondokkal küszködik, mert a botrány kirobbanása után a megrendelések visszaestek. A cég adóssága jelenleg 500 millió dollár. Így kénytelen volt novemberben 10 milliós hitelt felvenni, hogy ki tudja fizetni a béreket. Ráadásul Washington feketelistára tette a vállalkozást. A készülő megállapodás alapfeltétele ugyanakkor, hogy a társaság az esetleges adásvétel után megszabaduljon a tilalomtól, azaz újra tudjon venni high tech amerikai technológiát.
Washington Post
Az elemzés úgy látja, hogy Ukrajnában egyelőre nem kerül fölénybe az orosz haderő, ráadásul amerikai kormányzati szakértők túlzottnak tartják az idevágó félelmeket, mert az ukrán védők helyzete még akkor is jó, ha a konfliktus átfordul állóháborúba. Merthogy az oroszok ellátási gondokkal küszködnek, viszont az ukránoknak van elég emberük és fegyverük, illetve szilárdan őrzik állásaikat, hogy meggátolják az ellenség előrenyomulását.
Ettől persze Kijev 300 darab amerikai rakétakilövő rendszert igényel, az pedig éppen 10-szer annyi, mint amennyi úton van. Sőt, idáig csak négy ilyen MLRS érkezett meg, a közeljövőben pedig csupán 8 fut be. A lap igazat ad Washingtonnak abban, hogy nem kell pánikolni, ám hozzáteszi, hogy az elnöknek hiteles módon alá kell támasztania ígéretét, tehát hogy Ukrajna hozzájut minden szükséges eszközhöz egy új agresszió megelőzésére, illetve visszaverésére.
Az első ukrán kezelőszemélyzet ma fejezi be a kiképzést, és a jövő héten csatasorba is áll. Utána rögtön jön a következő egység, hogy tudja működtetni a rendszert. A Pentagon egyébként azt mondja, hogy az ukránoknak főként a szovjet időkből származó tüzérséghez nincs elég lőszerük. Washington próbálja ösztökélni a korábbi gyártókat, így Bulgáriában és Romániában, hogy indítsák újra a termelést. Az amerikai M777es tarackokhoz pedig a tengerentúli üzemek három műszakra állnak át, hogy legyen elég muníció.
Az amerikai védelmi tárca egyébként úgy becsüli, hogy az oroszok 2600 páncélost vesztettek, ami az összmennyiség 30 %-a. És már felhasználták precíziós rakétalövedékeik csaknem 70 %-át. Ám a szankciók miatt fellépett alkatrészhiány folytán ezeket nem tudják pótolni.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2022/06/14/ukraine-weapons-russia-eastern-ukraine/
Politico
A kommentár sürgeti, hogy a Nyugat végre döntse el, mit akar Ukrajnában, mert az nem megy, hogy továbbra is megosztott és habozik. Ily módon ugyanis az ukrán hadsereg hátrányba kerülhet egy álló háborúban. Az oroszok jelenleg azon vannak, hogy az ország keleti részén megnöveljék az ellenőrzésük alatt álló területeket, illetve hogy bebiztosítsák a Krímbe vezető szárazföldi hidat. És ebben egyre jelentősebb sikereket érnek el.
Az ukránok elszántak, hiszen a saját földjüket védik és nagy lendületet adott nekik, hogy hevenyészett ellencsapásokkal is vissza tudták verni Kijev ostromát. Ám az önbizalom lassan szertefoszlik, mivel az oroszok viszonylag könnyen el tudják juttatni az utánpótlást. A nyugati szankciók még nem igazán fejtették ki hatásukat: az orosz közhangulat egyelőre nem fordult meg.
Közben Ukrajna is egyre nagyobb veszteségeket szenved, nyugati szakértők szerint nagyjából annyit, mint az ellenfél. Kijev a múlt héten napi 150 áldozatot ismert be. Viszont van utánpótlás, mert a lelkesedés nagy, bár azt is meg kell jegyezni, hogy halottak jó része tapasztalt katona volt. És a harci szellem is kezd azért alábbhagyni, főként mivel az oroszok tüzérséggel egyfolytában lövik az ukrán pozíciókat.
A harcok elhúzódása azt a veszélyt is magában rejti, hogy Európa szintén belefárad a viszályba. Ezért sürget Kijev mielőbb hatékony fegyvereket a Nyugattól. No meg elegendő mennyiséget. A katonai vezetés csalódott, mert csak úgy juthat hozzá ilyen eszközökhöz, ha azokkal nem támadja orosz területen az utánpótlási útvonalakat, miközben Oroszország célba vette azokat a raktárakat, ahol a frissen kapott szállítmányokat őrzik. Az ukránok azt mondják, ez pont olyan, mintha úgy kellene harcolniuk, hogy az egyik kezüket hátra kötötték.
Ben Hodges, az Európában állomásozó amerikai haderők volt főparancsnoka mérgesen közölte: a Nyugatnak nem kellene annyit lacafacáznia, küldeni kell a fegyvereket és elég a nyavalyás kifogásból (a magyar fordítás eufémizmus – a szerk. megj.), tehát hogy idő kell a kezelés begyakorlásához.
Guardian
Az Eurointelligence nevű kutató intézet arra jutott, hogy Orbán Viktornak nem érdeke csatlakozni az orosz olaj uniós importjához. Merthogy számára nincs jobb megoldás annál, mint amit kikényszerített. Hiszen csövön továbbra is érkezik az energiahordozó, a többiekre – a cseheket és a szlovákokat leszámítva – viszont vonatkozik az embargó.
A különadó évi 600 millió dolláros bevételhez juttatja kormányt, mert 25 %-os a különbség az orosz szénhidrogén, illetve a világpiac ára között. Ezt akár extraprofitnak is lehet nevezni, ami nem rossz bevétel egy ekkora gazdaság számára.
Neue Zürcher Zeitung
Miután a lengyel elnök aláírta, megjelent a hivatalos közlönyben, ám csak éppen egy hónap múlva lép életbe a jogszabály, amely felszámolja a vitatott Fegyelmi Kamarát a varsói Legfelsőbb Bíróságon. Ily módon Lengyelország nagy lépést tesz afelé, hogy hozzájusson a csaknem 36 milliárd eurós EU fejlesztési támogatáshoz. Az Európai Parlament továbbra is szemrehányást tesz a Bizottságnak, mondván, hogy az elhamarkodta a lépést, mert korántsem biztos, hogy a PiS valóban feladta tervét az igazságszolgáltatás politikai befolyásolására.
Brüsszel azt ígéri, hogy folyamatosan rajta tartja a szemét a fejleményeken, ideértve, hogy mit csinál majd a Kamara helyett alakuló új fegyelmi szervezet. A most megszűnő intézményt az Európai Bíróság is elmarasztalta, mert annak tagjait a hatalom nevezte ki és ők bármelyik bírát felelősségre vonhatták, illetve elbocsáthatták. Ugyanakkor a radikális igazságügyi miniszter fenntartja, hogy az unió megzsarolta országát.
Spiegel
A háború ellenére is egyre nő Németország külkereskedelme Kelet-Európával, azon belül is főleg Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal. Az összforgalom január és áprilishoz között majdnem 12 %-kal lett nagyobb az előző év azonos időszakához képest. A Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnöke szerint a motor továbbra is a kontinens középső része A német kivitel áprilisban 10-15 %-kal emelkedett a magyar, lengyel és cseh piacra. Harms úgy fogalmazott, hogy ezek az országok változatlanul a földrész erőközpontját jelentik, és az együttműködésnek további lendületet ad, hogy fokozottan kiterjed a kutatás-fejlesztésre, az iparra, illetve az energetikára.
Ugyanakkor 60 %-kal visszaesett az árucsere Oroszországgal és Belarusszal, amiben a szankciókon kívül szerepet játszanak a logisztikai és finanszírozási gondok, tovább az, hogy egyre több német cég kivonul a két országból. A német export áprilisban 34 %-kal csökkent Ukrajnába, ám a szakértő szerint ez esetben igen fontos, hogy ahol csak lehet, fenntartsák a termelést, mert ily módon nem áll le a gazdaság, az emberek pedig megélhetéshez jutnak.
Neue Kronen Zeitung
Új rekordot jelent Ausztriában, hogy egy hét alatt 1384 illegális határátlépőt csíptek meg a magyar határon. Azaz nem csillapodik Magyarország felől a menekülthullám. Pedig két hónapja még csak 400-an kerültek a hatóságok kezére, azaz a szám mostanra több mint megháromszorozódott. A többség afgán, pakisztáni és szír, a nagy részük Felsőpulyánál (Oberpullendorf), illetve Nezsidernél (Neusiedl) futott bele a Burgenlandban járőröző egységekbe.
1384 Migranten in einer Woche: Neue Rekordmarke
