Yahoo/AP
A déli határ túloldalán veszteglő migránsok a fontos szereplők lettek a magyar választási kampányban, de messze nincsenek annyian, ahogyan azt a hivatalos statisztika állítja. Mindenesetre a nacionalista Orbán Viktor azt reméli, hogy a téma nyerő tényezőnek bizonyul majd az urnáknál. Az előrejelzések szerint azonban ezúttal nem lesz könnyű dolga. Kőkeményen bevándorlás ellenes vonalat visz. Előszeretettel tálalja úgy, hogy a szerb határon összegyűlt tömeg bejuthat az országba. Ily módon igyekszik mozgósítani konzervatív szavazóbázisát.
Pár napja is azt fejtegette, hogy a migráció elsöpréssel fenyegeti a földrész keresztény kultúráját, és hogy az illegális jövevények a felelősek az olyan fertőzésekért, mint a Covid. És mivel közelednek a választások, azt hangoztatja, hogy a nyomás ezúttal nagyobb, mint a 2015-ös válság idején.
Csak éppen a szerb és az EU-s határvédelmi adatok azt igazolják, hogy sokkal kevesebben próbálnak meg átjutni a határzáron, mint ahogyan azt a jobbos Orbán hirdeti. A magyar rendőrség arról számolt be, hogy tavaly több mint 122 ezer határsértőt tartóztattak fel, a Frontex csak alig 60 ezerről tud az egész Nyugat-Balkánon, beleértve a magyar-szerb határt.
Ráadásul sokan többször is nekifutnak, ha előtte nem sikerült nekik, így a tényleges szám sokkal kisebb. A szerb menekültügyi hatóság nem egészen 4300 migránst tart nyilván a táborokban, mintegy ezren a szabad ég alatt várnak a jó szerencséjükre. Viszont magyar részről továbbra is dívik az azonnali kitoloncolás, tehát hogy az ilyenkor előírt vizsgálat nélkül rövid úton átteszik a határon a feltartóztatott embereket, noha az Európai Bíróság a nemzetközi jog megsértésének nyilvánította ezt a gyakorlatot.
Ugyanakkor sok visszakényszerített migráns rendőri erőszakról számol be, magyar, horvát, illetve román részről. Ideértendő, hogy elveszik, illetve összetörik a telefonjukat, órákon át ülniük, illetve térdelniük kell a hóban, és ütlegekből is kijut nekik. Természetesen az ilyen állításokat nehéz ellenőrizni, ám a szabadkai menekültközpont igazgatója szerint három éve 150-en törött végtagokkal tértek vissza Magyarországról.
Orbán Viktor, aki csörtézik az unió liberálisabb tagállamaival, azzal fenyegetőzik, hogy folyosót nyit és azon keresztül a migránsok eljuthatnak nyugatra.
https://www.yahoo.com/news/migrants-hungary-border-become-part-074116009.html
Guardian
A mai uniós külügyminiszteri értekezlet előtt félreverte a vészharangokat, hogy az autokrata Orbán Viktor jövő kedden Moszkvába utazik és ott Paks bővítéséről, a Szputnyik magyarországi gyártásáról, valamint a gázszállításokról tárgyal Putyinnal. Ily módon ugyanis a magyar kormány kilóg a sorból, de áll ez a német diplomácia vezetőjére is, aki szerint ki kell venni a lehetséges szankciók sorából, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT-ből, a bankok nemzetközi elszámolási rendszeréből. Lengyelország és a balti köztársaságok szerint viszont egyetlen használható eszközt sem szabad sutba dobni.
Egy név nélkül nyilatkozó magas rangú tisztségviselő azonban úgy látja, hogy az egység még látványosabb lesz, mint 8 éve, amikor először hoztak átfogó megtorló intézkedéseket a Krím megszállása miatt. Merthogy minden kormány pontosan látja: az újabb orosz agresszió miatt egybevágnak az európai és a nemzeti érdekek.
Uniós illetékesek azt mondják, ha Moszkva megindítja a hadjáratot Ukrajna ellen, napokon belül meglesz a döntés a retorziókról. Ma azonban várhatóan csupán újabb figyelmeztetést adnak ki. Ám a lehetséges ellencsapások sorában a SWIFT-en kívül ott van, hogy megtiltsák az élenjáró technológia eladását az oroszoknak, beutazási tilalmakat rendelnek el, és befagyasztják orosz állami tisztségviselők, illetve oligarchák nyugaton lévő vagyonát.
Der Standard
Az egyik legjobb osztrák szemleíró szerint Ausztriában a korrupció és a járvány miatt megingott a bizalom a politikai rendszer iránt, ezért a demokráciának 10 emlékeztető oltásra lenne szüksége. Hans Rauscher úgy véli, hogy a jogállamot, a politikai kultúrát több, súlyos betegség is megtámadta, ezt bizonyítja, hogy egy nemrégiben végzett közvélemény kutatás szerint a lakosság 58 %-a úgy véli, hogy csak kevéssé vagy egyáltalán nem működik a jelenlegi politikai modell. 90 % a vesztegetéseket tekinti fő problémának, 64 % sürgeti, hogy legyenek átláthatóbbak a kormányzati intézkedések mozgatórugói. A javasolt ellenszer, különös tekintettel a koronaellenes lépések ügyében tapasztalható kétségekre, valamint a közelmúlt botrányaira a Néppárt háza táján:
1. Gyorsan meg kell erősíteni a jogállamot, mert a politika igencsak rátenyerelt az igazságszolgáltatásra, valamint a biztonsági apparátusra.
2. Törvényhozóként és ellenőrző szervként is nagyobb szerephez kell juttatni a parlamentet
3. Átlátható módon kell lebonyolítani a közszférában, illetve az állami vállalatoknál a posztok betöltését és a megrendeléseket
4. Véget kell vetni a „főtitkárok” és a politikai kinevezettekből álló miniszteri kabinetek uralmának, a tárcáknál, újból helyzetbe kell hozni a köztisztviselőket.
5. Új kiválasztási rendszert kell meghonosítani a politikában, de ehhez leginkább a pártoknak kell megtalálniuk a megfelelő megoldást, hogy ne szemfényvesztők kerüljenek hatalomra.
6. Amennyire csak lehetséges, helyre kell állítani a politika tekintélyét. Ha egy tisztségviselő nem tesz eleget a bírósági döntésnek, akkor veszítse el állását
7. Meg kell reformálni a pártfinanszírozást, mert a korrupció nem csupán egyesek személyes meggazdagodási vágyából fakad, összefügg azzal is, hogy a politikai erők pénzhez akarnak jutni hatalmuk bebiztosításához
8. Új törvények kellenek az átláthatóság érdekében, a korrupció visszaszorítására. Idetartozik, hogy közbeszerzésekben ne vehessenek részt offshore céget és tanácsadók. Aki pedig egyszer már megégette az ujját, az ne vehessen részt ilyen eljárásban.
9. Új jogszabályokkal kell gondoskodni arról, hogy a sajtó és a közvélemény gyorsan és bürokráciamentesen tájékoztatást kaphasson közügyekben, ne lehessen hivatali, illetve üzleti titok mögé bújni, főként a közbeszerzéseknél.
10. Védelmet kell nyújtani a minőségi újságírásnak, amikor a hatalom ellenőrzi a sajtóban megjelenő tartalmakat, állami hirdetésekkel kézből eteti a médiát és az álhírek kora köszöntött be.
https://www.derstandard.at/story/2000132721300/zehn-booster-fuer-die-demokratie
FT
A brit demokráciát ingatják meg azok a miniszterek, akik felszámolással fenyegetik a BBC-t, mert a közszolgálati rádióra és tévére minden eddiginél nagyobb szükség van, amikor ennyire sokféle lett a média. Ezt fejti ki kommentárjában a lap fő gazdasági elemzője, aki olyan szinten végzi munkáját, hogy azért a királynő már jó 20 éve lovagi címet adományozott neki.
Martin Wolf kiábrándítónak nevezi, hogy Johnson és munkatársai a BBC-n akarják elverni a port, miközben saját maguk hozták a fejükre a bajt. Hiszen a szigetország legtekintélyesebb intézményéről van szó, ám annak végét jelentené, ha 5 év múlva eltörölnék az előfizetési díjat, ahogyan azt a kulturális tárca vezetője javasolja. Igaz, hogy a kormány fellázadt a terv ellen, ám az így is nagy károkat tud okozni.
Nincs igazuk azoknak, akik szerint a hírversenyben megrendült a közmédia helyzete, merthogy változatlanul három igen nagy előnnyel szolgál: megbízható információforrás, képes számon kérni a disznóságokat a hatalmon, és kulturális értékek tárháza. Mindezt akkor nyújtja, amikor özönlenek az álhírek Moszkvából és máshonnan, így létfontosságú a Világszolgálat (World Service).
Brit földön messze a legnagyobb tömegeket éri el, a digitális sajtót is ideértve. Azon kívül nagy a közbizalom iránta. Márpedig megbízható információ nélkül óhatatlanul zátonyra fut a demokrácia. A hírek készítéséhez képzettség és tapasztalat kell. Az pedig nem megy olyan intézmények nélkül, amelyeknek nincs megfelelő előéletük és szilárd értékrendjük.
Ezt a toryknak is meg kell érteniük, bár közülük sokan jajonganak, hogy a közrádió és televízió elfogult. Hát, ha azt nézzük, hogy egyenlő műsoridőt adott a Brexit híveinek és ellenfeleinek, utóbbiak teljesen képtelen érveinek, akkor ez végzetesnek bizonyult. A néhai amerikai szenátor, Moynihan mondta, hogy mindenkinek lehet saját véleménye, ám senkinek sincs joga különbejáratú tényekre.
A BBC segített abban, hogy a tényeken alapuljon a vita, amely minden eddiginél jobban megosztotta a nemzetet. Létezése ugyanakkor igencsak megnehezíti, hogy politikusok manipulálják a valóságot. És minél inkább polarizálódik az ország, annál inkább kulcsfontosságú ez a szerep. Ennélfogva meg kell tartani független forrásból finanszírozott közadóként, minden politikai befolyásolástól mentesen. Azokat az értékeket kell megjelenítenie, amiket jó egy évszázada követ, és amikért csodálják az egész világon.
Mert ahogy az alsóház jelentése megfogalmazta: alapvető fegyver a félretájékoztatás ellen a közösségi média korában. Pontos, megbízható híreket sugároz, és ez minden eddiginél fontosabb, amikor a megosztottság, az összeesküvés elméletek és a hazugságok korát éljük.
https://www.ft.com/content/3f499042-64c5-40d1-8d83-7d8ca0d817d9
