FT
A francia szélsőjobb vezére beavatott források szerint a magyar miniszterelnök belső köreinek közbenjárására vehetett fel csaknem 11 millió eurós személyi hitelt a választási kampány céljaira. Le Pen azért kötött ki az MKB Banknál, amelynek Orbán Viktor közeli barátja, Mészáros Lőrinc a többségi tulajdonosa, mert a hazai bankok féltették a jó hírüket és inkább nem adtak neki kölcsön. Ugyanakkor a magyar politika beavatkozása jelzi, milyen mértékben tenyerel rá a hatalom az MKB Bankra, amelyben az államnak kb. egyharmados érdekeltsége van.
Ugyanakkor Havasi Bertalan azt közölte, hogy nem igaz, miszerint a kormány működött volna közre az ügylet nyélbeütésében. Maga a bank nem kívánt nyilatkozni a döntés mozgatórugóiról.
Le Pen egyébként valószínűleg képes lesz visszafizetni a pénzt, mert minden bizonnyal legalább 5 %-nyi támogatást szerez az első fordulóban és ez esetben a francia állam megtéríti neki a költségeket, ha ehhez megvannak a megfelelő számlák. Szakértők a politikai szál miatt ezzel együtt problémásnak látják a megállapodást. A francia politikus jó ideje udvarol Orbánnak és más szélsőjobbos vezetőknek Európában, miközben közösen igyekeznek elérni a bevándorlás visszaszorítását, a nemzeti identitás védelmét és Brüsszel befolyásának korlátozását.
A Nemzeti Gyűlés elnökasszonya az utóbbi években többször is járt Budapesten, legutóbb pedig januárban, az európai szélsőjobbos és populista pártok madridi csúcskonferenciáján találkozott Orbánnal. Aki a múlt hónapban videóüzenetben támogatta a politikus elnökválasztási küzdelmét. Akárcsak Salvini és a holland radikális Geert Wilders.
The Times
A populista Orbán Viktor azt számolgatja, mibe is kerül neki a nagy barátság Putyinnal, de minden egyes kilőtt lövedékkel csak tovább nő számára a különleges viszony terhe. Több mint egy évtizeden át a jobboldali magyar politikus volt az elnök legjobb cimborája Európában. Igyekezett csitítani az EU-n belül a Moszkvának címzett bírálatokat, és korábban keményen lobbizott a szankciók ellen.
Ám az agresszió miatt az együttműködés politikai tehertétel lett, az eddigi magyar politika több pillére is összeomlik – mondják a kritikusok. Így most már elállt attól, hogy hallani sem akar bevándorlókról. Elítélte az inváziót és nyögvenyelősen ugyan, de beleegyezett abba, hogy NATO-egységek állomásozzanak a Dunántúlon. Az ellenzék szerint azonban ez kevés, túl később határolódott el meghitt szövetségesétől. A legégetőbb azonban az, hogy csak kevesett tett a humanitárius válság enyhítésére.
Záhonyban valóban nem sok jel utal a hivatalos szervek jelenlétére. Kovács Zoltán szerint azonban az önkéntesek, az önkormányzatok, a rendőrség és a katasztrófa védelem munkáját a központi szervek hangolják össze, továbbá a költségvetésből idáig 11 millió fontot költöttek a menekültekre.
De a háborún kívül van Orbánnak más baja is, így az, hogy az utóbbi 12 évben keményen összeszűrte a levet Putyinnal és ebből most nehéz egy pár nap alatt kitáncolni. Pulai András a Publikus Intézettől úgy véli: a politika minden egyes eleme felülvizsgálatra szorul. Ám a miniszterelnök most is kedvenc pávatáncát adja elő, azaz lavírozik a különféle pozíciók között, hogy mindenkinek kedvére tegyen: Oroszország szélsőjobbos támogatóitól kezdve, a liberális konzervatívokon át, a harcos atlantistákig.
Filep Sándor, Vásárosnamény fideszes polgármestere ezzel szemben azt mondja, Orbán a magyarok biztonságát akarja elérni és jól csinálja. Már bizonyította, hogy válság idején európai formátumú vezető. A Záhonyba özönlő menekülőknek viszont kisebb gondjuk is nagyobb annál, mit csinál a magyar politika. Kimerültek, rémültek, azt látták, hogy pár nap alatt összeomlik minden tervük, egy jobb élet reménye.
Die Welt
Magyarország bekeményített a román határon: az eddiginél sokkal alaposabban ellenőrzi azokat az ukránokat, akik biometrikus útlevél nélkül menekültek el országukból. Emiatt kilométer hosszú sorok alakultak ki, így a román külügyminiszter megkérte magyar kollégáját, hogy találjanak már ki valamit a helyzet enyhítésére. Még akkor is, ha a magyar hatóságok megfelelő okmányok híján sem küldenek vissza senkit sem.
Előzőleg a magyar határőrök azt közölték, hogy akinek nincsenek biometrikus papírjai, azt bekísérik a legközelebbi idegenrendészeti központba. Főként gyerekekről és idősebb emberekről van szó, mert ők idáig nemigen utaztak külföldre. A román hatóságok ideiglenes igazolást állítanak ki számukra. Egyébként az EU a múlt héten egyhangúan megszavazta, hogy gyorsan és minden fennakadás nélkül védelmet nyújt a menekülőknek.
Süddeutsche Zeitung
Hiba volna, ha az ukrán válság miatt az EU engedne a jogállami elvektől a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, ugyanakkor nagy jót tennének a magyarok, ha április 3-án útilaput kötnének Orbán talpa alá. A két ország ugyan bízik abban, hogy elég jó pontot szerzett az ukrán válságban, ezért most Brüsszel kesztyűs kézzel bánik velük, de nem szabad felpuhítani az uniós álláspontját.
Az elemzés kedvezőnek tartja a demokratikus elvekről zajló vita megoldása szempontjából, hogy Budapest és Varsó egyre inkább szembekerül egymással. A lengyelek a maguk módján ugyan, de igyekeznek rendezni a viszályt az unióval. Ugyanakkor csitítják Orbánt, és ez közrejátszott abban, hogy egységes határozattal rendelték el az oroszellenes szankciókat. Ám a magyar miniszterelnök nem mond le az orosz ügyletekről, leginkább az jár a fejében, hogy ő maga miként járhat jól.
Természetesen a háború miatt háttérbe szorul a jogállamiság kérdése. Így az EP szinte pironkodva fogadta el szerdán a felhívást, hogy a Bizottság indítsa be jogállami mechanizmust. Viszont nagyon sok magyar és lengyel ezekben a napokban személyes példán keresztül mutatja meg, mit is jelentenek a legfőbb közös alapelvek, amikor segítenek a menekülteknek.
Ám ettől még az orbáni Magyarország pont olyannyira szembemegy a liberális demokráciával, mint háború előtt, nem változott semmit sem az illiberális, korrupt rezsim. A lengyeleknél változatlanul veszélyben van a független igazságszolgáltatás. Vagyis ha Brüsszel beszüntetné az eljárást, az olyan volna, mintha bedobná a törülközőt. Ám az tény, hogy egyre kevésbé tudja megoltalmazni a demokráciát.
Ennek oka, hogy a németek Merkel alatt ennyire elnézőek voltak a lengyel és a magyar populistákkal, és forszírozták a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával. Az EU-nak azonban meg kell tartania hitelét a két tagországgal szemben. Függetlenül attól, hogy ez nem az az idő, amikor új szankciókat lehetne elrendelni, és nemigen lehet nyilvánosan kiállni a támogatások befagyasztása mellett.
https://www.sueddeutsche.de/meinung/ungarn-polen-rechtsstaatlichkeit-ukraine-krise-1.5544446
Spiegel
Aki a populizmussal flörtöl, az a végén a putyinizmussal bújik ágyba – írja a lap brüsszeli tudósítója. Emlékeztet arra, hogy a liberális demokrácia évek óta szorul vissza a világban, de a mostani háború fordulatot hozhat, mert az autokrata Internacionálé képviselői sorra farolnak ki az orosz elnök mögül. Putyinnak nem volt elég, amit Belaruszban és Kazahsztánban művelt, most még az ukrán testvérnépet is megtámadta.
Ám úgy néz ki, hogy nem tudnak áttörni a diktátorok. Erre utal a Nyugat határozott válasza, Ukrajna bátor ellenállása, és az a lendület, amellyel Moszkva eddigi szövetségesei bizonygatják, hogy soha semmi közük nem volt a Kremlhez. Lásd, Salvinit, Le Pent, vagy az osztrák FPÖ-t.
Az eltelt jó 10 év az antidemokraták évtizede volt. Bolsonarótól, Erdoganon át Orbán Viktorig, egyre több államférfi bizonygatja, hogy az igaz népakaratot hajtja végre, amikor fellép a nagyképű elit, illetve a liberális demokrácia intézményei: a bíróságok, a parlament és a sajtó ellen. Szerintük a demokráciát nem a hatalmi ágak megosztása, a parlamentarizmus vagy a jogállamiság szavatolja, hanem a karizmatikus vezér képessége, mármint hogy érvényesítse a nép vágyát.
Hogy közben leépítik a jogállamot, aláássák a demokráciát és elnyomják a nekik nem tetsző véleményeket, az bocsánatos bűn a szemükben. Ám ez a megközelítés immár tarthatatlan, miután az orosz despota megmutatta, milyen gyorsan átmehet egy irányított demokrácia harcias diktatúrába.
A tekintélyuralom veszélyei immár teljesen nyilvánvalóak:
1. az ilyen vezetők túl sokáig vannak hatalmon, ezért mind inkább saját fixa ideáik áldozatai lesznek
2. demokráciaellenes programjukat exportálni igyekeznek
3. Saját hatalmuk bebiztosítását nemzeti feladattá nyilvánítják, az még az erőszakot is igazolja. A belső elnyomás kifelé agresszív irányvonalat feltételez. A populizmus logikájából következik, hogy a háborút a politika eszközének tekinti.
Az ilyen rendszerek próbálnak megszabadulni az intézményes korlátoktól. De az EU jól teszi, ha következetesen folytatja a jogállami eljárást Magyarország és Lengyelország ellen. Az USÁ-ban végig kell vinni a vizsgálatot a Kongresszus ostroma ügyében. Nagyon úgy néz ki, hogy fordul a szél. Lehet persze, hogy Putyin be tudja kebelezni Ukrajnát. De ugyanígy elképzelhető, hogy az idén nagy visszatérés előtt áll a parlamenti demokrácia.
Spiegel
Az unió nem csak az orosz gáztól és olajtól, hanem az urántól is függ. Úgy hogy hiábavaló azt hinni, hogy az atomerőművel kiválthatják a keletről származó szénhidrogéneket, mert a kiszolgáltatottság a reaktorok fűtőanyagánál is fennáll. A német zöld parlament képviselő, Stefan Wenzel adatai szerint két éve az importált uránium 20 %-a Oroszországból érkezett, meg még ugyanannyi a Moszkvával szövetséges Kazahsztánból.
A dúsított urán esetében 26 %-os az orosz arány, a paksihoz hasonló nyomott vizes blokkoknál pedig nincs más beszerzési forrás, azaz itt igen nagy a kiszolgáltatottság. Ezt igazolja, hogy alig egy hete, a háborús repülési tilalom ellenére leszállhatott Szlovákiában egy orosz szállítógép, mert fűtő rudakat vitt. Egyébként a földrészen 18 ilyen reaktor van. A piacra nyugatról egyedül a Westinghouse tudott betörni: Ukrajnában kiszorította az oroszokat.
New York Times
Paul Krugman úgy számolja, hogy nem kell különösebben megijedni, mert az ukrajnai háború nem billenti ki különösebben a világgazdaságot. A Nobel-díjas közgazdász szerint ugyanakkor a szankciók igen keményen érintik Oroszországot, sőt annak helyzete még rosszabbra is fordulhat, ha további ellenintézkedések következnek. Persze még az is belefér, hogy a Nyugat meghátrál és feloldja a büntető lépések egy részét, ám jelenleg úgy áll, hogy Moszkva sokkal rosszabb következményekkel néz szembe, mint amilyenekkel valószínűleg számolt.
Természetesen semmi sincs ingyen és a világgazdaság is megfizeti a háború árát, de a hatás nem lesz katasztrofális. Messze elmaradt attól, amit a 70-es években az olajsokk okozott. A baj ezúttal is az árak oldaláról érkezik, megdrágul az olaj, a gáz és az élelmiszer. De a világ már sokkal kevésbé függ a nyersolajtól, mint egykoron és az év végéig lesz idő egyéb forrásokat bevonni.
Az élelmiszerrel már több lehet a baj, mert idáig az oroszok és az ukránok adták a világ búzakivitelének egynegyedét. A felszökő árak a szegényebb országok lakosait érintik leginkább. És az is biztos, hogy belendül a már most is kellemetlenül magas infláció. Ezzel együtt ha Putyin azt hitte, hogy túszul ejtheti a világgazdaságot, akkor ez egy újabb végzetes tévedése.
Wall Street Journal
A jobboldali lap vezércikke súlyos fiaskónak nevezi, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint megijedt az orosz fenyegetéstől, így nem segít abban, hogy Lengyelország Washington közvetítésével juttasson két tucat MIG29-es vadászgépet Ukrajnának. Márpedig – teszi hozzá a helyzetértékelés – az USA ily módon megosztja a szövetséget és gyengeséget sugároz. Pedig idáig lenyűgöző volt az összefogás, ám annál nagyobb a mostani döntés által okozott kár. Az üzenete az Putyin számára, hogy érdemes zsarolnia.
A NATO nem volt hajlandó repülési tilalmat elrendelni az ukrán légtérben, így Zelenszkij elsősorban harci gépeket kért, mert azok mérsékelnék az orosz légi fölényt. Ukrán életeket menthetnek meg, ha ezek a gépek tüzérségi egységeket, illetve ellenséges katonai gépeket lőnek ki. Ám az Egyesült Államok először igen mondott, aztán mégis visszatáncolt, mert alighanem nem akarta provokálni Moszkvát.
De hát a nyugati fegyver már így is özönlik Kijevnek, és mennyivel provokatívabb egy lengyel MÍG, mint egy török drón, vagy egy amerikai harckocsi elhárító rakéta? Repülőgépek átadása nem azonos azzal, ha NATO-gépek orosz sugárhajtású gépeket szednek le. Meg egyébként is, Putyin mindenen fel van háborodva, ami nem belenyugvás a Nyugat, illetve megadás Ukrajna részéről. Szóval, itt most Washington kudarcot vallott. Hiszen úgy néz ki, hogy az orosz fél meg tudja vétózni a Nyugat döntéseit, ez pedig rontja az elrettentés hitelét.
Közben pedig egyre csak nő az áldozatok száma, az oroszok már egy gyerekkórházat is bombáztak. És mi van, ha vegyi fegyvereket, vagy harcászati atomeszközöket vetnek be? A NATO akkor sem avatkozik be, nehogy kitörjön a 3. világháború? Putyin most azt hiszi, hogy fenyegetőzése láttán a katonai szervezet meghátrál.
Euractiv
A szerb Bírói Szervezet tiszteletbeli elnöke úgy tapasztalta, hogy azért nincsenek nagy számban perek a korrupt politikusok ellen, mert az ügyészek félnek a megtorlástól és nem bányásznak elő minden bizonyítékot, amelyek alapján azután megfelelő ítéletet lehetne kiszabni. Dragana Boljevity tagja volt annak a bizottságnak, amely javaslatot dolgozott ki az alkotmány igazságszolgáltatásra vonatkozó részének módosítására.
Most úgy nyilatkozott, hogy magas rangú vezetők ügyében egyáltalán nincsenek folyamatban eljárások, mert erősen hiányos a vádhatóság tényfeltáró munkája. De hozzátette: azért az összkép mégsem annyira rossz, mint ahogy azt sokan gondolják, elég ha Bulgáriára és Romániára gondol, nem beszélve Magyarországról és Lengyelországról.
A Bizottság is azt állapította meg, hogy az ország nemigen lépett előbbre a korrupció elleni küzdelemben. Nemzetközi megfigyelők pedig kifejezett visszaesésről beszélnek.
