Deutsche Welle
Orbán Viktor magyarázkodni kényszerül Ukrajna ügyében. Csak félszívvel ítélte el a háborút, ugyanakkor a külpolitikában elszigetelte országát és a nagy Putyin-barátság visszaüthet számára odahaza is. A hónap elején még arról beszélt Moszkvában, hogy értelmetlenek az uniós szankciók és inkább az együttműködés kétoldalú magyar modelljét ajánlotta a többi uniós partnernek is.
Ám az invázió megindulása után diplomáciai harapófogóba került. Az elején a magyar vezetés egy fél napon át meg nem szólalt – egyedüli európai államként nem ítélte el a bevonulást. Orbán csak csütörtök délután állt a kamerák elé, de azt a szót, hogy háború, akkor sem ejtette ki a száján.
Krekó Péter szerint a magyar külügy megnyilvánulásai igen ellentmondásosak. A kiállás bátortalan és nem egyértelmű, a magyar kormány csupán minimális mértékben támogatja a büntető lépéseket. Ugyanakkor a politikusok, a hatalom közeli médiával együtt, mind inkább az orosz felet támogatják és a NATO, illetve a Nyugat ellen uszítanak.
Nem sokkal később adta ki Orbán a jelszót, hogy Magyarország távol kívánja tartani magát a viszálytól, a legfontosabb a magyar emberek biztonsága, Ezzel az állásponttal meglehetősen magára maradt a szövetségesek között. De a belpolitikában is bajba kerül, mert még sok Fidesz-hívő sem ért egyet azzal, hogy a politika összeáll Putyinnal. És itt előjönnek az 56-os emlékek is.
Ezért a kormánynak alaposan mérlegelnie kell hozzáállását, ideértve, hogy mi legyen a várható rengeteg menekülttel. Annál is inkább, mert őket a lakosság javarésze rokonszenvvel fogadja, nem úgy, mint 6 éve. Ezért azután Orbán szokatlan nagyvonalúsággal bejelentette, hogy a határ nyitva áll minden bajbajutott előtt. Krekó szerint a hatalom zsákutcába manőverezte magát azzal, hogy Putyinhoz dörgölőzött és nyitott keletre. Viszont – mondja a szakértő – fel kell adni az olyan terveket, mint Paks, ha Magyarország komolyan csatlakozik a szankciókhoz.
https://www.dw.com/de/ungarn-ukraine-orban-in-erkl%C3%A4rungsnot/a-60916974
New York Times
A vezércikk szerint Putyin ismét megnyitotta a hidegháborút, de nem látni, hogy az új kelet-nyugati harc hová vezet, illetve meddig tart. Viszont az biztos, hogy amit az elnök felhozott a háború igazolására, annak sok teteje nem volt. Ennélfogva kizárólag Moszkva, az ottani szűk klikk a felelős minden csepp ukrán – és orosz – vérért. De fontos azt is beismerni, hogy alighanem még a Kreml urának sincs fogalma arról, mi lesz az elkövetkező napokban, hetekben, netán években.
Bábkormányt akar beleültetni a hatalomba és meddig szándékozik megszállva tartani az országot? Vannak-e a Nyugatnak olyan eszközei, amivel meg lehet fékezni az oroszokat, és meg tudják büntetni Putyint? Az eddigi lépések feltárták, hogy azért itt vannak korlátok. Hogy a fenyegetések hasztalannak bizonyultak, az jelzi, hogy a politikus vállalja az áldozatokat, és majd kiderül hogy mennyire hajlandó ugyanerre a másik oldal.
Biden két különösen kemény intézkedést kihagyott: nem rendelt el semmi olyasmit, ami személyesen az orosz államfőt érintené, és nem zárta ki az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből. Utóbbi különben azoknak az országoknak is veszteséget okozna, amelyek kereskednek az oroszokkal.
Az amerikai elnök ragaszkodott ahhoz, hogy minden partner támogatja a Moszkva-ellenes lépéseket. Még a magyar kormányfő, Putyin fenntartás nélküli barátja is. Az viszont kérdéses, miként reagál a tengerentúli közvélemény, ha az égbe szöknek az energiaárak.
Egyértelmű, hogy Putyin miatt Európa a háború óta nem volt kitéve ilyen veszedelmes konfliktusnak. Az elnököt a félrecsúszott sérelem, a rosszul értelmezett történelem és a nagyság illúziója vezérli. Újrakezdte a hidegháborút, ami azért különösen kockázatos, amert amit követel, az nem tárgyalási alap. Emellett az oroszoknak nukleáris arzenáljuk van, de képesek a világhálón keresztül is nagy rombolást okozni.
A Nyugat akkor a legerősebb, ha közösen áll ki az értékekért és az ellenséggel szemben. De a nehézségeit össze nem lehet hasonlítani az ukrán nép szenvedéseivel.
Die Zeit
Azért az EU ügyelt arra, hogy a szankciók ne fájjanak túlzottan – neki – írja az elemzés. Pedig a két nappal ezelőtti csúcs előtt az volt a mondás, hogy az unió kész súlyos gazdasági árat is bevállalni cserében. Aztán másként alakult. Azt persze minden kormány érzékeli, hogy minél keményebb a visszavágás, annál inkább megérzi a saját gazdasága. Ennélfogva a jelek szerint többet számítanak a nemzeti érdekek, mint az, hogy egy szuverén államot a szemük előtt számolnak fel.
A legélesebb fegyvert úgy hívják: SWIFT. Ha bevetik, az orosz bankok gyakorlatilag kiszorulnak a nemzetközi fizetésekből. Akkor pedig leáll az áruforgalom, mert a cégek onnantól kezdve nem tudják átutalni az import ellenértékét, illetve nem képesek elkönyvelni a kivitel ellenértékét. Mellesleg az olaj- és gázügyletek pénzügyi része is ezen a rendszeren keresztül bonyolódik le.
Úgy tudni, hogy az eszköz beélesítését elsősorban Németország és Olaszország hiúsította meg, mert féltette a gázellátást., illetve tartott az árak berobbanásától. De más hatalmak sem lelkesedtek érte, mert általában nem szeretik, ha nagyon megszorongatják Moszkvát. Ilyen Ausztria, valamint Magyarország. Orbán igen jó kapcsolatot ápol Putyinnal.
Scholz arra hivatkozott, hogy az igazán hathatós eszközöket későbbre kell tartalékolni, ha netán eszkalálódik a helyzet. Az óvóhelyekre kényszerülő ukránok alighanem megkérdezték: mi lehet még az orosz bombázásoknál is rosszabb?
https://www.zeit.de/politik/ausland/2022-02/eu-gipfel-sanktionen-russland-ukraine-krieg-swift
The Times
Dicsőség az ukránoknak, akiknek bátorsága megérdemli az elismerést és a támogatást – mutat rá a vezércikk. Egyben kiemeli, hogy az oroszországi tiltakozások alighanem azt jelzik: Putyin végzetesen elszámította magát. Az ellenállás jelképe az a tanárnő, akinek véres arca bejárta a világsajtót, miután Harkovban megsérült egy légitámadásban.
Hogy az ukrán elnök Kijevben maradt és felszólítja orosz kollégáját, hogy vessen véget a vérontásnak, nos, az azt mutatja, hogy ez a botcsinálta vezető egy ostrom alatt álló nemzet kétségbeesett bátorságát testesíti meg. Tudja, hogy ő és a főváros van Moszkva lefejezési stratégiájának célkeresztjében.
Ugyanez történt 56-ban, Magyarországon, 68-ban Csehországban. Most Zelenszkijt akarják elfogni, vagy azért, hogy kivégezzék – lásd Nagy Imrét, vagy azért, hogy Moszkvába vigyék, hogy ott kihallgassák és kínozzák, ahogy az Dubcsekkel történt. Putyinnak egy szavát sem szabad elhinni, bármit is ígér, hiszen bebizonyosodott, hogy megrögzött hazudozó.
De nem csupán az ukránok mutatnak kurázsit. Moszkvában, Szentpéterváron és másutt ezrek vonultak az utcára, tiltakozásul a háború ellen. Noha tudták, hogy a rendőrség összeveri őket, mert Putyin egyre inkább szabadjára engedi az erőszakszervezeteket, hogy elfojtson minden ellenkezést a diktatúrájával szemben. A megmozdulásokat azonban nem érzékeli az az ember, aki visszavonult a Kreml falai mögé és már csak egy pár tanácsadóval érintkezik, akik osztják messianisztikus elképzelését az új orosz birodalomról. Ám az egykori KGB-ügynök pontosan tudja, hogy az utcai felvonulások a felhalmozott politikai elégedetlenség veszélyes megnyilvánulásai egy önkényuralomban.
Putyin felpuffadt arca és félelme a Covidtól, azt jelzi: lehet, hogy szteroidokat kap. Az pedig téves helyzetértékelést, sőt akár paranoiát válthat ki nála. Ugyanakkor nem ismeretes, hogy a hadsereg vezetése mennyire ért egyet egy olyan háborúval, amely egy másik szláv nemzet ellen folyik. Az ukránok komolyan gondolják, hogy megvédik országukat. Az orosz elnök ugyanakkor aligha tervezett be hosszú gerillaharcokat. És nincs senki a környezetében, aki szólna neki. A Nyugat törekvése az, hogy elérje: a téves számítások véget vessenek az államfő uralmának.
https://www.thetimes.co.uk/article/the-times-view-on-ukraines-courage-slava-ukraini-przwgwsp0
