Wall Street Journal
A készülő 6. szankciós csomag igencsak kemény lenne Oroszország ellen, fő eleme az olajvásárlások leállítása, amelyre 6-8 hónapot irányoznak elő, de további egy évet kapna Magyarország, illetve néhány másik állam, miután erősen rá vannak utalva az orosz energiaforrásra. Ezt két bennfentes forrás szivárogtatta ki. A tervezetet az este már eljuttatták minden kormányhoz. Így akár már ma megvitathatják és a héten meg is születhet a döntés.
Ám az Orbán-kormány többször is kilátásba helyezte, hogy megakadályozza a közös fellépést, ha nem kap elég időt, továbbá anyagi támogatást, hogy felkészítse infrastruktúráját a leválásra. Diplomaták azt közölték ugyanakkor, hogy Csehország és Bulgária úgy foglalt állást, hogy ha Magyarország, valamint Szlovákia is különleges elbánásban részesül, akkor arra ők is igényt formálnak.
Borrell, az EU külpolitikai főmegbízottja nyilvánosságra hozta, hogy a többi közt a legnagyobb orosz pénzintézetet, a Szberbankot, valamint a Gazprombankot is listára tennék, de ez nem azt jelentené, hogy beszüntetnék velük az együttműködést, hanem hogy őket is kizárnák a SWIFT elszámolási rendszerből. Közben Putyin felszólította Macront, amikor tegnap jó két órán át telefonon tárgyaltak, hogy a Nyugat szüntesse be Ukrajna felfegyverzését.
FAZ
Szíjjártó Péter megismételte, hogy a magyar kormány ragaszkodik az orosz kőolajhoz és földgázhoz, miközben Közép-Ázsiában éppen alternatív források után nézett. A lap idézi, hogy Magyarország nem járul hozzá a szankciókhoz, ha azok azzal járnak, hogy rövidtávon be kell szüntetnie a szénhidrogének importját Oroszországból. A miniszter egyben úgy értékelte, hogy akik támadják ezt az álláspontot, azok tisztességtelenek és igazságtalanok. Jelezte ugyanakkor, hogy Budapest nem hajlandó lemondani az energiabiztonságról, mert a nemzeti érdekeket tekinti a legfontosabbnak.
A Bizottság háza tájáról olyan hírek érkeznek, miszerint egy kompromisszumos megoldás keretében hosszabb átmeneti időszakot adna az embargó bevezetésére az olyan tagoknak, amelyek erősen függnek az orosz olajtól. Budapest nem zárta ki, hogy ez az út a magyar fél számára is járható. Kovács Zoltán úgy fogalmazott azonban, hogy a csővezeték miatt az oroszokhoz vagyunk kötve és 3-5 évig ez bizonyosan így is marad.
Szíjjártó ugyanakkor éppen azért van Kazahsztánban, hogy további vásárlásokról tárgyaljon. Nur-Szultan jelenleg a magyar olajfelhasználás 16 %-át fedezi, igaz, ez a mennyiség is a Barátság-vezetéken át érkezik, tehát érinthetik a megtorló lépések. A miniszter szerint volna mód Horvátországon keresztül is többet venni, de ez hatalmas beruházást igényelne, ami sokáig tart, ugyanakkor a magyar feldolgozóipar az orosz olajra állt rá, a változtatáshoz megint csak sok százmillió dollár és rengeteg idő kellene.
Ugyanakkor Paks bővítése leállt, bár a magyar vezetés még nem mondta fel a szerződést. Nyilvánvalóan kivár, de nem zárkózik el attól, hogy módosítsák a terveket.
Bloomberg
Az olasz miniszterelnök azt sürgeti, hogy az európai külpolitikában adják fel az egyhangú döntéshozatal elvét, vagyis egyetlen ország se vétózhasson. Draghi, aki napjainkban az EU egyik legfontosabb személyiségének számít, miután odahaza rendet teremtett, azzal magyarázta véleményét, hogy az alapvető reform nélkül nem lehet megoldani az olyan példátlan feladatokat, amelyek az orosz invázióból erednek.
Mint kifejtette, az uniós intézményeket annak idején teljesen más körülmények között hívták életre, ezért változtatni kell, ideértve, hogy a külpolitikában kétharmaddal hagyják jóvá a tervezett lépéseket. Úgy vélte, hogy pragmatikus szövetségi rendszert kell kialakítani. Azaz együttesen kell határozni a gazdaság, az energia, a védelem és a külpolitika területén, amihez hozzá kell látni az alapszerződések módosításához. Ő egyébként támogatja, hogy vegyenek fel olyan országokat, mint Albánia, Észak-Macedónia és Ukrajna.
Die Presse
A világ nem hagyhatja, hogy Oroszország zsarolja – mutat rá a vendégkommentárjában az újság korábbi külpolitikai szerkesztője, aki azonban azt is kiemeli, hogy még az orosz atomarzenálnál is rosszabb a félelem a nukleáris fegyverektől, mert odavezet, hogy az országok megadják magukat az agresszorral szemben.
A nehézfegyverek szállításáról zajló vitában két vélemény feszül egymásnak. Az egyik azt hangsúlyozza, hogy az erkölcs azt diktálja: adjanak meg Ukrajnának mindenfajta hadfelszerelést, amely szükséges a védelemhez, a támadók visszaveréséhez és az ország felszabadításához. A másik oldal egy magasabb erkölcs nevében ezt ellenzi, mondván, hogy az utánpótlás csak elnyújtja a harcokat és a végén arra ösztökéli Putyint, hogy bevesse a nukleáris eszközöket.
De talán abba kellene hagyni, hogy erkölcsi kiindulópontból vezessünk le politikai lépéseket. Ugyanis az orosz „különleges műveletek” nem korlátozódnak orosz területre. Céljuk, hogy határokat változtassanak meg, rávegyék a NATO a kivonulásra a földrész keleti, középső és déli részéből, továbbá, hogy Moszkva uralmával váltsák fel az európai békerendet. Azaz az ukránok a szabadságért küzdenek és ebből Európa nem maradhat ki.
Putyin azt szeretné, ha Kijev kapitulálna, mert semmitől sem tart jobban, minthogy állóháború alakul ki és a végén kénytelen lesz visszavonulni. Őt nem lehet provokálni, számára nem kell indok, hogy lerohanjon az országot, vagy ha igen, akkor rövid úton talál ürügyet. Pl. hogy az ukránokat „nácitlanítani” kell.
Aki most hidegháborúról beszél, az teljesen félreértelmezi a helyzetet. Itt nagyon is forró háborúról van szó. Az elnök nem azért nem tárgyal, mert nem akar megoldást, hanem mert nézi, meddig mehet el. A béke érdekében azonban meg kell állítani. A kontinens nem engedheti meg, hogy bármire kényszerítse egy olyan diktátor, aki Hitlerre és Sztálinra emlékeztet. És ragaszkodik ahhoz, hogy a világ feltétel nélkül behódoljon neki.
Die Welt darf sich von Russland nicht erpressen lassen
Die Welt darf sich von Russland nicht erpressen lassenNoch gefährlicher als das Vernichtungspotenzial der Atomwaffen ist die Angst vor ihnen, weil sie zur Kapitulatio…
