Neue Zürcher Zeitung
Magyarázkodásra kényszerülnek Putyin európai barátai: Orbán, Le Pen, Salvini és a többiek, hiszen orosz pénzt fogadtak el, az elnök rajongóiként léptek fel, ám a háború miatt most elhatárolódnak. Igaz, egyesek csak félszívvel. Korábban nagy megértéssel fogadták a csecsenföldi és grúziai hadműveleteket, a Krím megszállását, sőt nem egyszer csodálatukat fejezték ki a fejlemények láttán. A magyar kormányfő jóformán évente találkozott orosz kollégájával.
Orbán Viktort a bírálók a Kreml trójai falovának nevezik, és valóban ő volt Moszkva legbefolyásosabb szekértolója az EU-ban és a NATO-ban. Legutóbb egy hónapja járt az orosz fővárosban és ott arról beszélt, hogy békemissziót teljesít. Arra egy szót sem vesztegetett, hogy javában készülődött Ukrajna katonai bekerítése.
A jó viszony a közös ideológián, az erkölcsileg állítólag hanyatló Nyugat kritikáján és a kölcsönös előnyökön alapult. A magyar vezető becserkészésével Oroszország éket tudott verni, mind az unión mint a katonai szövetségen belül. Budapest viszont képes volt felmutatni egy alternatív partnert a Brüsszellel zajló vitában. Ám az energetikában függőségbe került, mert a Gazprom hosszú távon szállít gázt, Paksot pedig orosz hitelből bővítik.
Orbán ezért csak vonakodva ítélte el az agressziót. Sokáig tartott, amíg háborúnak nevezte a háborút. Ha minden igaz, Magyarország volt az, amely az elején megfúrta, hogy a legnagyobb orosz bankokat zárják ki a nemzetközi fizetési rendszerből. Azóta már beállt a szankciók mögé, de nem enged át Ukrajnába tartó fegyvereket a területén. Ellenben a határ nyitva van a menekültek előtt.
A helyzet azért kényes a hatalom számára, mert jön a választás és az ellenzék keményen ostorozza Orbán Moszkva-barátságát. Ráadásul a magyarokban élénken él 56 leverésének emléke. Viszont abból profitálhat a miniszterelnök, hogy válság esetén az emberek általában azt választják, amit már ismernek.
Politico
Az egyik lengyel határváros polgármestere a nyilvánosság előtt olvasta a szélsőjobbos olasz Liga vezérének fejére, hogy az mekkora barátja volt Putyinnak. Mivel Salvini 7 éve olyan trikóban jelent meg a Vörös téren, illetve egy év múlva EP-képviselőként ugyanilyen T-shirtben díszelgett Strasbourgban, most, amikor felkereste Przemyslt, a helyi elöljáró a sajtótájékoztatón előkapott egy hasonló pólót, rajta az orosz elnök arcképével, továbbá a felirattal: Orosz hadsereg. Majd azt mondta: „Putyin az, akit az olasz politikus a barátjának nevez. Hát nézze, meg, mit művelt ez az ember, aki miatt naponta 50 ezren lépik át Ukrajna felől a határt!”
Salvini, aki annak idején azt posztolta a közösségi hálón, hogy két Mattarellát, az akkori köztársasági elnököt cserélne egy fél Putyinra, most láthatólag kényelmetlenül érezte magát. Csak annyit nyögött ki, hogy segíteni jött a menekülteknek, a gyerekeknek, apáknak, anyáknak, majd odébb állt. A jelentés hozzáteszi, hogy az invázió óta a pártelnök már más hangot üt meg, elítélte az agressziót és közös választ sürget a szövetségesek részéről. Azon felül virágcsokrot vitt a római ukrán nagykövetségre.
Kurier
A magyar ellenzék tombol, mert holnap a fideszes kétharmad várhatóan simán megválasztja elnöknek Novák Katalint, mivel Orbán ily módon is igyekszik bebetonozni az uralmát arra az esetre, ha netán leváltanák április 3-án. A jelölt az ő szemszögéből ideális választásnak tűnik, a hagyományos, konzervatív szerepfelfogást képviseli, lojális a Fideszhez, ugyanakkor kívülre progresszív képet sugároz.
A rivális Róna Péter egyik nagy hátránya, hogy a vitatott szocialista kormányfő, az Orbán fő ellenségének számító Gyurcsány tanácsadója volt. Külföldi megfigyelők ugyanakkor azt vetik a jelenlegi miniszterelnök szemére, hogy sorra rakja saját embereit kulcsfontosságú tisztségekbe a közigazgatásban, alapítványokban, hatalom közeli szervezetekben, illetve a politikában. Ezzel választási vereség esetére igyekszik átmenteni a hatalmát. A kinevezettek sokszor kétharmaddal nyerték el mandátumukat, így egy új kormány nem tudná leváltani őket, ha marad a jelenlegi alaptörvény.
FT
A brit kormányfő azt mondta a V4-ek vezetőinek Londonban, hogy Marshall-tervet kell kidolgozni Ukrajna újjáépítésére. Egy szemtanú szerint mind az öten azt hangsúlyozták, hogy fel lehet számolni a háborús károkat, bár az ezzel kapcsolatos ötletek még gyerekcipőben járnak.
Felvetődött a tegnapi tanácskozáson, hogy pénzforrás lehet, ha elkobozzák és értékesítik a szankciók alá eső orosz oligarchák londoni tulajdonát. Ez azonban csak jelképes lépés lenne, mert a befolyó összeg eltörpül amellett, amennyire szükség volna. A megbeszélés egyébként jó hangulatú volt, Orbán és a többiek dicsérték Nagy-Britannia eddigi szerepét a válság megoldásában, ideértve Ukrajna felfegyverzését és az orosz olaj vásárlásának leállítását.
Ugyanakkor sok szó esett arról, hol tartana a szigetország, ha még mindig az EU tagja volna. A házigazda kifejtette, hogy a kilépés után országának kétoldalú alapon kell fejlesztenie kapcsolatait Európával, ezen belül a földrész középső és keleti részére összpontosít.
FT
A kommentár úgy ítéli meg, hogy a Nyugatnak nincs jó választása Ukrajna kapcsán: újabb szankciókat kell elrendelnie, ez tönkreteheti az orosz gazdaságot, ám egyáltalán nem biztos, hogy Moszkva részéről új politikát vagy rendszert hoz magával. Az azonban nem kérdés, hogy a büntető intézkedések igen kemények. Oroszország nagyrészt kívül rekedt a nemzetközi fizetési rendszeren, külföldi valutatartalékainak bő feléhez nem fér hozzá.
A GDP várhatóan 8 %-kal esik vissza, utána pedig hosszas gazdasági pangás valószínű. A következő lépés előreláthatólag az energia kivitel korlátozása, bár ezt a németek ellenzik. De azért az mégsem járja, hogy a putyini bűnök miatt megugrott gázárak segítenek finanszírozni a háborús bűncselekményeket.
Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, lásd Venezuelát, hogy nehéz megtörni egy autokrata rendszert, ha az kész a következményeket áthárítani a népre. Mondhatni erre, hogy Putyin nem mozgósította az oroszokat, nem is beszél háborúról. Eufémisztikusan „neonácik elleni különleges katonai műveleteket” emleget. Persze a hazugság könnyen összeomolhat.
Környezete azonban lojális hozzá, így a háború kimenetelétől és a szankcióktól függetlenül megtarthatja a hatalmat. Ugyanakkor a nyugati válasz erősen sújthatja az orosz átlagpolgárt és mindenekelőtt a feltörekvő középosztályt. Esetleg könnyű lesz meggyőzni ezeket a rétegeket, hogy minden bajukért a Nyugat a felelős. Főként, hogy Putyin kezében tartja az egész sajtót.
Ellenben nem lehet kizárni, hogy a súlyos következmények láttán az elnök még nagyobb rizikót is bevállal. Ideértve, hogy tömegpusztító fegyvereket vet be Ukrajna vagy nyugati célpontok ellen. Ily módon minden lehetséges módon támogatni kell Kijev harcát a túlélésért, leszámítva, hogy NATO vadászgépek beleavatkozzanak a viszályba. De tisztázni kell, hogy nem az orosz néppel van baj, még ha az nem is bocsátja meg a Nyugatnak a szenvedéseket. Igazából nincs jó opció, ám az ukránokat nem szabad magukra hagyni.
https://www.ft.com/content/6ec8777e-e6b3-4be6-9e64-8cfaf71d1e18
Bloomberg
Macron járványügyi forgatókönyve bukkan fel az ukrán válság következményeinek rendezésére, miközben Európa olyan, mintha az Apokalipszis lovasai dúlnák fel: alig csillapodik a Pestis (Covid), nyakunkon a Háború, amely emberéleteket követel, otthonokat, gazdaságokat rombol le és tönkreteszi az érzést, hogy végre túl vagyunk a járvány miatt elrendelt korlátozásokon.
Mindenesetre az invázió hatása, hogy a tagállamokra nyomás nehezedik: tegyék félre ellentéteiket a védelem és az energia ügyében. De lehet, hogy még egyszer át kell lépniük a Rubicont, mint a ragály idején, amikor részben hitelfelvétel útján kalapoztak össze 750 milliárd dollárt a gazdasági bajok enyhítésére. Macron már egy ugyanilyen alaphoz keres támogatókat, a tervet valószínűleg a héten, a csütörtök-pénteki uniós csúcs után teszik közzé.
Efelé tereli a tagállamokat az is, hogy a szankciók rájuk is visszaütnek, és hogy az égbe szökik az olaj- és gázár. Pénzügyi kapcsolatok szakadnak meg, összeomlik a kereskedelem, erősen fenyeget a stagfláció – mutat rá a Barclays egyik elemzése. A francia elnök viszont üti a vasat, mert az meleg. Hiszen további megtorló intézkedésekre lehet számítani, az meg még inkább sújtja a fogyasztókat, illetve a cégeket.
Ha nem orosz forrásból töltik fel a tározókat, az legalább 70 milliárd eurós többletkiadással jár. Négy millió ukrán menekült ellátása hozzávetőleg 30 milliárd dollárt visz el. Viszont a megállapodást megkönnyíti, hogy most nincs észak-déli, illetve kelet-nyugati ellentét. Mint emlékezetes, utóbbi a jogállami vitát jelentette, Magyarország és Lengyelország miatt. Ám sokkal fontosabb problémák vannak jelenleg terítéken.
Viszont nincs ingyen ebéd. Beütött az infláció, így nagyon valószínű, hogy szükség lesz új adókra, illetve a nyugdíjrendszer reformjára. Ha azonban sokáig marad a Pestis és a Háború, az jó alkalmat kínál, hogy új fegyvereket találjunk ki ellenük.
