Jóformán megszámlálhatatlan orosz híradásban jelent meg Szijjártó Péter választási videóüzenete, amiben a külügyminiszter azt állította, hogy az ukrán külügyminiszter azzal a kéréssel kereste meg a Budapesten akkreditált nagykövetet, vitassák meg, miként lehetne befolyásolni az április 3-i magyar választásokat – idézet az orosz Kommerszant lapból.
A hír futótűzként terjedt az orosz médiában. De sem ez, sem más orosz forrás nem szól arról, honnan szerezte Szijjártó ezeket az információkat. A Kommerszant cikke nem írja ugyan, de a videóban a magyar külügyminiszter azt állította, hogy az ukrán elnök nyilvános megszólalásai a kormány szerint bizonyítják ezeknek az egyeztetéseknek a tényét. A Kommerszant a cikk végén megjegyzi: választások lesznek Magyarországon, és úgy tudják, hogy a Fidesz a szavazatok 50%-ára, az ellenzék 44% -ra számíthat a meg nem nevezett közvélemény-kutatás szerint.
A szintén orosz Gazéta azonban legalább megkérdi: egyáltalán honnan szerezte a magyar külügyminiszter ezeket az információkat.
A RIA Novosztyi azt tartotta emellett fontosnak kiemelni, hogy Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy az orosz gáz- és olajimportra kivetendő szankciókat továbbra sem nem támogatja. Nem mellesleg ebbe a cikkbe volt beágyazva egy korábbi tudósítás, amely szerint az ukrán alelnök azzal gyanúsította meg Magyarországot – írja a RIA Novosztyi –, hogy szeretné megkapni Kárpátalját. Irina Verescsuk Facebook-bejegyzésére hivatkozva írja, hogy a magyar kormány beszédmódja nagyban hasonlít az oroszokéra. Illetve arra figyelmezteti a magyarokat, hogy ne kövessék el azt a hibát, amit a 2. világháborúban, amikor a vesztesek oldalára álltak. Leírta azt is, hogy a kárpátaljai egyik magyar ismerőse nála is panaszkodott a magyar kormány ukránellenes politikájára.
Az ukrán Cenzor nyet portál viszont sugallja, hogy a Pegazus botrány után feltételezhető: lehallgatják az ukrán nagykövetet. Az írás kitér a mostanság kirobbantott botrányra is, hogy az oroszok mintegy évtized óta „titokban” jelen vannak a magyar külügyminisztérium információáramlásában.
Nem mellesleg az amerikai médiába is gyorsan elért a botrányos hír: ABC Newstól kezdve az US News and World Reports-on át az AP hírügynökségig tudósítások firtatják, hogy honnan szerezte információit a magyar kormány a budapesti ukrán nagykövet és az ukrán külügyminiszter állítólagos telefonbeszélgetéséről.
Ebben a pillanatban nem világos, hogy Orbán egy évtizedes barátsága Putyinnal rontja-e Orbán újraválasztásának az esélyét – írja a CNN a választásra készülő Magyarország politikai helyzetét elemezve. A cikk Zelenszkijnek az Orbánt megszégyenítő és határozott állásfoglalásra kényszerítő, az Európai Parlament előtt elmondott beszédének egy részletével kezdődik, majd elemzi Orbán és Putyin kapcsolatát, felidézve legutóbbi találkozásukat a Kremlben, ahol Orbán kijelentette: a 2021. a legjobb év volt az orosz–magyar kapcsolatok történetében, s külön kiemelte, hogy Putyin elnök tiszteli Magyarországot. Most pedig úgy fogalmaz minden egyes megszólalásában a magyar kormányfő, hogy azzal ne sértse, ne borítsa azt a régi jó barátságot. Az úgynevezett stratégiai nyugalom hangoztatásával is szívességet tesz Putyinnak. Konstatálja az elemzés, hogy a hatalomban ülve számos előnyhöz jut a kampány idején Orbán, ami viszont az ellenzék esélyeit csökkenti: lásd a média és az igazságszolgáltatás ellenőrzését. Az ellenzék a lakosság jórészét emiatt nem tudja megszólítani, üzenetei nem jutnak el hozzá. Ellenben nagyon fontosnak tartja a véleménycikk Márki-Zay üzenetét, hogy most Európát, a Nyugatot, a NATO-t, a demokráciát, a jogállamot, sajtószabadságot, a szabad életet kell választani. Ezeknek az üzeneteknek soha nem volt ekkora erejük, mint most.
A The New York Times a szintén vasárnap esedékes szerb és magyar választás esélyeinek elemzésekor arra jutott, hogy Aleksandar Vučić és Orbán is annak köszönhetően vezet, hogy Oroszországot, mint az olcsó energiaforrást említi beszédeiben, ami boldoggá teszi a szavazókat, s ezt a közvélemény-kutatások is megerősítik. A Szerbiában készült helyszíni riport konstatálja, az ország Putyint és Oroszországot választotta, mellé állt, nem agresszornak, hanem az események elszenvedőjének tartják a szerbek az orosz népet.
Emögött elég egyértelműen még mindig az 1999-ben, a NATO-bombázások által elszenvedett sérelmek állnak. Orbán álláspontja mögött pedig felsejlik a Trianon miatti területvesztés be nem gyógyuló sebe, hogy ő a kárpátaljai magyarok védelmezőjeként akarja magát minduntalan eladni.
