Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktor fél a választások kimenetelétől, ezért valóságos pénzesőt zúdít a polgárokra. Adókedvezményekkel, mi több, legújabban az élelmiszerárak rögzítésével igyekszik jó pontokat szerezni „a családok pénztárcájában védelmében”. De hát 12 év óta komoly a lehetőség, hogy leváltsák, ezért szokás szerint egyfelől kirohan egy bizonyos közösség ellen, ez most éppen az LMBT-kisebbség.
Ám ily módon aligha tud tömegeket mozgósítani. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője megvan győződve arról, hogy ennek a kampánytémának nem lesz olyan sodró ereje, mint amikor a Fidesz a migráncsokat vagy Sorost pellengérezte ki. Sokan félnek az inflációtól és a gazdasági helyzet rosszabbodásától, ezért jelentett be új intézkedéseket a kormányfő.
És mivel az ellenzék szorosan ott liheg a nyakában, mélyen belenyúl a kasszába: a választási hadjáratot állampénzből fedezi, amit persze másutt is megcsinálnak. Az illiberális demokráciájára oly büszke politikus is élt vele, pl. 8 éve, de nem ilyen mértékben. Így a kiköltekezés komoly bajokkal jár a következő hatalom számára.
Az elmúlt 10 évben a költségvetési politika az államháztartás hiányának leépítését célozta meg, ám berobbant a ragály és most hetenként hoznak nyilvánosságra újabb és újabb kormányzati ajándékot. Ennélfogva a deficit immár 2 év óta kolosszális. A Friedrich Ebert-alapítvány már a legutóbbi választás előtt szóvá tette, hogy a szociális intézkedések a tehetőseknek kedveznek. Az kap, akinek már amúgy is van mije.
A Bloomberg 7,5 milliárd dolláros fordulatról cikkezik, ennek az összegnek a választási győzelmet kell alátámasztania. Kovács Zoltán ezzel szemben azt állítja, hogy azért adnak, mert azt a gazdaság állapota lehetővé teszi. Ám a helyzet azért ennél bonyolultabb. A Népszava szerint a következő időszakban radikálisan vissza kell fogni a közkiadásokat.
Krekó Péter a Political Capitaltől úgy látja, hogy a Fidesz pont úgy osztogat, mint korábban a szocialisták, akiket a párt nem győzött szidni érte. Ám jelenleg hiányzik sok-sok milliárd, mivel a hatalom lemondott a Norvég-alapról. Azon felül az EU befagyasztotta a kifizetést a koronaprogramból, és leállhatnak más források is, ha az Európai Bíróság elmarasztalja az Orbán-kabinetet a jogállami kifogások miatt.
The Times
Mocskosnak és megosztónak ígérkezik a magyar választási kampány – Orbán máris antiszemitizmussal vádolja ellenfeleit, akiknek viszont van esélyük arra, hogy megfosszák hatalmától a Márki-Zay szerint korrupt és mohó miniszterelnököt. Pedig még csak egy napja vált véglegessé a szavazás időpontja. Sok európai kormány abban bízik, hogy a politikus április 3-a után mehet isten hírével, miután igen ellentmondásos, populista-nacionalista figura, aki azonban ezúttal egész pályafutása legnehezebb feladatával került szembe.
Veje, Tiborcz István neve kötődik egy sor korrupciós botrányhoz, ő már az urambátyám-rendszer és a rendszerszintű sikkasztás jelképe lett az ellenzék szemében. Szoros kapcsolatban áll Mészáros Lőrinccel, akinek vagyona üstökösszerűen nőtt két év alatt 23 milliárd forintról 296 milliárdra. Hogy valamiképp elhatárolja magát az oligarcháktól, Orbán egy sor szociális és adókedvezményt jelentett be.
Márki-Zay feladata az, hogy egyben tartsa a hat pártot, ugyanakkor a Fidesz folyamatosan próbálja kikezdeni a szövetséget a Jobbik múltjával. A liberálisok ezzel szemben azt hánytorgatják fel, hogy a hatalom miként támadja Sorost, terjesztve az összeesküvés elméletet, miszerint a milliárdos a magyar szuverenitás és kultúra ellen tör.
Orbán ingujjában azonban ott az ütőkártya, hogy a választással egy időben népszavazás lesz a családi értékek védelmében, a melegség „előmozdítása” ellen. Az ellenzék vezetője úgy kívánja kivédeni a támadást, hogy vallásosságát hangsúlyozza, Orbánról ugyanakkor azt mondja, hogy az csupán színleli hitét, a Fidesz pedig képmutató és opportunista a meleg jogok ügyében.
Az EU azt reméli, hogy politikai földrengés lesz tavasszal Magyarországon. Merthogy vezetője mumus lett, aki állandóan próbálgatja, hol van Brüsszel számára a tűréshatár, miközben dönteti a mellét, hogy illiberális demokráciát akar kiépíteni. Különösen Macron bízik abban, hogy győzelme esetén Orbán sírásója lehet, már ha utóbbi veszít. Egy brüsszeli diplomata szerint az unióban nagy elragadtatást vált majd ki, ha a politikus alulmarad, mert sok európai vezető őszintén ki nem állhatja.
Independent
Igen szorosnak ígérkezik a magyar parlamenti választás, de az ország válaszúthoz ér: vagy jön még négy év Orbánnal, vagy teljesen új kormány alakul. A politikus Nagy Imre újratemetésén szabad választásokat sürgetett, de az ellenzék – jó 30 év elteltével – most pont őt szólítja fel ugyanerre. Magyarország a Fidesz alatt maffiaállam lett, olyan mértékű a korrupció, illetve a hatalom összpontosítása. A miniszterelnök ugyan előszeretettel nevezi rendszerét kereszténydemokratának, ám a diszkriminatív törvények, valamint a sokszínűség feladása miatt az messze van a keresztény hagyományoktól, amik az EU alapjait képezték.
Az ellenzéki kampány ugyan némiképp alábbhagyott az előválasztás óta, mert megy a belső civakodás a stratégiáról, de a hat pártnak vagy esélye nyerni. Róna Dániel, a 21 Kutató Központtól azt mondja, hogy a gazdasági helyzet, a vágtató infláció és a járvány félrekezelése folytán a másik oldal jól csinálja a dolgát. Ha az átlagember gondjaival foglalkozik, akkor tud többletszavazatokat szerezni.
Ám a hatékony fideszes propaganda gépezet csak most lendül igazán mozgásba. Édesítőszerként záporoznak a különféle juttatások, lesz Békement és április 3. előtt nem sokkal Budapesten ülésezik az Amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferencia. És még ott van a „gyermekvédelmi” népszavazás is.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke szomorúnak tartja, hogy 7 éve sokan nem vették észre a menekültek elleni hadjárat során: bármikor sorra kerülhet egy másik kisebbség is, ám az jó, hogy az LMBT-közösség elfogadottsága egyre nagyobb. Márki-Zay ugyanakkor a gazdaságra és a korrupcióra összpontosít.
Ez az év fordulópontot jelent a magyar demokrácia történetében. Ha Orbán kétharmaddal újrázni tud, még inkább használhatatlan lesz az alkotmány és a töréspont felé tart a viszony Brüsszellel. Ha viszont az ellenzék történelmet csinál, akkor a működőképesség szavatolása lesz a cél, miután az állami kulcspozíciókat a maffiaállam vazallusai foglalják el.
Politico
Az új cseh kormány ugyan bizonyos fokig elhatárolta magát Magyarországtól és Lengyelországtól, ám az Európa-ügyi miniszter azt közölte, hogy az ország nem távozik a Visegrádi Csoportból. Bek szerint nem szeretnék elhanyagolni ezt az együttműködési keretet, ám azon vannak, hogy javítsák, illetve szorosabbá tegyék a kapcsolatokat más tagországokkal. Hogy Csehország a jogállami mechanizmus keretében megszavazza-e a támogatások felfüggesztését Budapestnek és Varsónak, azt válaszolta, hogy a hatalmon lévő ötös koalíciónak még meg kell vitatnia, milyen szintű szolidaritást tart kívánatosnak a két V4-es partnerrel.
Euronews
Hegedűs Dániel arra inti az uniót, hogy az legyen résen, mert nem lehet kizárni a csalást a magyar választáson. A Német Marshall-alapítvány Közép-Európa szakértője úgy gondolja, hogy 2022 döntőnek bizonyul a jogállam és az unió szempontjából, mert a magyarországi tekintélyelvűség megszilárdulása már így is sokat ártott a közösség hitelének és demokratikus képének. De ezzel együtt itt az alkalom, hogy a szavazópolgárok útilaput kössenek Orbán talpára, miután az illiberális erős ember a demokrácia helyén immár hibrid rendszert alakított ki. Ám erre csak akkor van lehetőség, ha a választás tisztességes és demokratikus lesz.
Brüsszel többször is átsiklott két fontos magyar változás fölött: hogy a Fidesz a maga javára módosította a választási körzethatárokat, viszont nagyarányú sajtófölénye óriási előnyhöz juttatja. Egyre több a szabálysértés, ez pedig aláássa a választási folyamat hitelét. A magyarok 2010-ben voksolhattak utoljára szabadon és tisztességesen. Most úgy áll, hogy az ellenzéknek 3-5 %-kal több szavazatot kell szereznie, ha többséget akar magának. Ám valószínűleg csak egyre több lesz a visszaélés az urnáknál.
Legutóbb a hatalom a választási turizmust törvényesítette. Ilyen előzmények után reménytelen jogszerű szavazásra számítani. És mivel 10-15 körzetben várhatóan kevesebb, mint ezer voks dönt, nagyon is számít, hogy sikerül-e megfirkálni az eredményt. Ily módon az EU nyugodtan készülhet arra, hogy ez lesz területén az első olyan politikai erőpróba, amelyet nagy mértékben manipulálnak.
Hogy az unió miként reagál, az nagyban kihat saját megítélésére is, de befolyásolja a lengyel választások tisztaságát is. Ezért mindent meg kell tenni, hogy Magyarországon ne lehessen semmiféle suskus. Azaz az EBESZ-nek teljes körű megfigyelői missziót kell kiküldenie, ideértve sok száz megfigyelőt, akik a szavazókörzetekben követik az eseményeket. Ez elriaszthatja az Orbán-kabinetet.
Azon kívül szükségtervet kell készíteni arra az esetre, ha Orbán csalás árán akarja megtartani hatalmát. Lehet szó a kétoldalú kapcsolatok befagyasztásáról, ahogy az Ausztriával történt 2000-ben. De hozhatnak összehangolt nemzeti szankciókat is a rezsim főkolomposai ellen. Ez bizonyulhat a leghatékonyabbnak. A magyar választás ugyanaz lehet Európa számára, mint a törvényhozás ostroma Amerikában. Bölcsen fel kell készülni rá.
AP
A lengyel Szenátus bizottságot hozott létre a lehallgatási botrány kivizsgálására, mert mint a testület elnöke közölte: ahol a titkosszolgálat képes befolyásolni egy választás eredményét, az már nem demokrácia, így a megfigyelés az ország egész jövőjét fenyegeti. A felsőházban az ellenzéknek minimális a fölénye, ám a döntés így is 52-45 arányban született meg. Sokat ront azonban a dolgon, hogy a törvényhozók beidézhetnek bárkit, de senkit sem kötelezhetnek a megjelenésre. Továbbá egyetlen kormánypárti törvényhozó sem fogadta el a neki felajánlott helyet az új bizottságban. Mindenesetre sokan úgy gondolják, hogy a történtek az ország Watergate-botrányát jelentik.
Közben a liberális frakció arra szólított fel az Európai Parlamentben, hogy Strasbourg nézzen a magyar és a lengyel kormány körmére, mert a bizonyítékok szerint mindkettő izraeli kémprogramot telepített ellenzéki politikusok, jogászok, újságírók és bírálók telefonjára. Sophie in ’t Veld Hollandiából úgy értékelte, hogy lépni kell, mert az európai demokráciát érte támadás. Szerinte a Bizottságnak követnie kell az amerikai példát, azaz feketelistára kell tennie a Pegasus gyártóját, az NSO-t.
FAZ
Közép-Európa veszélyt jelent, mert rákényszerítheti az uniót az átalakulásra, ezt egy német és egy lengyel politológus emeli ki a Visegrádi Csoportról most megjelent könyvében. A szerzők: Claus Leggewie és Ireneusz Pawel Karolewski, aki a Lipcsei Egyetemen tanít, úgy véli, hogy a négyek kihívást jelentenek, és ha az EU nem száll szembe velük, akkor ezzel középtávon felgyorsítja saját felbomlását.
A demokrácia persze világszerte esik vissza, de Európa szívében a demokratúrák adják a legtöbb okot az aggodalomra. Belülről érhetik el, hogy az unió megváltozzon, a farok csóválja a kutyát. A lengyel Alkotmánybíróság már megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét, de a magyar vezetésnek is baja van a közösségi normákkal. Hogy mi lesz az erőpróba kimenetele, az teljesen nyitott.
A kötet bemutatja a többi közt, hogy a magyaroknál antiszemita kampányok zajlottak, ám hiba volna úgy tekinteni a regionális szervezetre, hogy az eszközül szolgál Orbán és Kaczynski politikai hadjárataihoz. A fórumot el kell választani a jogállam, a vélemények sokszínűsége és a kisebbségi jogok ellen indított budapesti és varsói támadásoktól.
Két okból is. Az egyik az, hogy az ilyen akciókhoz Szlovákia és Csehország nem adja a nevét. A másik, hogy ha a Nyugat ideológiai harci közösségnek tekinti a négyeket, akkor azzal a hivatalos magyar propaganda malmára hajtja a vizet, hiszen az azt állítja, hogy a csoport minden tagja az illiberális demokrácia ideológiáját vallja. A recenzió egyébként pont a kötet nagy hibájának tartja, hogy nem emeli jobban a belső különbségeket a tömörülésen tagjai közt.
FAZ
A lengyel kormány az energiaválság ellenére csökkenti az üzemanyagárat, mégpedig úgy, hogy 23-ról 8 %-ra vitte le az áfakulcsot, ami literenként 15 eurocenttel kisebb árat jelent. Továbbá egy fél évre eltörlik az élelmiszerek 5 százalékos forgalmi adóját, szintén azért, hogy mérsékeljék az emberek anyagi terheit. Az intézkedés mintegy másfél milliárd euróval enyhíti a lengyelek kiadásait. Novemberben már indult egy hasonló, kétmilliárdos program.
Az EU-n belül az energiaköltségeket tekintve Bulgária áll a legrosszabbul, ott egy háromtagú család a havi bevétel jó egynegyedét fordítja áramra, gázra és benzinre. Utána Magyarország és Görögország következik 20-20 %-kal. A németek – 9 %-kal – a középmezőnyben helyezkednek el. Romániában, amely az unió 2. legszegényebb tagja a bolgárok után, a hatalom áprilistól 19-ről 5 %-ra kívánja levinni a villanyáram áfáját.
Más módszert választott viszont Magyarország és Szerbia, ahol választások következnek. Orbán elrendelte, hogy februárig fagyasszák be a benzin és a gázolaj árát.
Die Welt
Bár a magyar szervezők nem értik a francia és a szerb válogatott panaszait az igencsak lazára vett járványmegelőzési intézkedések kapcsán, a német csapat sportigazgatója ugyanilyen okokból úgy nyilatkozott: boldog, hogy az Európa-bajnokságon nem Magyarországon, hanem a társrendező Szlovákiában játsszák a mérkőzéseiket. Kromer az, aki ügyel a higiéniai szabályok legszigorúbb betartására.
Ennek megfelelően a pozsonyi szállodát teljesen elszigetelték a külvilágtól, ott rajtuk kívül senki sem lakik. Még a személyzettel is csupán minimális a kapcsolat, saját szakácsot hoztak. De muszáj óvatosnak lenni, mert az egyiptomi VB után a csapatkapitány elkapta a vírust.
A magyaroknál és a szlovákoknál hasonlóképpen alakul a hétnapos fertőzések mutatója, az Orbán-kabinet engedélyezi a teltházat, a szlovák vezetés viszont csak a helyek egynegyedének értékesítéséhez járult hozzá, és azt is csak olyan szurkolók esetében, akik megkapták az oltást. Ugyanakkor az európai szövetség már lazított a szabályokon: a megbetegedett sportolóknak nem kell két hetet karanténban tölteniük, öt nap után teszteltethetik magukat.
The Times
Djokovics akaraterejét a gyermekkori szegénység kínjai és a NATO-bombázások edzették meg. Hiszen 1999-ben, mindössze 11 évesen sok-sok estét töltött lakótömbjük pincéjében, mert jöttek a nyugati bombázógépek és a nagyapjával azt sakkozták ki odalent, hol gyakoroljon másnap, mert hírek terjedtek arról, hogy következő nap mi lesz a légitámadások célpontja az akkori Jugoszlávia fővárosában. De amikor megszólaltak a légvédelmi szirénák, mindig rohantak le.
Ma már Monte Carlóban él, összkeresete meghaladja a 100 millió fontot. De annak idején a szülők csak nehezen kaparták össze a pénzt a tehetséges gyerek pályafutására. Nem is ők gondoskodtak a fiúról és két testvéréről, hanem a nagyapa, mert az apa és az anya négyórányi útra onnan egy síközpont pizzázójában dolgoztak megállás nélkül. Többször is kölcsön kellett kérniük, amikor Novak 13 évesen bekerült Niki Pilics müncheni teniszakadémiájára és a pénzt nem mindig tudták időben visszaadni. A hitelezők nem egyszer késsel követelték vissza a tartozást.
Úgy hogy anyagi megfontolásokból 2006-ban még az is felmerült, hogy felveszi a brit állampolgárságot. De a megpróbáltatások megtanították arra, hogy túljusson minden akadályon. Két évvel később viszont már megnyerte az Ausztrál Opent, de a győzni bármi áron-felfogás meghatározó lett számára a pályán és azon kívül is.
