FT
Orbán Viktor levélben ismételte meg véleményét, hogy az új uniós szankciós csomag aláásná a magyar energiabiztonságot, szerinte a terv gyengíti az EU egységét. A lap megszerezte a von der Leyennek küldött üzenetet, amely megerősíti, hogy Magyarország nem támogatja a javaslatot annak jelenlegi formájában. Ám ha a Bizottság ragaszkodik az elképzeléshez, akkor teljes felelősség terheli majd az európai integráció történelmi kudarcáért – állítja.
Úgy látja, hogy a tervezet figyelmen kívül hagyta a kompromisszum szempontjait. Magyarország számára az következne belőle, hogy rengeteg pénzt kellene költenie a finomítók teljes átállítására, illetve új utakat kellene kiépítenie az alternatív források igénybevételére. Ehhez rengeteg idő és akkora összeg kellene, amit nem lehet piaci alapon finanszírozni. Éppen akkor, amikor az uniós segítség csak papíron áll a magyar vezetés rendelkezésére, amivel a jogállami vitára utalt
Arra is kitért, hogy a megtorló lépések még jobban felnyomnák az energiaárakat, ám az EU nem tenne ellenlépéseket.
Brüsszel tegnap is egyeztetett a magyar féllel és európai diplomaták továbbra is reménykednek, hogy sikerül záros határidőn belül megállapodni, ideértve, hogy az unió megnyit bizonyos alapokat a magyar olajipari infrastruktúra átalakítására. Egy nyilatkozó felidézi, hogy 5 szankciót már tető alá hoztak és azokat Magyarország is vállalta.
FT
Szorult helyzetbe került Magyarország az orosz olaj miatt, mert nemigen van egyéb lehetősége a beszerzésre, azon kívül a finomítóit az orosz minőségnek megfelelően szabályozták be. Azaz a viszály úgy jelenhet meg, hogy az a politikai ellentétek újabb leágazása, ám hivatalos személyiségek, valamint a MOL illetékesei is azt hangoztatják, hogy objektív-gyakorlati tényezőkről magyarázzák a magyar álláspontot.
A korrupció és a jogállam miatt kirobbant vita holtpontot idézett elő, következményeként pedig az fenyeget, hogy Budapestre sok millió eurós büntetést vetnek ki. Miközben Orbán Putyin egyik legfőbb szövetségese Európában. Szíjjártó Péter azonban azt hangsúlyozta, hogy itt nem a politikai akarat hiányáról vagy az időzítésről van szó, egyszerűen a földrajzi, fizikai helyzet az és infrastruktúra diktálja.
EU-s diplomaták bíznak abban, hogy végül is meg lehet győzni a magyar felet, éspedig oly módon, hogy Brüsszel anyagi segítséget nyújt a feldolgozók átalakítására. Mint mondták, a magyarok mindig keménykednek a tárgyalásokon, de megszavazták mind az öt szankciót.
Budapest az atomenergiában és a gázszállításokat tekintve is erősen függ Moszkvától.
Politico
Maratoni tárgyalásra számítanak Brüsszelben, ahol ma kellene határozni az olajembargóról, ám lehet, hogy a magyar-szlovák ellenkezés miatt egész éjjel üléseznek a tagállamok EU-nagykövetei, sőt lehet, hogy a döntés csak a hét végén lesz meg. A Bizottság igyekszik jobb belátásra rávenni a két kormányt, hogy maximális gazdasági nyomás nehezedjen Putyinra. Idáig telefonon, illetve négyszemközti megbeszéléseken ment az egyeztetés.
Európai diplomaták azonban továbbra is bizakodnak, hogy a következő napokban sikerül dűlőre jutni. Budapest és Pozsony a felajánlott egy éven túl további időt kér az orosz olajimport végleges leállítására és úgy néz ki, hogy el is éri. De lehet, hogy jól járnak a csehek és a bolgárok is, és ők is kapnak pótlólagos haladékot. Ezt a békát azonban nem lesz könnyű lenyelnie több más országnak, amely azzal érvel, hogy a javasolt intézkedések már így is megkésettek.
Spiegel
A cseh miniszterelnök látja, hogy Orbán Viktor módszeresen aláássa a demokratikus alapelveket, miközben nem ítéli el határozottan az orosz inváziót, ám Fiala ezzel együtt úgy ítéli meg, hogy tárgyalni kell a magyar vezetővel. A cseh politikus abból az alkalomból fejtette ki véleményét, hogy tárgyalt Scholz kancellárral. Hangsúlyozta, hogy idáig is egyeztettek Budapesttel, amely végrehajtja a szankciókat. Igen fontosnak nevezte, hogy Európa egységesen válaszolt, mert ezen Putyin megdöbbent.
Ugyanakkor óvott attól, hogy a Nyugat beleavatkozzon bizonyos tagországok belügyeibe, mivel ez visszaüthet. Hiszen 2015-ben is az volt a vád, hogy a Kelet még nem sajátította el a demokráciát, miután elutasította a menekültkvótákat. Kötelező elosztási előírások azóta sincsenek, az ukrán migránsok java mégis a visegrádi államokban maradt. A társadalmak szolidárisak, mutatják, hogy komolyan veszik a közösségi értékeket.
Ugyanakkor a régióról sokáig az volt a kép, hogy az csupán tartja a markát, de most kiderül, hogy nagyon is pontosan látja a politikát, hiszen éveken át óvott az orosz veszélytől. De hát sok mindent megélt a szovjet uralom alatt. Nincsenek illúziói, annál is kevésbé, mivel Putyin rendszere birodalmi igényeket táplál. Benne van a DNS-ében. Ha a Nyugat gyenge, az csak cselekvésre sarkallja a Kremlt. Kizárólag az erőből ért. Ezt most már a németek is felfogták és ezért tisztelet illeti őket.
Wall Street Journal
Az EU azon van, hogy a Kreml ne juthasson hozzá az energiahordozók ellenértékéhez és nagyon jól teszi, hogy ily módon próbálja sarokba szorítani a háborúskodó Putyint – mutat rá a konzervatív lap vezércikke. A földrész komolyan gondolja, hogy a vásárlások beszüntetésével hatástalanítja Moszkva stratégiai fegyverét. A tilalom nem vezetne azonnal a harcok leállásához, ám fontos politikai és gazdasági lépés.
Az import már most is esik, mert kereskedők, bankok és szállító cégek nem szeretnék kitenni magukat a szankciók következményeinek. Az orosz elnök alighanem úgy számolt, hogy zsarolni tudja az uniót, ám jelenleg neki nagyobb szüksége van a partnerek pénzére, mint azoknak az orosz kőolajra. A csövön érkező mennyiséget nem könnyű átirányítani máshová.
Egy részt most Kína és India vesz meg, erősen nyomott áron. De Brüsszel megtiltaná, hogy európai cégek közreműködjenek az ilyen szállításokban, ideértve a bankokat és biztosítókat is.
Kockázatot jelent, hogy Magyarország próbálja felvizezni a tilalmat. Az Orbán-kormánynak nemigen fűlik a foga a többi megtorló intézkedéshez sem. Lehet azonban, hogy megéri megadni neki a kért ötéves átmenetet, ha ez nem vezet ahhoz, hogy más államok is kivételes elbánást kérnek.
Viszont a gazdaságokat megviselheti, hogy a tilalom nyomán megugranak az energiaárak. Ugyanakkor Putyin számára ily módon idővel nehezebb lehet a háború pénzelése. Már orosz olajkutakat zárnak be, mert nem tudják hol tárolni a kitermelt mennyiséget. Ez pedig hosszabb idő átlagában sokat árthat a gazdaságnak és a költségvetésnek. Európa kemény leckét kapott, amiért kitette magát az orosz szállításnak. Ám most már látszik, hogy végre csökkenti függését egy diktátorral szemben.
FT
Az európai gazdasági szankciók csak hosszabb távon hatnak Oroszországra, bár ezt nehéz lesz felmérni, mert a háború óta az orosz Statisztikai Hivatal egy sor területen beszüntette a korábban igencsak megbízható adatszolgáltatást. De az biztos, hogy az orosz gazdaság igen rövid időn belül, kénytelen-kelletlen, levált a világról. A jelek szerint leállt az import, ami tükrözi a bruttó hazai termék villámgyors bezuhanását, hogy a pénzek csak igen lassan érkeznek be külföldről, és hogy a tilalom főleg a hi-tech termékeket érinti.
Ily módon a GDP az idén várhatóan 10-15 %-kal lesz kisebb, miközben meglódul az infláció. Mindez megmutatkozik majd a reáljövedelmeken. A legrosszabb hatást azonban alighanem azt jelenti, hogy megfelelő alkatrészek híján nem lesz miből gyártani a legfejlettebb ágazatokban. Ebbe beleértendő, hogy a hadsereg hamar kifogy a precíziós rakétákból.
Gurijev, a párizsi Science Po emigráns professzora mindebből azt a következtetést vonja le, hogy Kína nem képes helyettesíteni a nyugati technológiát.
Mivel a vásárlók fizetni akarnak az olajért, nem minden orosz bankot zártak ki a SWIFT-rendszerből. Annak pedig nagyobb a politikai füstje, mint a lángja, hogy elvileg rubelben kell átutalni az előleget. Hiszen az érintett orosz állami vállalatok sokféle úton-módon átválthatják a kapott keményvalutát, függetlenül attól, hogy az orosz jegybankra érvényes a szankció.
Ilyen körülmények között alapvető, hogy a Nyugat türelmes legyen, mert idővel éreztetik következményeiket a bevezetett intézkedések.
https://www.ft.com/content/31fa004c-01d7-4fb6-adbf-867014c41dd8
Daily Telegraph
Putyin hazugságai beszivárognak Közép-Európába, amely a következő hadszínteret jelenti a Nyugat elleni háborúban, ám reagálni kell a rosszindulatú propagandára – mutat rá a jobboldali brit lap. A konfliktus egyik legfeltűnőbb jellemzője, hogy a visegrádi csoport milyen jelentős segítséget nyújt Ukrajnának – Magyarországot leszámítva. Közben azonban a csehek négyötöde azt mondja, hogy most már elég a támogatásból, ami igencsak meglepő, a Prágai Tavaszt és más történelmi előzményeket figyelembe véve. De erősen oroszbarát a közvélemény Szlovákiában is.
Demkó Attila a budapesti Mathias Corvinus Collegiumtól ezt annak tulajdonítja, hogy egyértelmű az összefüggés a régióban az ultranacionalizmus, illetve az orosz terjeszkedés elfogadása között. Szintén Putyin kezére játszik, hogy a vidék hagyományosan elutasítja, amit az országos sajtó mond, mert azt elfogultnak tartja a Nyugat iránt. Jelentkezett ez már a járvány során is.
Egyébként is megnehezült a megélhetés és ezt most tetézi, hogy több ezer menekült lépte át a határt Ukrajnából. Ugyanakkor a cseh titkosszolgálat főnöke emlékeztetett arra, hogy a tömegben nagy számban lehetnek fedett orosz ügynökök. Demkó szerint ennél jobb lehetőségről álmodni sem álmodhatnak az orosz kémek, hiszen jóformán lehetetlen kiszűrni őket. Ugyanakkor az orosz hírszerzés együttműködésre kényszeríthet az emigrációban egy csomó ukránt. Azaz a régió kitűnő célpont a rosszindulatú orosz befolyásolás számára.
Putin’s lies are bleeding into Central Europe, the next battlefield in his war against the West
Putin’s lies are bleeding into Central Europe, the next battlefield in h…We must act now to defeat long-term the danger of his malign propaganda
