Foreign Policy
Orbán odahaza erősebb, külföldön gyengébb, miközben halványulnak az egyesült ellenzék kilátásai, ám az ukrán háború ügyében elfoglalt semleges álláspont sokba kerül a miniszterelnöknek Európában. Az invázió fejre állította választást, a hangsúly a hagyományos értékekről áttevődött a biztonságra.
És ugyan felszínre hozta, milyen szoros a vezető és Putyin kapcsolata, a Fidesz éceszgéberei kitalálták, hogy aggasztó a regionális stabilitás, és a válságba Magyarországnak nem szabad belekeverednie. Az ötlet bejött. Az ellenzék különösen ott sült fel, hogy nem tudott behatolni Orbán vidéki szavazóbázisába és nem volt képes sokakat megnyerni a bizonytalanok közül sem. De hát a paklit eleve úgy keverték, hogy ne legyen esélye. Hegedűs István, az Európa Társaság vezetője ugyanakkor hozzáteszi, hogy az ellenzéknek nem volt irányadó víziója vagy mondandója, már túl azon, hogy szapulta a miniszterelnököt.
Márki-Zay, írd és mondd, összesen 5 percnyi adásidőt kapott az állami televízióban, azt is reggel 8-kor. Az ellenzék zsebe sokkal laposabb volt, mint a kormányé, amely ráadásul költségvetési forrásokat is mozgósított. Így most az ellentábor abban bízik, hogy legalább a kétharmadot meg tudja akadályozni.
Guardian
Az ukrán válság kulcstéma a magyar választás előtt, a hivatalos mantra az, hogy ki kell belőle maradni. Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány közép-európai szakértője úgy becsüli, hogy a Fidesz híveinek 30-40 %-a erősen oroszpárti, de hát megtette hatását, hogy Orbán éveken át szapulta az EU-t és Sorost, miközben igen meleg kapcsolatokat ápolt Putyinnal.
Mink András, aki a Blinken Nyílt Társadalom Archívum történésze teljes képtelenségnek nevezi, hogy a Fidesz éveken át sulykolta: a forradalom igazi hősei a pesti srácok, ám most a nevüket viselő portál elítéli az ukrán vezetőket, felelőtlen, nacionalista fasisztáknak minősíti őket, amiért szabadságharcra szólítanak fel az orosz betolakodók ellen.
Ám a belpolitikában a jelek szerint hat a stratégia. Kovács Zoltán azt állítja, hogy 56 és a mai Ukrajna közt nincsen párhuzam. A történelmi tapasztalat szerinte az diktálja, hogy ha a szomszédban olyan háború zajlik, amelyhez semmi közünk, akkor abba nem szabad belebonyolódni.
Ezzel szemben Rainer János, aki a forradalom jeles kutatója, azt emeli ki, hogy akkor és most is pontosan meg lehet mondani, ki az agresszor és ki az áldozat. A magyar kormány azonban szégyenletesen próbálja elkerülni, hogy állást kelljen foglalnia, a semleges retorika mögé bújik. A szövetségesek türelme azonban egyre inkább fogy.
https://www.theguardian.com/world/2022/apr/01/hungary-election-ukraine-a-key-issue-viktor-orban
Die Presse
Orbán zseni, ha a manipulációról van szó, ám emiatt az ország csak még jobban magára marad a világban. A háború azonban a jelek szerint nem árt a vezetőnek, aminek két oka van: az egyik a már említett tehetsége, a másik pedig, hogy az ellenzék nem tudja kihasználni a helyzetet. A háború kezdete után a kormányfő előadta a hírhedt pávatáncot, de most már a pacifistát nyomatja.
Nem engedte, hogy tüntetések legyenek Putyin ellen, inkább békemenetet szerveztetett és biztonságot ígért a népnek. A gátlástalan hatalompárti sajtó közben azzal vádolta meg a másik oldalt, hogy az katonákat akar küldeni ukrán földre, ami arcátlan hazugság, de a propaganda gépezet ezt trombitálja minden lehetséges csatornán. Mert ha sokat ismétlik, akkor igazabbnak hat.
Ahhoz képest, honnan indult, egészen hihetetlen Orbán metamorfózisa. Hiszen 33 éve még a szovjetek távozását követelte, most viszont, opportunista módon becsukta a szemét, pedig ugyanúgy orosz katonák vonultak be a szomszédos országba, mint annak idején Magyarországra. És megdöbbentő, hány magyar megy lépre neki, noha tudja, milyenek az oroszok. Ám ezzel csak követik az elszigeteltségbe.
A politikusnak immár nagyon hiányzik Merkel oltalmazó karja, miközben egyre erősödik az ellenszél. Nagyon a végéhez közeledik az EU türelme. Egy ilyen helyzet ajándék volna egy tehetséges ellenzék számára, ám itt üt vissza, hogy Márki-Zaynak nincs államférfiúi kisugárzása, pedig az ilyen háborús időkben mindennél fontosabb volna. Ily módon Orbánnak jó esélye van, hogy maradjon.
Der Standard
Egy osztrák szakértő szerint a magyar külpolitikát nagyban meghatározza a gazdasági összefonódás Oroszországgal, így Putyin vastagon jelen van a kampányban. Daniela Apaydin, aki az Andrássy Egyetemen szerzett másoddiplomát és Bécsben a Duna-térséggel, illetve Közép-Európával foglalkozó intézetnél dolgozik, emlékeztet arra, hogy Magyarország erősen függ az orosz gáztól.
Ukrajna lerohanása azonban megingatta magyar részről az egész eddigi külpolitikai közeledést, arról nem beszélve, hogy az olcsó energiaár idáig a Fidesz legitimitásának kulcseleme volt. Lásd a rezsicsökkentést. A gazdaság kezdett magához térni a járvány után, de ezt most meglőtte a villany és a gáz díjának megugrása, a forint gyengélkedése, valamint az általános energia-, nyersanyag- és élelmiszerhiány. Ebből még nagy gondok lehetnek.
A következmény az, hogy a választók elbizonytalanodnak. A többség elutasítja a háborút, de nem akarja, hogy az ország fegyveresen belekeveredjen a konfliktusba. A konzervatív tábor ugyanakkor megosztott. Ha Orbánnak sikerül továbbra is előadnia, hogy ő a béke és a jólét záloga, amiben sokat segít neki a bekebelezett sajtó, akkor a szavazók nem figyelnek oda az ellentmondásokra.
Ám éppen a kétségtelen veszélyek miatt lehetnek olyanok, akik elégedetlenek, mégsem az újonc Márki-Zayra voksolnak, de az eredményt igen nehéz megjósolni. Putyin közvetett befolyása azonban döntő lehet. Viszont még ha nem is sikerül a hatalomváltás, a felszínre került ellentétek nagyszabású tiltakozásokra mozgósíthatnak.
https://www.derstandard.at/story/2000134536288/putin-im-ungarischen-wahlkampf
Le Monde
Győr a magyar gazdasági sikerek, egyben a középosztály megalkuvásának jelképe. A település a nacionalista Orbán egyik fő hitbizománya. Az ellenzék ugyan abban bízik, hogy a két választókörzet közül az egyiket elviszi, de nincs könnyű helyzetben. A gazdaság a hatalom mellett szól a kampányban, bár azért ez nem teljesen igaz, ha jobban megvakarjuk a felszínt. Hiszen a szociális politika igen szigorú, ugyanakkor széles jogkört adtak a munkáltatók kezébe.
Obláth Gábor közgazdász ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a termelékenység fejlődése azért hagy maga mögött kívánnivalót. És az is viszonylagos, hogy emelkedtek a bérek. Az viszont biztos, hogy a gazdaság sikere főként a külföldi befektetőknek köszönhető. Így elsősorban a német autógyáraknak, amelyeket mellesleg sokan gyanúsítanak azzal, hogy üzleti megfontolásokból fedezik Orbán antidemokratikus politikáját.
Az Audi egyik dolgozója azt mondja, a győriek csak azt nézik, hogy mennyi van a zsebükben és mivel a német üzemben kétszer annyit keresnek, mint másutt, ki nem nyitják a szájukat. Az ő bére átszámítva ezer euró és csak névtelenül volt hajlandó nyilatkozni. Hozzáteszi: az emberek nem fogják fel, hogy sokkal több lenne a pénzük, ha nem volna ekkora a korrupció.
Mindenesetre a település megtestesíti annak a gazdaság- és társadalompolitikának a népszerűségét, amely többet ad a középosztályoknak – gyakran a szegényebbek rovására, utóbbiak egyébként többnyire az ország keleti felében élnek az ellenzéki csak nehezen tudja mozgósítani őket.
(Nincs link)
Süddeutsche Zeitung
Egyértelmű, hogy Putyin nyugaton politikai fellazításra használja a gazdasági kapcsolatokat – mondja Heather Conley, a Washington Német Marshall Alapítvány vezetője. Munkatársaival egy sor országban végigvette a fejleményeket és arra jutott, hogy Moszkva mindig ugyanazt a módszert alkalmazva kihasználta a partnerek gyengeségét. De lehet, hogy még őt is meglepte, milyen olcsón és könnyen el tudta érni a célját.
Az alaphelyzet mindig az volt, hogy valamilyen nagy beruházást vállalt be az adott államban, amihez megnyerte a kormány támogatását. Majd utána a politika már gondoskodott arról, hogy senki se állíthassa le a munkát. A vállalkozás nagyságával arányosan fokozódott azután a függőség. Példa rá Magyarország, hiszen a kétoldalú gazdasági együttműködés az elején jelentéktelen volt az oroszokkal, mára azonban teljesen ki van szolgáltatva az energiaszállításoknak. Az ördögi kör egyre nagyobb, a kenőanyagot a korrupció, az illegális finanszírozás adja hozzá. A Kreml gondoskodott arról, hogy homályban tartsa a részleteket és eloszlassa az aggályokat.
Az energetikán kívül a bankszektor is fontos célpont, mert a pénzvilágon keresztül lehet ellenőrizni, ki ruházzon be. Azon felül az ingatlanok vásárlása is fontos, részben a pénzek elrejtésére, részben a helyi vezetők megnyerésére, hiszen nekik fontosak az adóbevételek. Mindehhez járult még a dezinformáció, a megosztás, a nemzeti-populisták támogatása, a választások befolyásolása, bűnszervezetek pénzelése. A lényeg, hogy minden szinten politikai befolyást kell szerezni.
Tipikus továbbá bizonyos politikai pártok segítése, amelyek cserében megtolnak egy-két beruházást. Emellett azonban az is fontos, hogy Moszkva kiélezze az ellentéteket az érintett országok és Európa többi része, valamint az USA között. Putyin ebben utazik 2007 óta.
A Nyugat ott tévedett, hogy azt hitte: Oroszország is rááll a demokratikus útra, ám csak a kleptokrácia jött át keletről. Úgyhogy már Londongrádnál tartunk. De véget kell vetni ennek a függő helyzetnek.
https://www.sueddeutsche.de/politik/heather-conley-russland-drehbuch-manipulation-1.5558620
FT
A világ autokratái azt lesik, mire vezet Putyin hazardírozása Ukrajnában, és az egész világra kihat, hogy sikerrel jár-e, vagy felsül – írja Gideon Rachman, a lap fő külpolitikai elemzője. Az érintettek közül Orbán legutóbb már-már joviálisan társalgott az orosz vezetővel. A magyar politikusnak áll a zászló most vasárnap, mivel mind a választási rendszer, mint a sajtó a Fidesznek kedvez, de oly mértékben, hogy a Freedom House szerint Magyarország immár csupán részben szabad.
Orbán uralmi pozíciója emlékeztet arra, hogy az erős emberek által vitt politika, amely szorosan kapcsolódik a Kremlhez, követőkre talált még fejlett demokráciákban is. Az érintettek mind nacionalisták, kulturálisan jobboldaliak, akik nem túl toleránsak a kisebbségekkel. az ellenvéleménnyel, illetve az idegenekkel szemben. Azt hirdetik, hogy a kisembert képviselik a globalizáció-párti elittel szemben.
Külföldön úgy jelennek meg, mint aki a nemzetet testesíti meg. Bárhová is mennek, bátorítják a személyi kultuszt. De lehet, hogy irányzatukat véglegesen lejáratja az invázió. Ám ettől még igaz, hogy ez a fajta politika erős gyökereket vert az utóbbi 20 évben. A prototípus Putyin és az áramlat nagy hatással lesz a világpolitikára a következő nemzedéknyi időben.
Erről a stílusról sokáig azt feltételezték, hogy idegen az érett demokráciáktól. Ám Trump elmosta a választóvonalat a jogállami és a tekintélyuralmi rendszerek között. Ő volt az első amerikai elnök, aki hajlandó volt beismerni, hogy hazugság, gyilkosság nyugaton is előfordul, időnként linkel a sajtó, meghamisítják a választásokat és a bíróságok nem mindig tisztességesek.
Az erős emberek gyakorta azzal támasztják alá könyörtelenségüket, hogy országukat rendkívül súlyos válság érte, így már nem lehet betartani az olyan liberális eszményeket, mint a jogállam. Azon kívül sűrűn riogatnak azzal, hogy a többség veszélyben van. Ilyen Orbán, amikor arra hivatkozik, hogy migráció a magyar nemzet túlélését fenyegeti. A macho beállítottság folytán ezek az emberek építenek a hagyományos férfias erőre, viszont kigúnyolják a feminizmust, valamint az LMBT-jogokat.
De a legfőbb közös tényező bennük alighanem a nosztalgikus nacionalizmus. A magyar kormányfő szokott arról elmélkedni, hogy egy nap visszatérhetnek a Trianonban elveszített területek. Ám Ukrajna megtámadása kihozta az erős emberek uralmának legrosszabb jellemzőit, így hogy kultusza van az erőnek és az erőszaknak, megvetik a liberalizmust és a törvényt, továbbá, hogy a személyre szabott hatalom nem visel el semmiféle bírálatot vagy ellenvéleményt.
Minél tovább vannak hatalmon az ilyen vezetők, annál inkább hajlamosak paranoiára vagy megalomániára. Arról nem beszélve, hogy amit képviselnek, az történelmileg kapcsolódik az erőszakhoz, a hódításhoz és a nemzetközi anarchiához. Elég csak Francót, Sztálin vagy Hitlert említeni. Putyin most pont az ő végzetes nyomdokaikban jár. De ez a modell eredendően elhibázott, ezért lehet abban bízni, hogy a liberális demokrácia erősebbnek bizonyul.
https://www.ft.com/content/41b33e28-5611-4b08-ac09-a89079a2ed45
Bloomberg
Putyin európai lakájai mutatják, hogy milyen mértékben megosztott a földrész a válság ügyében, bármennyire is sok szó esik jelenleg a példás nyugati egységről. Sehol sem látszik ez jobban, mint Magyarországon és Szerbiában, ahol nyerésre áll Putyin két legszorosabb szövetségese. A nacionalista Orbán, illetve Vucsics egyaránt azzal kampányolt, hogy országukra veszély leselkedik külföldről. A magyar vezető csatlakozott ugyan a szankciókhoz, de arra már nem hajlandó fegyvereket adjon Kijevnek, vagy hogy áthaladhassanak az országon a máshonnan küldött hadfelszerelések. Ugyanakkor ellenzi az embargó kiterjesztését az olajra és a földgázra, akárcsak a németek.
A Moszkvához fűződő kapcsolatnak mély gyökerei vannak, miután az illiberális demokrácia a putyini modellt vette át. Orbán több mint 10 éve terjeszti ki hatalmát a társadalom minden részére. Ördögnek állította be az LMBT-közösséget, valamint a nem európai bevándorlókat, miközben segített, hogy a család és a haverok megszedjék magukat állami megbízásokból. Ám Vucsiccsal egyetemben alighanem még nagyobb elszigeteltség vár rá, még akkor is, ha nyernek az urnáknál. Viszont erősödhet a meggyőződésük, hogy működőképes, amit az orosz elnök kitalált. Ez pedig probléma Európa számára.
https://www.bloomberg.com/news/newsletters/2022-04-01/putin-acolytes-show-depth-of-europe-s-divide
Christian Science Monitor
Az ukrán háború miatt szorult helyzetbe kerülnek Putyin európai barátai, mivel udvaroltak az orosz elnöknek és ez most visszaveti népszerűségüket, az egyetlen kivétel: Orbán Viktor. A politikusra ugyan holnap kemény erőpróba vár, de a téma most már nem a járvány, az infláció, a migráció, a hagyományos családi értékek védelme a nemi kisebbségek jogaival szemben, de nem is a jogállami vita, a korrupció vagy a sajtószabadság. Pedig úgy nézett ki, hogy ezek miatt leáldozott a kormányfő napja.
Ám sokan vannak, akik szerint a miniszterelnök mindenki másnál jobban meg tudja akadályozni, hogy a háború átcsapjon Magyarországra. Stefano Bottoni, a Firenzei Egyetem történésze azt mondja, hogy még meglepetés is lehetséges, ám a fegyveres viszály teljesen átírta a helyzetet. Orbán ugyan az elején egy pár napig egészen bizonytalannak tűnt, de aztán felöltötte magára a békeharcos szerepkörét. És most azért neki áll a győzelem, mert rengeteg magyar pont azt akarja hallani, hogy ő a béke főparancsnoka. A harcok sokakat megrémítenek.
A szakértő hozzáteszi ugyanakkor, hogy Magyarország sokáig próbálta bővíteni a mozgásterét, a keleti nyitás alkalmat adott arra, hogy az orosz és a kínai kapcsolat jóvoltából úgy nézzen ki, mintha a magyar vezetés globális tényező volna. Ám most már kockázatos kitáncolni a sorból, egyenesen erkölcsi rizikót vet fel. Hiszen nem jó az véres diktatúrák, elszigetelt rezsimek oldalára állni. Úgy tekintenek rád, mint Putyin utolsó csatlósára. És sajnos, a magyarok a 20. században a 20. század válságaiban mindig a rossz oldalra álltak.
New York Times
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Putyin pontosan tudja, mit művel az ukrán menekültekkel, egészen példátlan humanitárius válságot idézett elő, így a világ most minden eddiginél keményebb vizsga előtt áll. Már több mint négy millióan hagyták el az országot, de ha az orosz vezető továbbra is válogatás nélkül lövi a civil lakosságot, akkor ez a szám elérheti a 10 milliót is. A nemzetköz reakció lenyűgözően szolidáris, pedig sokkal több emberről van szó, mint a 2015 migránshullám során, és az alaposan felforgatta az európai politikát.
De a helyzet várhatóan csak még rosszabbra fordul. Kezeléséhez nagyobb összehangolásra, képzelőerőre, pénzre és elszántságra lesz szükség. Sokkal több segítséget kell adni a befogadó központoknak, meg kell találni a módját, hogy a menekültek továbbutazzanak. De azt is elő kell készíteni, hogy tartós béke esetén hazatérjenek. Az világos, hogy a szírek, afgánok és mások nem részesültek ilyen fogadtatásban, de a kettős mérce feloldása lehet az, hogy az ukránok előtt is lezárják a kapukat.
A Kreml arra játszik, hogy minél többen meneküljenek el, mert akkor a szomszédos országok előbb-utóbb nem bírnak a teherrel, így rábeszélik Kijevet, hogy fogadja el az orosz feltételeket. Pont ezért kell támogatni a befogadó államokat, mármint hogy ne lehessen fegyverként használni a földönfutókat. Az EU azt tervezi, hogy a magyar, a lengyel, a román és a szlovák kormány kapja meg az anyagi segítség 45 %-át.
Die Welt
Orbán Viktor uniós milliárdokra ácsingózik az ukrán menekültekre hivatkozva. Pedig idáig kemény volt a migrációs politikája, ám a választások előtt átment bevándorlásbarátba. Így akar hozzájutni a befagyasztott pénzekhez. A kérdés egyrészt azért húsba vágó számára, mert az alapok folyósítására szólította fel Brüsszelt, másrészt pedig mivel a válság központi téma a kampányban. Ám megfigyelők, elemzők, civil szervezetek kétségbe vonják az alátámasztásul előterjesztett hivatalos adatokat.
Az érkező ukrán tömegek nagy része ugyanis szinte azonnal tovább is megy. Léderer András a Helsinki Bizottságtól azt mondja, hogy a hatalom nem hajlandó, a hatóságok nem képesek megfelelő védelmet nyújtani. Idáig mindössze 8 ezren kértek menedéket.
Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője a napokban felmérte a helyzetet Magyarországon és azt tapasztalta, hogy sok ukrán saját zsebből fizeti a szállást. De a legtöbben csak átutaznak. Ennek oka részben az ország híre. Orbán viszont nyilvánvalóan azért hangsúlyozza ennyire a fogadókészséget, hogy fényezze magát, miután teljesen elszigetelődött a világban. A stratégia döntő lehet a választás eredménye szempontjából.
Ungarn: Wie Viktor Orbán mit Ukraine-Flüchtlingen an die EU-Milliarden kommen will – WELT
Ungarn: Wie Viktor Orbán mit Ukraine-Flüchtlingen an die EU-Milliarden k…Der für seine rigorose Migrationspolitik bekannte Viktor Orbán gibt sich angesichts des Kriegs in der Ukraine un…
foto: DPA
