Frankfurter Rundschau
Szorul a hurok Magyarország és Lengyelország körül, mert az Európai Bíróság ma várhatóan kihirdeti: az EU megvonhat pénzt a tagállamoktól, ha azok megszegik a közös értékeket. Márpedig itt alapvető kérdésről van szó, a következmény pedig alighanem az lesz, hogy a két kormány kevesebb támogatásra számíthat Brüsszeltől. A mechanizmus pártolói szerint végre lesz egy éles kard, amivel megálljt lehet parancsolni a tekintélyelvű irányzatoknak bizonyos országokban.
A Fideszt a civil társadalom elnyomása, valamint a korrupció miatt érik kemény bírálatok. Az EU azért is hadban áll Orbánnal, mert az az egyik hadjáratot a másik után vezeti az unióval szemben. A múlt héten már odáig ment, hogy közölte: Brüsszel jogállami dzsihádot folytat Magyarország ellen.
Moritz Körner, a német szabaddemokraták EP-képviselője szerint viszont szegénységi bizonyítvány, hogy a politikus bedobta a magyar kilépés ötletét. Igazából azonban Orbán csupán nyomást próbál gyakorolni a többiekre, hogy továbbra is lenyúlhassa a közösségi pénzeket a csókosoknak. Ezért – mondta a törvényhozó – a Bizottságnak végre alkalmaznia kell a jogállami mechanizmust. Amúgy pedig meglehetősen átlátszó a magyar vezető trükkje.
A szankciók azonban aligha születnek meg a választásig, Orbánnak pont ez az érdeke.
https://www.fr.de/hintergrund/fuer-polen-und-ungarn-wird-es-eng-91350505.html
Reuters
Magyarország és Lengyelország ma vizsgázik az Európai Bíróság előtt, amely ítéletet hirdet az unió által létrehozott „demokráciáért pénzt”-mechanizmusról. A verdikt mérföldkő lesz az EU és Budapest, illetve Varsó vitájában, miután a két populista vezetést kemény bírálatok érik, amiért korlátozzák a nők, az LMBT-közösség és a migránsok jogait, illetve elfojtják a bíróságok, a sajtó, a tudomány-oktatás, valamint a civil szféra szabadságát. Az EUB várhatóan elutasítja a panaszosok keresetét.
Ha így lesz, akkor a szervezet beélesítheti az eddigi leghatékonyabb fegyvert, mármint hogy olyanoknak adjon támogatást, akik megszegik a liberális demokrácia törvényeit. Ám ha helyt ad a magyar-lengyel beadványnak, az igencsak meglepő, egyben hatalmas győzelem volna a két kormány számára, mondja egy brüsszeli illetékes.
Az ellentét gátolja az összefogást és akadályozza az egyezséget olyan kérdésekben, mint a klímaváltozás vagy a közös adózás. Egyúttal gyengíti a földrész pozícióit Oroszországgal és Kínával szemben. Orbán kihasználta a helyzetet és arra figyelmeztetett, hogy a Brexit után a közösség még inkább felbomolhat. Mindenesetre Magyarország egyelőre nem kapja meg a koronaalapból nekijáró 7 milliárd eurót és nagy kérdés, mi lesz a költségvetésből kiutalandó legalább 22,5 millió euróval.
A kormányfő bevándorlás-ellenes, nacionalista vonalat visz a választási kampányban, gazdaságpolitikáját a populizmus jellemzi. Múlt szombaton azt közölte, hogy a magyarok nem akarnak olyanok lenni, mint a nyugati szövetségesek.
https://www.yahoo.com/news/factbox-poland-hungary-test-eu-112939459.html
Reuters
A berlini központtal működő Európai Társaság a Szabadságjogokért úgy ítéli meg, hogy Magyarország és Lengyelország egyre inkább tekintélyelvű lesz, de a jogállam helyzete az egész földrészen rosszabbra fordul a járvány folyományaként. Ezt cseppben a tengerként mutatja a két kormány, amely a Covidra hivatkozva mind jobban ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatást, a civil társadalmat és a médiát, miközben korlátozza az alapvető emberi jogokat és fokozza a megosztottságot, amihez a migránsokat és más kisebbségeket használ ürügyként.
Varsó és Budapest tagadja, hogy bármiben vétkes volna, ugyanakkor azzal vádolja Brüsszelt, hogy az liberális értékeket igyekszik rájuk kényszeríteni, holott azok idegenek a két társadalomtól, mivel azok eredendően konzervatívok és katolikusak. A tét több százmillió euró a jogállami vitában, de utóbbi már így is nagy károkat okozott a szervezet belső összetartásának, illetve az EU nemzetközi megítélésének.
Ha az EUB áment mond az új mechanizmusra, akkor is hetekbe telik, amíg beindulhat a folyamat, amely azután elvezet a pénzek megvonásához. Azaz a szankció nem várható a magyar választás előtt, a dolgok alighanem csak az év végére, vagy 2023 elejére jutnak el a kritikus pontig – közölte egy bennfentes Brüsszelben. Egy uniós diplomata pedig arra figyelmeztet, hogy a mechanizmussal nem szabad veszélyeztetni a döntéseket más fontos területeken, úgy hogy most várhatóan kemény alkudozás következik.
https://www.yahoo.com/news/poland-hungary-turning-more-authoritarian-145943133.html
BBC
Az eddigi legkeményebb erőpróba vár Orbánra április 3-án, noha a pálya erősen a javára billen. A kormány uralja a sajtót és óriási kasszából tud gazdálkodni. Csak a közösségi médiában háromszor annyit költött idáig, mint az ellenzéki pártok. Legnagyobb ütőkártyája maga a miniszterelnök, és annak legyőzhetetlen híre. Ő maga egyébként szívesen exportálja a nemzeti függetlenség „magyar modelljét” más államokba is.
Márki-Zay más, mint az összes eddigi kihívó, mert konzervatív. A kormányfő ügyesen a maga előnyére fordítja a liberális bírálatokat. Az új ellenfél viszont hazai pályán, jobbról támadja Orbánt. Azt mondja, színtiszta hazugság az, amit a másik állít, hogy ti. a nemzetet védi. Mert nem hazafi, nem keresztény, nincsenek elvei, nemzeti érdekei, vallása. A pártjával együtt opportunista, aki mindent megtesz, hogy hatalmon maradjon és tovább gazdagodjon.
Válaszul a kormány példátlan kampányt indított ellene. Minden sarkon óriásplakátok vannak, a YouTube-on folyamatosan az megy, hogy a közös ellenzéki jelölt Gyurcsány bábja. A Fidesz minden kijelentését ízekre szedi, hogy aláássa a hitelét.
Orbán szintén vidéki, de mostanában a gazdagokhoz dörgölődzik. Ugyanakkor sokfelé szeretik a világban, mert a hagyományos értékeket hirdeti a „liberális elitekkel” szemben. Márki-Zay az esélyeket illetően arra hivatkozik, hogy egy felmérés szerint a magyarok 53 %-a változást akar. Ezért a jogosultak egyharmadát kitevő bizonytalanokat igyekszik megnyerni. Egyelőre minden lehetséges, már ami az eredményt illeti.
https://www.bbc.com/news/world-europe-60385700
Süddeutsche Zeitung
Azt nem lehet mondani, hogy Márki-Zay minden vitán felül áll, de ő jelenti a reménysugarat Orbán ellenfelei számára. A kormányfőt holnap látogatja meg a brazil elnök és pusmognak arról is, hogy Trump szintén jön. A miniszterelnök mindkét politikussal azt próbálja sulykolni, hogy nagypályás játékos a világban.
Ezzel szemben ellenfele piacokon találkozik a polgárokkal, igaz, nincs is más választása. Bár sokáig élt Amerikában, ezért jártasnak számít a nemzetközi porondon, de kampányát nem tudja megdobni híres-neves külföldi személyiségekkel.
Az ellenzék holnap terjeszti elő programját, meglehetősen későn, de Bolsonaro eljövetele alighanem uralja majd a szalagcímeket a kormánypárti sajtóban. Sőt, még az is elképzelhető, hogy a hat párt csak később mutatja be terveit, illetve azt, hogy kiket indít a választáson. Ebből már ki is derül Márki-Zay két alapvető gondja: a Fidesz óriási előnyben van a médiában, no meg az anyagiakat tekintve is, ráadásul az ellenoldal megosztott, ideológiailag éles szakadékok szabdalják.
Ám a politikus a szükségből előnyt kovácsol. Járja az országot, mindenütt meg akarja magát mutat a bázisnak, illetve próbálja megmagyarázni a Fidesz-híveknek, hogy nem dől össze a világ, ha a jövőben nem Orbán irányítja a dolgokat. Hiszen az ellenzék legfőbb közös pontja éppen az, hogy a miniszterelnöknek mennie kell, véget kell vetni a korrupciónak, a társadalom polarizáltságának.
Márki-Zay azt mondja, szaftos kijelentésekkel kell áttörni a hallgatás falát a Fidesz médiagépezeténél. Ám közben sok olyan elhangzik, ami hascsikarást okoz a hívei körében. Nyíltan azonban még nem szálltak szembe vele, mert nem szeretnék rontani az esélyeit. A politikus sokak szemében továbbra is jó kompromisszumos jelölt. Amikor őt nevezték sötét lónak számított, de a Fidesz agresszív propagandája sem tudott mit kezdeni vele.
Libération
Az EU a pénztárcán keresztül igyekszik jobb belátásra bírni a magyar és a lengyel vezetést. Az Európai Bíróság ma előreláthatólag eltávolítja az utolsó akadályt is a jogállami mechanizmus útjából. Így Brüsszel megkurtíthatja a pénzeket, ha a két ország még jobban eltávolodik a demokratikus irányvonaltól. De Orbán nemigen bízik a sikerben, ezért már előre kezdte gyepálni az ítéletet. Tisztában van vele, hogy ha az EUB zöldre állítja a jelzőt, akkor a Bizottság hathatós eszközhöz jut, szemben a 7-es paragrafus alapján indult, ám megfeneklett eljárással. És ez esetben az sem fog segíteni, hogy Budapest és Varsó korábban szembeszegült a legfőbb európai bíróság több állásfoglalásával is.
Jacques Delors Intézet egyik kutatója azt emeli ki, hogy a rendszer alapvető újdonsága a megelőzés, tehát hogy már akkor be lehet fagyasztani a pénzek átutalását, ha még nincs bizonyíték a jogellenes felhasználásra. Elvileg az alapokat az utolsó fityingig vissza lehet tartani, ám ez nem valószínű, mert félő, hogy válaszul a magyar és a lengyel fél felégeti az utolsó hidakat is Brüsszel felé. Ezért azután a Bizottság várhatóan csak visszafogottan él a lehetőséggel.
De azért mostanában Brüsszel kezd a sarkára állni. Nem küldi a milliárdokat a gazdasági újjáépítési alapból és hozzálátott, hogy behajtsa a PiS-en azokat a csillagászati összegeket, amelyeket az Európai Bíróság vetett ki büntetésül, miután a párt nem zárta be a cseh határon lévő lignitbányát és nem oszlatta fel a Fegyelmi Kamarát. Viszont legkorábban csak 9 hónap múlva lehet várni, hogy gyakorlati következménye lesz az új jogállami rendszernek, még akkor is, ha az EU azonnal munkához lát, ami persze cseppet sem valószínű.
Politico
Az unió igazságügyi biztosa alighanem a magyar és a lengyel adatvédelmi hatóságnak üzent, amikor kijelentette, hogy a nemzetbiztonság címén nem lehet igazolni minden olyan lehallgatást, mint amely a Pegasusszal történt több országban is. Merthogy Péterfalvi Attila úgy találta, hogy minden rendben volt az engedélyezés körül. Civil jogvédők azonnal tiltakoztak, kiemelve, hogy már maga a nemzetbiztonsági törvény sem felel meg az európai normáknak.
Reynders most azt mondta, hogy a tagállamoknak korlátozniuk kell az ilyen eszközök alkalmazását. Az előzmény az volt, hogy az adatvédelemért felelős uniós intézmény az ilyen kémszoftverek teljes betiltását sürgeti. Merthogy kiderült, a Pegasusszal politikusokat, újságírókat, civil aktivistákat hallgattak le, pl. Magyarországon. A biztos szerint Brüsszel nem fog habozni, ha úgy ítéli meg, hogy valahol szemet hunynak a visszaélések fölött.
Az Európai Néppárt egyik EP-képviselője szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora botrányról van szó. Épp ezért a parlament úgy határozott, hogy különbizottság vizsgálja ki az esetet. Beaune, a francia Európa-ügyi miniszter pedig megjegyezte, hogy a kémprogramot kivételes esetben, a lehető legszigorúbb feltételek mellett lehet csak bevetni, merthogy az durva beavatkozás jelent a magánszférába. Azaz ő is igyekezett elhatárolódni Budapesttől és Varsóból.
Ám vannak jelek, hogy a színfalak mögött több kormány is azt szeretné, ha a titkosszolgálat könnyebben hozzájutna a polgárok adataihoz. Ráadásul a Bizottság belügyi biztosa teljesen mást mondott ez ügyben, mind Reynders, azaz még Brüsszelben sincs egység a kérdésben.
https://www.politico.eu/article/brussels-eu-government-collision-course-pegasus-spyware/
FT
A lengyel kormány az orosz fenyegetés árnyékában békejobbot nyújt Brüsszelnek a jogállami vitában. Azaz az egység nevében rendezné az ellentéteket, annál is inkább, mert Moszkva 30 ezer katonát irányított Belaruszba. Duda elnök már a múlt év végén megakadályozta, hogy a kormány átvegye az amerikai tulajdonban lévő független hírtévét, amely gyakran bírálja a hatalmat. Sikerült megoldani a viszályt Csehországgal is a közös határ mentén lévő turówi lignitbánya kapcsán.
Most pedig az illetékes külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy a katonai helyzet folytán mindenkinek az a jó, ha javulna Varsó és Brüsszel viszonya. Nincs szó persze arról, hogy a PiS kitűzte volna a fehér zászlót, mert nem tudni, milyen gyakorlati lépéseket tesz most. És egyáltalán biztos, hogy a békés szándékot osztja Ziobro, a radikális igazságügyi miniszter, márpedig nélküle oda a koalíció csekély többsége a Szejmben.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mennyire alkalmas a probléma orvoslására a legutóbbi javaslat, amelyet több kormánypárti képviselő nyújtott be az EU által erősen kifogásolt Fegyelmi Kamara feloszlatására. A volt ombudsman szerint semennyire, mert a bírákat továbbra is a politika akarja kinevezni. Illetve hivatalban maradnának mindazok, akik a rendszernek köszönhetik megbízatásukat. Úgy hogy ha az unió elfogadná ezt a megoldást, akkor feladná, hogy a jogállam mellett érveljen.
Lehet persze, hogy a Bizottság belemenne a kompromisszumba, de az EP és az Európai Bizottság fenntartja a Varsóra nehezedő nyomást. És továbbra is ott tornyosulnak olyan nyomasztó gondok, mint a széndioxid kibocsátás csökkentése, mivel Lengyelország nagyrészt hőerőművekben termeli meg a szükséges energiát.
FT
A boszniai szerbek vezetője változatlanul kihívó, miközben szakadár tervei riadóztatják a Nyugatot. Dodik azonban tagadja, hogy az egész Nyugat-Balkánt veszélyeztetné, amikor több autonómiát követel saját tagköztársaságának. Közölte azonban, hogy ez utóbbi céljától nem hagyja magát eltéríteni. Ám törekvése bizonytalanná teheti a viszonyokat a térségben és újra kitörhet az erőszak, mondják helyi és nyugati vezetők. Még akkor is, ha a Republika Srpska vezére azt bizonygatja, hogy számára a fegyveres viszály nem opció.
Az viszont tény, hogy nem kötelező határozatban ugyan, de a szerb törvényhozás már kimondta: az adóhatóságot, az igazságszolgáltatást és a katonaságot leválasztja a köztársasági szervekről. Ám ez bedöntheti a Daytoni békeszerződést és az erőszak dominóként söpörhet végig a térségen. Dodik azt bizonygatja, hogy nem gondolkodik a kiválásban, bár – jegyzi meg – nagy kérdés, mi lesz Boszniával akkor, ha nem teljesülnek a szerbek kívánságai. Azt is hangoztatja, hogy a soknemzetiségű köztársaságot annak idején egyszerűen rájuk kényszerítették.
Viszont fokozódó nacionalizmusa, szoros kapcsolata Oroszországgal, valamint a korrupciós vádak megrontották viszonyát a NATO-val, illetve a nyugati fővárosokkal. Nem kétséges azonban, hogy beálltak mögé olyan keményvonalas vezetők, mint Putyin és Orbán. A politikus azzal érvel az orosz kapcsolat mellett, hogy a Kreml sosem szabott számára feltételeket. Amúgy az évértékelőben a magyar miniszterelnök bírálta a nagyhatalmi arroganciát a Nyugat-Balkánon. Egyben közölte, hogy nem támogat semmilyen szankciókat a boszniai szerbek ellen.
Bosnian Serb leader defiant as political ambitions rattle west
Bosnian Serb leader defiant as political ambitions rattle westMilorad Dodik denies his pursuit of more autonomy threatens the entire western Balkans
