Már 2018-ban sem volt érthető, miért nem jelentették ki az ellenzéki pártok, hogy nem volt törvényes a választás, mert a médiarendszer megfosztotta az ellenzéket attól, hogy cáfolják a hamis vádakat. Azóta a magyar médiarendszerben tovább csökkent a lehetősége annak, hogy az egymással versengő pártok az egymással versengő nézeteket, az alternatív gondolatokat eljuttathassák a választók széles tömegeihez. 2022-ben pedig több kutatással bizonyított tény: a fideszes politikai-propaganda gépezet által terjesztett, – amúgy igazolhatóan hamis – állítások cáfolatára minimális volt az esélye a megvádolt riválisnak. Vicsek Ferenc írása.
A Dimenzió Média Alapítvány, a Závecz Research és a Mérték Médiaelemző Műhely által kidolgozott Politikai Propaganda Indikátor egyértelműen mutatja, hogy olyan mértékű a kormányzati túlsúly a médiában, és a kommunikációs térben, az óriásplakátokon, a villanyoszlopokon, hogy még a Fidesszel szemben kritikus tömegek is megvezethetőek. Elfogadnak olyan állításokat igaznak, amelyek kiábrándítóak, esetleg elbizonytalanítják őket, de ez csak azért lehet így, mert a hamis vádak cáfolata többnyire nem ér el hozzájuk. Ilyen a mai magyar médiarendszer.
2022-ben több felmérés, riport bebizonyította, hogy a politikai versenyben a fordulatot döntően az a politikai vád indította el, és aztán a választást alapvetően az a szlogen döntötte el, hogy a baloldal belevinné a háborúba Magyarországot, hogy a fiaink, unokáink lehetnek a háború áldozatai, és ezzel szemben a Fidesz üzenete az volt, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, illetve Orbán Viktor megvédi Magyarország békéjét és biztonságát.
A választási eredmény a bizonyíték arra, hogy se nem volt szabad, se nem volt tisztességes a választás. A választás tétje ugyanis az lett, hogy melyik tábor viszi a háborúba Magyarországot. De egyik sem akarta. Semmivel sem mutatott erősebb elkötelezettséget a háborúban való részvétel iránt a baloldal, mint a Fidesz-KDNP.
A hamis vádak cáfolata többnyire nem ér el a közönséghez.
Akkor lett volna szabad és tisztességes, sőt törvényes a választás, ha az ellenzéknek ugyanakkora felülete van a választás igazi tétjével kapcsolatban az álláspontja kifejtésére, mint a kormánypártnak. Orbán Viktor írta alá azokat az uniós dokumentumokat, amelyekkel teljesen egybehangzóan jelentette ki Márki-Zay Péter, hogy a NATO dönt arról, részt vesz-e a háborúban, és ha igen, akkor mi lesz Magyarország kötelezettsége.
Egyetlen országgyűlési képviselő volt, aki idejében figyelmeztetett arra, hogy milyen erős fegyver a Fidesz-KDNP kezében a propaganda gépezet, Hadházy Ákos, de mintha még ma se értenék az ellenzéki politikusok, és az Unió is csak kapiskálja, hogy van-e dolga azzal, ha egy tagállamban sérül az állampolgároknak az Alaptörvényben illetve az Uniós Chartában garantált alapjoga, a manipulációtól mentes információkhoz való garantált hozzáférés. Ennek a jognak szerves része a politikai propaganda által terjesztett megtévesztő állítások terjesztésével megegyezően széles körben hozzáférhető cáfolatok terjesztésének joga. A szólás, a véleménynyilvánítás szabadsága csak akkor teljes, ha a hamis vádak ellen megfogalmazott cáfolatok terjesztése sem korlátozott. A magyar médiarendszer átalakítása, finanszírozási modellje ezt kizárja.
„….erős fegyver a Fidesz-KDNP kezében a propaganda gépezet…”
Magyarországon, soha nem volt akkora a különbség az Orbán-hívő, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét támogató választók, és a FIDESZ-KDNP kormánnyal kritikus tömegek között, mint amekkorát a választás eredményezett.
Ha a korábbi kampányokat nézzük, azoknál is, vagy Gyurcsány, vagy a kerítés, vagy Soros, most még a nem átalakító műtétek is, egy bizonyíthatóan hamis, eltorzított, vagy kifordítható kijelentés, veszély, fenyegetettség gátlástalan felnagyítása volt a kommunikációs trükk, ami eldöntötte a választást. Ez csak egy kommunikációs bravúr lenne a sok közül, ha a szónok, és a propaganda kampány csapata tisztességes keretek között mérkőzne meg egymással. De ezek a meccsek durván egyenlőtlen, az Alaptörvényt és a nemzetközi normákat sértő feltételek között zajlanak. A Magyarországon érvényes feltételeket a FIDESZ alakította úgy, hogy a riválisának még esélye se legyen bebizonyítania, széles tömegekhez eljuttatnia a hamis vádak cáfolatát.
Jól jellemzi a politikai propaganda csapat elvetemültségét az a hecckampány, amit Deutsch Tamás vett a nevére. Az akció lényeg, hogy egy a Fidesz forrásokhoz minden bizonnyal köthető magánvállalkozás kamu pályázatot hirdetett új munkatársak számára, egy frissen alakuló, nagy európai emberjogi szervezet részére. Majd jól kifaggatta a jelentkezőket, Soros ellenes nyilatkozatokat próbált kicsikarni belőlük, amiket aztán jól összeszerkesztett a Magyar Nemzet, és elindították a kampányt a választások előtt az Uniós és Soros és a baloldali ellenzék ellen, de lebuktak.
Ezek jutottak eszembe a friss kutatás kapcsán, amit a minap publikált a HVG illetve hosszabban olvasható a HVG360-on.
Ehhez képest nem perdöntő, de nem is lényegtelen, hogy mekkorák voltak Márki-Zay hibái, hova tűntek a Jobbikos szavazók, hogy mit kellett volna jobban csinálniuk, hiszen azok az üzenetek sem voltak döntőek, amelyek arról szóltak, hogy éveket loptak el a jövőnkből az államadósság terhére osztogató politikusok.
kapcsolódó cikk: https://m.hvg.hu/360/202215_a_dezinformacio_akampanyban_allami_torzitas
