Bloomberg
Az ukrán háború még inkább megkérdőjelezi, beveti-e az EU a jogállami mechanizmust a renegát magyar és lengyel kormány ellen. Varsó esetében eleve kétséges volt, hogy érdemes-e belevágni az eljárásba, mert az Európai Bíróság a múlt hónap közepén hozott határozatában kikötötte: sziklaszilárdan bizonyítani kell, hogy a jogsértések érintik az uniós pénzügyi alapok tisztességes felhasználását.
Ennélfogva Magyarország számított az elsődleges célpontnak, mert a feltételezett korrupció egy sor normaszegéssel párosult Orbán alatt. Brüsszel továbbra is gyűjti a bizonyítékokat, ám így sem valószínű, hogy már a választások előtt beélesítené az új rendszert, közölték beavatott források. De a döntés von der Leyen kezében van.
Ugyanakkor a lengyelek idáig több mint egymillió ukrán menekültek fogadtak be és ez újabb adalék ahhoz, hogy ne vonják meg tőlük az anyagi támogatást, amelynek teljes összege 130 milliárd euró. (A magyaroknál a tét 40 milliárd.) Ráadásul akkor jönnének a megtorló intézkedések, amikor amúgy is nagy gondokat okoznak az emelkedő energiaárak, a háború gazdasági következményei és a menekültek.
Ugyanakkor Varsó már jelezte, hogy hajlandó visszavonni a vitatott igazságügyi reform bizonyos elemeit, ez pedig várhatóan megenyhíti az EU szívét. Ebben az irányban hat az is, hogy az ország szerepe felértékelődött a viszályban. És egyébként is jelenleg mindennél fontosabb az európai egység.
Washington Post
Lehet, hogy a Bizottság csökkenteni akarja a függést az orosz szénhidrogénektől, ám Magyarországnak és Lengyelországnak mások az elképzelései. Mindenesetre a kérdés igencsak nyomasztó biztonsági probléma lett. Ám a tervezett váltás nagy-nagy fejfájást okoz a földrész keleti felén, mert Budapest, Varsó és mások nagyon is rávannak utalva az orosz olajra és gázra. Ezek az államok csupán vonakodva hajtották végre a széndioxid-kibocsátás csökkentését, ami azután kiváltotta az EU rosszallását. De hát a lengyel és a cseh energiatermelésben nagy szerepet játszanak a szénerőművek.
Ennek megfelelően keleten jó ideje úgy tekintenek az európai klímatervekre, hogy azok csak a brüsszeli technokraták hiúságából fakadnak. Viszont az orosz válság sajátos spárgára kényszeríti őket. Orbán Viktor esetlenül ugyan, de feladta a szoros viszonyt a Kremllel és beállt a szankciók mögé. Államtitkára, Orbán Balázs azonban a lapnak is megerősítette, hogy a szankciók nem terjedhetnek ki a szénhidrogénekre. Ezen a területen Budapest hosszú távon sem kívánja felmondani az együttműködést.
Érthető, hogy a ország ragaszkodik az ellátás nagyjából 30 %-át szavatoló orosz energiahordozókhoz, mert valamivel világítani kell és a házakat fűteni kell. De a választások miatt a kérdés átpolitizálódik, mert az ellenzék árulásnak minősítette Orbán múlt hónapban tett moszkvai látogatását. A hatalom óriási politikai tőkét fektetett az energetikai kooperációba, és nem mindennapi bátorság kellene ahhoz, hogy ebből most visszalépjen.
De a feszült belpolitikai viszonyok miatt az ellenzéki oldal már ezt is úgy minősítené, hogy túl kevés és túl késő. Arról nem beszélve, hogy a kabinet ily módon nyúlszívűen beismerné: a lehető legrosszabb alapokra építette az energiapolitikát. Viszont az EU javaslata, hogy az orosz gáz kiváltására fokozzák a zöld forradalmat, nos, az nem erősíti a szervezet egységét, mert keleten borúlátóak a terv ügyében.
FT
A vezércikk úgy látja, hogy sürgős segítséget kell nyújtani az Ukrajnával határos uniós tagállamoknak, mert hamarosan gazdasági vihar várható náluk. Közép- és Kelet-Európa érintett országai abszolút erkölcsösen viselkednek a válságban. A lengyelek és a többiek felnyitották a határaikat, így ők viselik a menekültek ellátásának javarészét. Ezért az EU-nak támogatnia kell őket.
A harcok közelsége elriasztotta a befektetőket és nyomás alá helyezte a nemzeti fizetőeszközöket. Így tenni kell valamit, hogy ne mutassanak ekkora kilengéseket az árfolyamok, aminek azután még súlyosabb következményei lehetnek. A jegybankok közbeavatkozása ugyan átmeneti nyugalmat eredményezett. Ám ha nem tudják hathatósan megtámasztani magasabb kamatokkal az ország pénzét, akkor még jobban megugorhatnak az árak és a bekövetkezhet a stagfláció.
Ha pedig lassul a német növekedés, az további kockázatot jelent a földrész keleti része számára. És akkor még ott vannak a magánháztartások adósságai. A legfontosabb, hogy az EKB kibővítse valutavásárlási egyezményét a szóban forgó központi bankokkal, mert ezzel jelzi a beruházóknak, hogy csak semmi pánik, baj esetén kész közbelépni.
Meg kell újítani a 2009-ben kötött Bécsi Kezdeményezést, mert az is segíthet megakadályozni a tömeges tőkekivonást. Az európai országok nagy összefogást tanúsítanak jelenleg, ennek ki ki kell terjednie a gazdasági szolidaritásra is, mert Kelet-Európa gyámolításra szorul.
https://www.ft.com/content/58f95007-a462-4869-b539-bd1c414ea6b0
FAZ
Rengeteg a nyitott kérdés a Zágráb közelében lezuhant szovjet gyártmányú drón ügyében, de nem sokon múlott, hogy meglegyen az ukrajnai háború első áldozata külföldön, mert a gép egy kollégium közelében csapódott a földbe. Az mindenesetre magyarázatra vár, hogy a kimustrált TU-141-es miként haladhatott 40 percen keresztül a magyar légtérben. Egyelőre azonban még azt sem tudni, ki indította: az ukránok vagy az oroszok. Mint ahogy az sem ismeretes, hogy a magyarok azért engedték-e át, mert hibáztak, vagy mert elvesztették az ellenőrzést.
Azt viszont több forrás is cáfolta, hogy bomba lett volna rajta, mert ahhoz túlságosan is épek a roncsok. Mindenesetre politikailag a fő felelősség Magyarországot terheli. Eddig a hivatalos budapesti válasz igen visszafogott, akárcsak a kormány hozzáállása a háború ügyében. Ugyanakkor a magyar reakciót áthatja a Kijevvel szemben már megszokott bizalmatlanság. A provokáció lehetőségének felvetése mögött az a gyanú van, hogy az ukránok nem így akarták-e bevonni a NATO-t a viszályba.
Ugyanakkor jó volna, ha a magyar hatóságok megindokolnák, miért voltak annyira biztosak abban, hogy a drón veszélytelen volt. Hiszen joggal mondják a horvátok, hogy akár Paks is pórul járhatott volna. Azon kívül és főként: miért nem értesítették Zágrábot?
Le Monde
A lap úgy mutatja be Pardavi Mártát, a Helsinki Bizottság társelnökét, hogy ő az a jogász, aki dacol Orbán Viktorral, mert el akarja érni, hogy a hatalom tartsa tiszteletben az emberi jogokat, főként a menekültek esetében. De hát az országban az utóbbi 12 évben mind inkább megnyirbálták a demokráciát, a reformok folyamatosan gyengítették a fékeket és ellensúlyokat, így a jogvédő fokozatosan azoknak a civil szervezeteknek az arca lett, amelyek a jog és a sajtó oldaláról érkező zaklatás ellenére folytatták akcióikat.
A Helsinki Bizottság még a hidegháború idején alakult, de immár csupán néhány országban működik. A magyaroknál sikeresen támadta meg a kormány egyik bevándorlás-ellenes törvényét. Válaszul a hatalom jogszabályt hozott a külföldi támogatással működő civil szervezetek ellen, akárcsak Putyin. Pardaviék úgy döntöttek, nem tesznek eleget az előírásnak, a megtorlás elmaradt és a végén az Európai Bíróság jogsértőnek mondta ki a szabályozást.
Jelenleg az LMBT-közösség igényel leginkább jogvédelmet. Az elnök asszony azt mondja, az Orbán-kabinet jogilag többnyire körülbástyázza a kezdeményezéseit, ezért a válasznak is megalapozottnak kell lennie. A Helsinki Bizottság pont ezért igencsak célkeresztben van.
Washington Post
A vezércikk úgy látja, hogy Biden jelenleg a lehető legjobb taktikát alkalmazza Ukrajna védelmében. A harcok véresek, de megrekedtek. Az oroszok képtelenek voltak gyors győzelmet aratni, így most nagyvárosokat vesznek körbe. Még az sem kizárt, hogy vereséget szenvednek az ukránoktól, csak éppen ez hatalmas civil áldozatokkal járna. Ennélfogva nyugaton egyre többen vetik fel, hogy az USA és Európa miért nem tesz többet Kijev érdekében.
Az teljesen rendben van, hogy az amerikai vezetés kinyilvánította: egyetlen talpalatnyi NATO-földet sem hajlandó feladni, de jól tette, hogy a segítségnyújtást fegyverekre, hírszerzési adatok átadására, a civileknek szánt küldeményekre korlátozza, miközben beveti a szankciókat. Putyin nyilvánvalóan azt tesztelte, meddig mehet el, amikor a lengyel határ közelében lévő katonai támaszpontot támadta. Viszont alighanem a zavar és a kétségbeesettség jele részéről, hogy hírek szerint Kínától kért támogatást.
Az orosz harci szellem hanyatlik, ám nem volna jó hirtelen feléleszteni azzal, hogy a NATO repülési tilalmat rendel el Ukrajna fölött. Vagy ha csapatokat küldene az országba, mert az igazolná Putyin propagandáját. Washington és szövetségesei nem is tárgyalhatnak Kijev helyett. De az biztos, hogy a civilek iszonyatos szenvedései miatt sürgősen új ötletek kellenek. Egyelőre azonban Washington a lehető legjobb úton halad.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2022/03/14/ukraine-war-biden-best-strategy-one-he-is-on/
FT
Sorsdöntő lesz, miként határoz a kínai elnök Ukrajna ügyében, mert amikor a múlt hónap elején belement abba, hogy teljes körű legyen az együttműködés Oroszországgal, az magában rejti, hogy nyílt összeütközésbe kerül a Nyugattal. Így ha most eleget tesz a moszkvai segélykérésnek, akkor gyakorlatilag közvetítő útján vívott háborúba bonyolódik az Egyesült Államokkal és a NATO-val. Az pedig véget vethet annak a világgazdasági rendnek, amely megteremtette a lehetőséget Peking felemelkedéséhez az eltelt 40 évben.
Oroszország és Kína mélyen ellenzi Amerika világhatalmi szerepét, csak éppen az ázsiai hatalom gazdasági oldalról igyekezett kikezdeni az erőviszonyokat, ellenben a Kreml a brutális katonai erőre építve indította meg Ukrajna lerohanását. Ugyanakkor ha Peking segít megkerülni partnerének a szankciókat, akkor magát is kiteszi megtorló intézkedéseknek. És azt már látja, hogy hiába vannak hatalmas valutatartalékai, ha azokat befagyasztják külföldön, ahogyan az az orosz jegybankkal is történt. Akkor pedig semmire sem jó a hadikassza. Főleg ha egyszerre kerül szembe az egész fejlett világgal. Még akkor is, ha Kínát sokkal nehezebb volna gazdaságilag elszigetelni, mint Putyint.
Ezzel együtt már egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Nyugat gazdaságilag leválik a kínai államról. De most már a Tajvan elleni kínai haditerv sem tűnik annyira egyszerűnek. Hiszen a szigetország is ellenállna, ami hatalmas áldozatokat követelne. Azon kívül Biden jelezte, hogy Tajpej védelmében hajlandó hadba küldeni csapatait. Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy Hszi melléfogott, amikor összeállt orosz kollégájával. Nehéz úgy stratégiai játszmába kezdeni, ha segítőtársad egy meggondolatlan hazardőr.
https://www.ft.com/content/75701f79-2edd-4a46-98e7-620473ffabce
Der Standard
Az elszabadult diktátor – így jellemzi Paul Lendvai Putyint. Hozzáteszi, hogy csak az idő mutatja meg, mit hoz az elnök veszedelmes uralma, amely 6 ezer atomfegyverre támaszkodik. Kiemeli, hogy a támadásra senki sem számított, ugyanakkor nem tudni, hogy az államfő képes-e még visszakozni, miközben az áldozatok száma már több ezer.
20 napja lehetetlenné vált, hogy bárki védje a szovjet titkosszolgálatban felnevelkedett, képzett, korrupt és irgalmat nem ismerő zsarnokot. Bebizonyosodott, mennyire igaz volt a kelet-európai történelem jó ismerőinek, Timothy Garton Ash-től Timothy Snyderig, George Sorostól Karl Schwarzenbergig, amikor óva intettek a politikustól, csak éppen senki sem hallgatott rájuk.
Most nem lehet ülni és várni, hogy mi is fog történni, mert Putyin bejelentette hatalmi igényét Közép- és Kelet-Európára. Cselekedni kell, ami magában foglalja az egész unióra kiterjedő importtilalmat, valamint a fegyverkezést.
https://www.derstandard.at/story/2000134093934/ein-diktator-ohne-kontrolle
