Reuters
A választás után visszaüthet Orbánra vagy az utódjára a nagy központi pénzszórás, mert az majdnem 5,5 milliárdos lyukat ütött az államháztartáson – állapítja meg az elemzés. Ráadásul a háború szintén jelentős nyomásnak teszi ki a költségvetést, de a gondok számát szaporítja a gyorsuló infláció, a lassabb növekedés, továbbá az uniós alapok befagyasztása is.
Az urnáknál igen szoros eredményre van kilátás, de bárki is nyer, fel lesz adva neki a lecke. A miniszterelnök ugyanis 1,8 milliárd forintot osztott szét adóvisszatérítés és -kedvezmény, nyugdíj- és béremelés formájában, hogy hatalmon maradhasson. Ám emiatt már 1 585 milliárd felé jár a deficit, ami az egész évre tervezett összegnek a fele. Miközben közgazdászok úgy látják, hogy el lehet felejteni az egész pénzügyi előirányzatot, hiszen a háború helyből lassítja a gazdasági növekedést.
Nőnek a kamatok, meglódultak az árak, amihez hozzájön a menekültek ellátásának terhe, és a helyzetet csak súlyosbítja, hogy az ország nem jut hozzá az EU újjáépítési alapjához. Lehet persze, hogy ez utóbbi kérdésben változás lesz, mert a Bizottság az orosz-ukrán viszály miatt becsukja a szemét a jogsértések láttán, de nagy kérdés, mit mondanak a hitelminősítők.
A Fitch úgy látja, hogy jókora feladat lesz eleget tenni a 4,9 %-os hiánycélnak. Mások arra emlékeztetnek, hogy csak a rezsidíjak rögzítése az idén akár ezer milliárd forinttal terheli meg a büdzsét, így nem lehet folytatni. Ám mivel Orbán kitart a középosztály, illetve a nyugdíjasok támogatása mellett, több elemző fél, hogy megint unortodox stabilizációs intézkedések jönnek, akárcsak 2010 után.
FAZ
Az ukrán elnök ennél jobban nem tudta volna provokálni Orbán Viktort, mármint hogy a végére hagyta Magyarországot, amikor az Európai Tanács ülésén, videókapcsolaton keresztül értékelte az egyes tagállamok hozzáállását a válsághoz és azt mondta, hogy Mariupolban ma pont olyan népirtás zajlik, mint amilyet a nácik követtek el Budapesten a háború végén. Mondani sem kell, a legrosszabb bizonyítványt a magyar kormánynak állította ki.
A válasz nem sokat késett, a forma valamivel enyhébbre sikeredett, de a tartalom nem. Úgy hangzott, mint egy vétófenyegetés, ha netán az EU az orosz szénhidrogénekre is szállítási tilalmat rendelne el. De függő helyzetben van Ausztria, Bulgária, Csehország és Szlovákia is. A tanácskozáson a görög kormányfő arról beszélt: nem szabad megengedni, hogy a szankciók jobban sújtsák az európaiakat, mint Oroszországot és ebben a német vezetés egyetértett vele.
Ugyanakkor Lengyelország és a három balti köztársaság fontosnak tartja az energiaembargót. Ezen kívül felvetette, hogy le kellene állítani az oda-vissza irányuló közúti teherforgalmat Oroszország és Belarusz esetében, továbbá le kellene zárni az európai kikötőket az orosz hajók előtt. Döntés még nincs, mert szükség van további eszközökre is, ha rosszabbra fordul a helyzet.
Guardian
Kaczynskinak nem tetszik, hogy Orbán ennyire óvatos Oroszország kapcsán. A lengyel politika erős embere egészen pontosan azt mondta: nem boldog a magyar álláspont láttán, de most már kivárja, mit hoznak a választások. A jelentés megjegyzi, hogy sem Lengyelország, sem Magyarország nem ápolt különösebben meghitt viszonyt az utóbbi időben az EU-val, mert mindkét kormány erősen nacionalista vonalra állt rá, ám az ukrán válság miatt ezek szerint most már ellentétek vannak Budapest és Varsó között is. Éspedig azért, mert a magyar vezető elítélte ugyan Ukrajna megtámadását, de attól tartózkodott, hogy Putyint személyesen bírálja és élesen ellenzi a szankciók kiterjesztését az olajra és a földgázra.
Politico
Miközben egyre több a találgatás, hogy az ukrán háború miatt a Bizottság előbb-utóbb felszabadítja Lengyelország számára a jogállami aggályok miatt visszatartott pénzeket, három EP-frakció is arra figyelmezteti Brüsszelt, hogy ne tegye. A szociáldemokraták és a liberálisok vezetői is aláírták a zöldek által kezdeményezett levelet, amelyben arra szólítják fel von der Leyent, hogy addig ne lépjen, amíg a lengyel kormány nem ad helyet az EU kifogásainak, azaz nem számolja fel a Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Kamarát és nem veszi vissza az elbocsátott bírákat.
Ám jelenleg éppen az ellenkezője történik: pont egy hónapja felfüggesztettek egy újabb bírát, amiért az alkalmazta az európai jogot, továbbá az elnök több, mint 200 bírát nevezett ki. Márpedig – hangzik a három frakció üzenete – az ukrán válság mutatja, hogy közös felelősség a demokrácia, a jogállam és az értékek védelme.
Süddeutsche Zeitung
Az amerikai elnök idáig tudatosan tartotta a távolságot a nemzeti-populista lengyel kormánnyal szemben, most viszont két napig az országban vendégeskedik, de sokatmondó üzenetként leül tárgyalni az ellenzék egyik vezetőjével, a varsói polgármesterrel is. Biden útja először az ukrán határtól 90 kilométerre lévő Rzeszówba vezetett, mert ott a múlt hónap óta több ezer amerikai katona állomásozik. Alighanem kulcsszerepük van a fegyverszállítmányok eljuttatásában. Azon kívül ott helyeztek el igen sok menekültet.
A politikus tájékozódott az érkezőknek nyújtott segítségről és nagyon sajnálta, hogy biztonsági okok miatt maga nem mehetett el Kijevbe. De ma Varsóban találkozik menekültekkel. Egyébiránt Lengyelország jelenleg azért is igen fontos az USA számára, mert ott működik az amerikai hírszerzés felderítő központja, ideértve radarokat és rádiós követőrendszereket. Ily módon az ország célpont Moszkva számára.
(Fotó: Evan Vucci/AP)
Ugyanakkor a háború alatt is folyik a lengyel jogállam leépítése. A lengyel Newsweek azt írta Biden érkezése előtt, hogy ami a független igazságszolgáltatás, sajtó és gazdaság felszámolását, továbbá az átideologizált emlékezetpolitikát illeti, Kaczynski és Putyin tettei, valamint nézetei szinte teljesen egybeesnek. A vendég egyébként délután nyilvános beszédet tart Varsóban.
https://www.sueddeutsche.de/politik/polen-biden-1.5554864
FT
Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország is sürgeti, hogy az unió szabadítsa fel a jogállami normák megsértése miatt visszatartott forrásokat, mert különben nem lehet tisztességesen ellátni a menekülteket. Varsói számítások szerint az idevágó kiadások jelen állás szerint 11 milliárd dollárt tesznek ki, de megkétszereződnek, ha az év hátralévő részében 3 millióra nő a bajban lévő emberek száma.
Erre hivatkozva fokozza a PiS a nyomást a Bizottságra és törekvését egyre több tagország támogatja. Egy hónap alatt 2,2 millióan lépték át kelet felől a határt és közülük csak 400 ezer ment tovább. Úgy hogy most már a holland miniszterelnök is Brüsszel közbelépését szorgalmazza, pedig korábban ő hangoztatta leginkább, hogy nem lehet tétlenül nézni a demokratikus játékszabályok megszegését.
Morawiecki a tegnapi EU-csúcson bemutatta, hogy ha így megy tovább, 3 millió menekültre naponta csaknem 90 millió eurót kell költeni, és ezt a többiek el is fogadták.
Süddeutsche Zeitung
Sofi Okszanen szerint Putyin nem vesztette el a józan eszét, diktatúrája egyszerűen zárt rendszert alkot, a Szovjetunió egyenes ági örököse. Családja révén a finn-észt írónő pontosan tudja, mit jelentettek a szovjet idők. Emlékeztet arra, hogy az elnök számára mindenki fasiszta, aki nem veti magát alá az uralmának. A háborút pedig egy torz történelemképpel igazolja.
A lakosság jelentős része számára azonban azért nem vetődik fel semmiféle kétely a hivatalos álláspont iránt, mert hat a hivatalos propaganda, mármint hogy Ukrajnát fel kell szabadítani a náci rezsim alól, illetve a Donyecki-medence lakosságát népirtás fenyegeti. Hiszen nincs más tájékozódási forrás, csak a közmédia.
Ám tudni kell, hogy az ország nem dolgozta fel a saját múltját, így tovább élnek a régi, szovjet nézetek. És nagyon könnyű volt újra meglovagolni őket, hogy legyen kellő ellenségkép a háborúhoz. Ebből következik, hogy az ukrán hazafiságot olyan betegségnek állítják be, amit Putyinnak, a messiásnak kell orvosolnia, másként Ukrajna nem tud visszatérni a szláv családba.
Hogy az ukránokat nacionalistának tüntessék fel, az kulcsfontosságú, mert a mai Oroszországban rendkívül népszerűtlen ez a szó. Ily módon a rágalom egyszerűbbé teszi az öldöklést, a házak lerombolását, egy ország elfoglalását, kiiktatja az erkölcsi fenntartásokat. Az üldöztetést megelőzi, hogy bizonyos csoportokat alsóbbrendűvé fokoznak le.
Egyébként a Szovjetunió annak idején azzal magyarázta a Baltikum elfoglalását, hogy meg kell menteni a térséget a fasisztáktól, noha a három köztársaság sorsát a Hitler-Sztálin-paktum pecsételte meg. Napjainkban Putyin, aki a generalisszimus katonai doktrínáját követi, ugyanerről a felszabadításról papol. Vagyis hogy a háború teljesen legitim, szó sincs hódításról. De igazából belesétált a saját csapdájába, mert immár készpénznek veszi a saját hazugságait.
Time
Az egyik legtekintélyesebb amerikai politikai elemző arra figyelmeztet, hogy a fejlett országok továbbra is mérlegelik, mi volna a leghelyesebb válasz az orosz agresszióra, ám a válság globális következményei eközben csak egyre súlyosabbak lesznek. Ian Bremmer, a washingtoni Eurázsia Csoport kockázatelemző elnöke tektonikus rengésekre számít mind a világgazdaságban, mind a nemzetközi politikában.
Az egyik legsúlyosabb kihatás, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában keserű sors vár azokra az államokra, amelyeknek nincsenek jelentős olaj- és földgázkészletei, ráadásul szinte teljes egészében importálják az alapvető élelmet. A megugró élelmiszerárak már nem egyszer váltottak ki társadalmi megmozdulásokat arrafelé. Különösen nagy e szempontból a kockázat a jó 100 milliós Egyiptomban, amely a búza 80 %-át az oroszoktól, illetve az ukránoktól veszi.
India öt éven belül a földkerekség legnépesebb állama lesz, ám súlyos gondot okozhatnak számára, hogy egyre többet kell fizetni a táplálékért. Annál is inkább, mert veszélybe kerül az orosz, illetve belorusz műtrágya kivitel is. Ily módon lényegesen növekednek a kormány kiadásai. Arról nem beszélve, hogy Oroszország adja el a legtöbb fegyvert Új-Delhinek.
Latin-Amerikában elsősorban Venezuela zsebeli be annak a hasznát, hogy a Biden-kormányzat le akar válni az orosz olajról. A többi államnak nincsenek szoros gazdasági kapcsolatai Oroszországgal, de a begyűrűző hatásokat ők is meg fogják érezni. Egyébként pedig úgy van, hogy minél tovább folytatódik a konfliktus, annál nagyobb lesz a hatása a világban.
The Global Fallout From Russia’s War in Ukraine Is Only Getting Worse
The Global Fallout From Russia’s War in Ukraine Is Only Getting WorseAs Russia’s invasion of Ukraine grinds on, and Western leaders weigh their options and calibrate their responses…
