Bloomberg
A Bizottság arra készül, hogy már a jövő hónapban hivatalosan is milliárdokat fagyaszt be a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt járványalapból, csak előbb még megvárja, hogy az Európai Bíróság nyilvánítsa teljesen törvényesnek az új jogállami mechanizmust. Az ítélet heteken belül várható, így Brüsszel meg tud indulni az olyan kormányok ellen, amelyek tesznek a demokratikus értékekre. A retorzió a koronaalapon kívül kiterjed majd a költségvetésből járó pénzekre is.
A lengyelek 130, a magyarok pedig több mint 40 milliárd eurót veszthetnek ily módon. Az EU azzal vádolja Varsót és Budapestet, hogy mindkettő jogsértő módon avatkozik bele az igazságszolgáltatásba, korrupt és nem hajlandó alávetni magát az uniós jog elsőbbségének. Azon kívül aggódik, mert a kapott forrásokat a két hatalom a jogállam megrendítésére, illetve a szervezet elleni támadásokra használja.
A retorziós rendszert akár már február elején be lehet élesíteni, beavatott körök szerint. A két országnak a jövő hétfőig kell válaszolnia azokra a bizottsági aggályokra, miszerint egyrészt már eddig is visszaélések voltak a milliárdok elköltése körül, másrészt pedig hogy mit kívánnak tenni a lenyúlások megakadályozására. Ezen felül lengyelekre még az is vár, hogy lemondhatnak jó 100 millió euróról, miután azt Brüsszel visszatartja a Varsó által ki nem fizetett bírság fejében.
Süddeutsche Zeitung
Szomorú premiernek néz az EU elébe: a szervezet végrehajtó testülete az új jogállami mechanizmus segítségével kívánja beszedni Lengyelországtól azt a büntetést, amelyet az Európai Bíróság szabott ki részben a turówi lignitbánya be nem zárása, részben pedig azért, mert Varsó nem hajlandó felszámolni a bíróságok megzabolázására kitalált Fegyelmi Kamarát. Más szóval: építi le a jogállamot.
A Bizottság akár már ebben a hónapban befagyaszthatja a szubvenciók egy részét, ami azért újdonság, mert idáig minden vétkes tagország alávetette magát az EUB verdiktjének. A két bírság napi 500 ezer, illetve 1 millió euró, de az még két hónapba is beletelhet, amíg Brüsszel elkönyvelheti a kintlevőséget.
Az ilyenkor szokásos eljárás részeként Brüsszel már felszólítást küldött Varsónak a tartozás egy részének, 15 milló eurónak a megfizetésére. Ám mivel közben lejárt a 45 napos határidő, az év elején ment egy újabb udvarias üzenet, ezúttal 15 napos haladékkal. Az ma ér véget. Utána a közösségi költségvetésért felelős igazgatóság ellenőrzi, mely átutalásokat lehet megkurtítani, erről értesíteni kell a másik felet, két héttel a tényleges lépés megtétele előtt.
Két éve egyébként a PiS nettó 12,4 milliárd euróhoz jutott Brüsszel jóvoltából, ha most egybevesszük a két tartozás éves összegét, az nagyjából 550 millió euró. Igazán bagatell, az egy évre jutó pénzeső nem egészen 5 %-a.
https://www.sueddeutsche.de/politik/eu-polen-eugh-zwangsgelder-kommission-1.5509573
Frankfurter Rundschau
Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában reszkethetnek az idén az autokraták a választás miatt. Lehet, hogy felvirrad az ellenzéknek, mert politikai olvadás jöhet, bár az sincs kizárva, hogy az autokraták bebetonozzák uralmukat. Mindenesetre a nemzeti-populista hercegeknek, a huzamos ideje kormányzó Orbánnak, valamint Jansának és Vucsicsnak bizonyítania kell az urnáknál. Majd ősszel jön szellemi társuk, Dodik, akinek szintén harcolnia kell a voksokért.
A magyar politikust baráti viszony fűzi az összes autoriter szomszédhoz, lépéseit összehangolja mind szlovén, mind szerb kebelbarátjával. Mivel szeretné kiterjeszteni befolyását a Nyugat-Balkánon, már 3 éve udvarol a boszniai szerbek vezérének is. A hónap végén mellesleg ismét Banja Lukába hivatalos.
A hatalmi viszonyok mindenütt igencsak hasonlóak: járószíjra vett sajtó, felpuhított fékek és ellensúlyok és virágzó urambátyám-rendszer. Az ellenzék mégis bízik a győzelemben, bár kilátásai eltérőek az egyes országokban. Leginkább Jansának kell tartania attól, hogy veszít, mert ugyan az élen áll a felmérésekben, ám aligha lesz kivel koalíciót létrehoznia. A politikus pártja, akárcsak a Vucsics-féle SNS továbbra is az Európai Néppárt tagja, miután onnan meglehetősen későn kiseprűzték a Fideszt. Egyébként pedig mindhárom politikus szoros viszonyt ápol Putyinnal.
A magyar pártnak nem csupán az üzlet és a politikai összefonódása, hanem a járvány siralmas kezelése miatt is lehetnek gondjai. Ljubljanai, belgrádi és banja lukai szövetségesei azonban már csak önérdekből is bíznak Orbán sikerében. Merthogy a gazdasági együttműködés is jelentős. A Fidesz holdudvarából befektetők erősen bevásárolták magukat a szlovén kormány közeli médiába. A Bethlen Gábor Alapítvány jóvoltából az utóbbi egy évtizedben hatalmas összegek áramlottak Szerbiába és Szlovéniába.
Ez vonatkozik Boszniára is, pedig a Republika Srpskában legfeljebb néhány 100 magyar él. Viszont Magyarország közreműködhet több vízi erőmű építésében a köztársaságban.
New York Times
Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában a cenzúra új formájával igyekeznek megtéveszteni a közvéleményt. Már nemigen divat a durva elnyomás, bár azért a szerbeknél a járvány kezdetén 3 napra egy ablaktalan cellába dugtak egy újságírónőt, miután megírta, hogy a kormány egyáltalán nem készült fel a válság enyhítésére. Majd, mint most elmondta, utána közellenséget kreáltak belőle.
Azóta viszont Belgrád sokat tanult Magyarországtól és több más olyan kelet-európai államtól, ahol szorul vissza a demokrácia. A lényeg, hogy le kell járatni a kritikus sajtómunkásokat, el kell érni, hogy csak kevesen olvassák cikkeiket. Azaz már nincs szükség brutális erőszakra, elegendő a társadalom befolyásolására, ha a partvonalra nyomják ezeket a forrásokat. Ami azután meglátszik a választási eredményen.
Szerbia és Magyarország, amely a svéd V-Dem Intézet szerint élen jár az autokrácia útján, választásra készül, ezért megszállta a médiát. A bíráló hangok nemigen jutnak szóhoz az egész térségben, miközben a már idézett svéd jelentés arra is kitér, hogy Budapest, Varsó és Belgrád támadást intéz az igazságszolgáltatás és a civil társadalom függetlensége ellen is.
A szocializmus időszakával szemben immár nem az állambiztonsági szolgálatok viszik a prímet a nemkívánatos vélemények elfojtásában, hanem az állam által ellenőrzött cégek, amelyek sokszor hatalmas nyomást gyakorolnak a szerkesztőségekre. Ebben az Orbán-kormány ment a legtovább, több száz orgánumot egyesített a miniszterelnök szövetségesei által kézben tartott holdingba, a KESMÁ-ba. Már csak egyetlen tévé, az RTL maradt, amely pénzügyileg független a Fidesztől. Az ellenzék hiába egyesült, ezzel nem enyhült a hatalom fojtófogása a tömegtájékoztatáson.
Politico
Nagy felzúdulást váltott ki a brüsszeli uniós apparátusban, hogy a lengyel EU nagykövet hírek szerint pályázza a bővítésért felelős főigazgatóság vezetői állását, mert a terület a magyar Várhelyi Olivér alá tartozik, ám így illiberális hitbizomány lehet a keleti szomszédsághoz fűződő kapcsolat. Azaz ez rész könnyen illiberális bástya lesz a Bizottságon belül. Azon felül félő, hogy rossz üzenetet küld a felvételre pályázó nyugat-balkáni államoknak, akiket az unió folyton arra figyelmeztet, hogy be kell tartaniuk a demokratikus normákat.
A magyar biztost már így ily olyan vádak érik, hogy nem szentel kellő figyelmet a jogállamnak az érintett országok esetében. Ráadásul ő és a lengyel diplomata puszipajtások és mindkettőjüket szoros kapcsolatok fűzik saját kormányukhoz, miközben azok ellen több eljárás is folyik a demokrácia visszaszorítása miatt. Ideértve olyan kulcskérdéseket, mint a bíróságok függetlensége, a sajtó szabadsága, a migráció és a nemi kisebbségek jogai.
Úgy tudni, hogy Sadost a héten hallgatja meg von der Leyen, Haas, a költségvetésért felelős osztrák biztos, valamint Várhelyi. Egy uniós diplomata szerint azonban az új tagfelvételeket nem lehet rábízni az illiberalizmus két zászlóvivőjére. Már a magyar biztos kinevezése is mormogáshoz vezetett, részben a jogállam magyarországi helyzete, részben azért, amilyen szerepet Orbán tölt be a Nyugat-Balkánon. Márpedig félő, hogy az új felállásban a lengyel diplomata segít növelni a magyar befolyást a régióban.
A döntést a biztosok kollektívan hozzák meg.
https://www.politico.eu/article/polish-envoys-bid-for-top-eu-post-sparks-brussels-backlash/
Yahoo/Reuters
A lengyel lehallgatási botrány megalapozottságát először bizonyító kanadai laboratórium egyik munkatársa azt mondja, hogy a már ismert 3 eseten kívül további ügyek kipattanása várható, mert ő már látta az erre vonatkozó bizonyítékokat. A szakember a varsói Szenátus vizsgálóbizottsága előtt beszélt, amely az ellenzéki többség szavazataival állt fel, munkájában azonban nem vesznek részt kormánypárti törvényhozók.
Mint emlékezetes, a Pegasus használatát sok-sok cáfolat, kertelés után maga Kaczynski ismerte be, ám most egy hivatalos szóvivő megismételte, hogy feleslegesnek tartanak minden kutakodást, mert a megfigyelések csakis bírói engedéllyel történhettek. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy 3 éve törvénytelenül telepítették a kémszoftvert az ellenzék akkori kampányfőnökének és két jogásznak a telefonjára, az tegye meg a szükséges jogi lépéseket.
https://www.yahoo.com/finance/news/polish-commission-told-more-phone-175934936.html
Süddeutsche Zeitung
Magyarországon járvány? Ugyan, hol? Nagyjából ez a magyar szervezők hozzáállása a kézilabda EB lebonyolítása láttán érkező kifogásokra. Merthogy a mérkőzések telt ház előtt zajlanak, mintha az összes higiéniai előírást hatályon kívül helyezték volna. De hát így rendelkezett a kormány 3 hónappal a választás előtt. A szurkolók szorosan egymás mellett állnak, ujjonganak, énekelnek, ugrálnak. Maszkot csak a kisebbség visel.
Nagy kérdés azonban, miként lehet lejátszani a tornát, mert Szlovákia sokkal jobban ügyel a biztonságra, mégis, a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is a németeknél 7-en fertőződtek meg. Pedig ott a csarnokokba csupán minden negyedik helyet adták el, és csakis olyan nézőknek, akik be vannak oltva, illetve már átestek a betegségen. Az FFP-2 maszk kötelező, és nézik is, hogy felteszik-e.
De sokan estek ki a lengyeleknél és a horvátoknál is. Az Európai Szövetség ezúttal nem ragaszkodik az együttesek teljes elszigeteléséhez, ezért azután a versenyzők a szállodákban olyan vendégekkel találkoznak, akik egyáltalán nem fedik el a szájukat és az orrukat. Bárki azt gondolja, hogy ez jól sülhet el? Főleg az omikron miatt hamarosan belobbannak a számok. Az EHF mostanra már észbe kapott és kötelezővé tette a maszkot a magyarországi mérkőzéseken. Hogy azután mennyire szereznek érvényt a rendelkezésnek, az már más kérdés. De könnyen előfordulhat, hogy az a gárda győz a végén, amelyiknél a legkevesebb a koronabeteg.
https://www.sueddeutsche.de/sport/handball-em-ungarn-slowakei-zuschauer-corona-kommentar-1.5509150
Neue Kronen Zeitung
Az osztrák gazdasági miniszternek esze ágában sincs követni a magyar példát az infláció megállítására, azt mondja, hogy a szakértőkre hallgat, azok pedig nem tanácsolják az árak befagyasztását. A néppárti Brunner szerint ez a módszer legfeljebb arra jó, hogy mintegy locsolókannából pazarolják el a támogatásokat, sokkal inkább célzott intézkedésekre van szükség.
A lap emlékeztet arra, hogy Lengyelország is inkább az áfát csökkentette fél évre az áremelkedés megállítására. Ausztria a vendéglátásban és az idegenforgalomban folyamodott ehhez a megoldáshoz, éspedig 2020 júliusától kezdve, ám ez évtől visszaállt az eredeti rendszer, ami azonban meglehetősen nagy csalódást keltett a két ágazatban.
FAZ
Az osztrák belügyminiszter nem ért egyet új német kollégájának azzal a javaslatával, hogy az arra kapható országok ne várják be, amíg jobb belátásra térnek az ellenálló kormányok, hanem egymás közt, kisebb körben oldják meg a menedékkérők szervezett elosztását, így mozdítsák ki a holtpontról az uniós menedékpolitika reformját. A konzervatív Karner szerint a szociáldemokrata Faeser elképzelése hamis reményeket keltene a származási országokban, ahol már így is sokan a teljes vagyonukat odaadják az embercsempészeknek, csak, hogy eljuthassanak Európába.
Ausztria egyre több illegális határátlépőt tartóztat fel a magyar határon, miközben a csempészek egyre agresszívabbak lesznek. Éppen tegnap történt, hogy Burgenlandban egyikük rálőtt a katonákra. A politikus szerint inkább olyan kérdésekre kell összpontosítani, amelyekben egység mutatkozik. Tehát a külső határok hathatós védelmére, a menekültügyi eljárások felgyorsítására, és az elutasított kérelmezők következetes kitoloncolására. A Bizottságnak pedig segítenie kell a határvédelmi létesítmények kiépítésében.
A miniszter szólt arról, hogy az új bécsi kormány ragaszkodik elődje politikájához, vagyis nem fogad be új migránsokat, bár kérelmüket azért átveszik.
FT
A lap külpolitikai fő elemzője arra figyelmeztet, hogy Kína és Oroszország folyamatosan kóstolgatja az EU erejét, ám ha a szervezet nem reagál a gazdasági kihívásokra, akkor nagy veszélybe kerülnek geopolitikai elképzelései. Az unió a partvonalra szorult az ukrán válságból, tehát kiderült, hogy gazdasági ereje egyáltalán nem szavatol neki megfelelő politikai befolyást a nemzetközi színtéren.
Kína nem hivatalosan gazdasági szankciókat hozott Litvánia ellen, miután az magasabb szintre emelte diplomácia kapcsolatait Tajvannal, ám Brüsszel nem tudja, mitévő legyen. Pedig fontos útelágazás előtt áll. Cselekednie kell, mert Peking olyan eszközöket vetett be, amelyekről a vilniusi külügyminiszter azt mondta, hogy azok a spanyol inkvizícióra emlékeztetnek.
Merthogy a kínaiak egyfelől leállították az egész kétoldalú kereskedelmet, másrészt pedig megtiltották a multiknak az olyan termékek eladását, amelyekben bármiféle litván alkatrész van. A taktika rafinált. Úgy tudni, hogy német beruházók már ösztökélik a kormányukat, hogy adja be a derekát. A litván közvélemény pedig ellenzi Tajvan felértékelését.
Ám a kínai politikának vannak hátulütői, mert a szállítási lánc kipécézésével az egész egységes piacot veszi célba. Azaz ily módon az egész EU vizsgázik. Ráadásul a következő áldozat Csehország lehet, amely szintén javította viszonyát Tajpejjel, ám Prága kulcsszerepet foglal el a beszállítók sorában. Ha kiesik, abból nagy felfordulás lehet az európai gazdaságban.
Mellesleg Litvánia nem szegte meg az unió Kína-politikáját. Emellett a demokrácia és kis nemzetek védelme a szervezet alapértékei közé tartozik. A franciák már azon vannak, hogy törvénnyel vegyék elejét a külső gazdasági zsarolásnak. Itt kereskedelmi ellenintézkedések készülnek, vagyis azokat nem vétózhatná meg Magyarország és Görögország, Kína két nagy barátja a földrészen.
Ám az eljárás olyan körülményes, hogy a jóváhagyás várhatóan csak a nyárra születik meg. Lehet, hogy addigra a litvánok kénytelenek meghátrálni. Európának ezt a saját jólfelfogott érdekében meg kell akadályoznia. Mert ha Kína sikeresen terrorizálja Vilniuszt, miközben az EU tehetetlenül figyeli a fejleményeket, a tanulságot levonják nem csak Pekingben, hanem Moszkvában és Washingtonban is.
China and Russia test the limits of EU power
China and Russia test the limits of EU powerThe EU needs to respond to economic coercion or its geopolitical ambitions will be cruelly exposed
