NZZ
Magyarország és Lengyelország is cáfolja, hogy küszöbön állna a Fidesz, illetve a PiS csatlakozása Strasbourgban a szélsőjobbos Identitás és Demokrácia frakcióhoz, amelynek tagja a német AfD, valamint az osztrák FPÖ is. Novák Katalin azt közölte, hogy a kormánypárt csakis demokratikus, konzervatív erőkkel működik együtt (ami értelemszerűen kizárja az együttműködést a neonácinak tekintett AfD-vel – a szerk. megj.).
Ugyanakkor a Jog és Igazságosság egyik EP-képviselője szintén alaptalannak nevezte a belépésről szóló híreket, de azt megerősítette, hogy a hét végén Varsóban tanácskozni fognak „jobboldali vezetők”. A jelentés hozzáteszi, hogy Orbán Viktor még mindig keresi a helyét az Európai Parlamentben, miután a Fideszt tavasszal kiszorították a Néppártból. Amúgy az ID-nek tagja Salvini, valamint Le Pen pártja.
Euronews
A tévé azt latolgatja, vajon képes lesz-e Orbán Viktor egyesíteni a radikális európai jobboldalt. Az érintett vezetők mostanában sorra zarándokolnak el Budapestre az illiberalizmus önjelölt szellemi vezetőjéhez, legutóbb a spanyol szélsőséges Vox első embere járt nála. A hét végén azután Varsóban nemzetközi konferencia lesz egy alternatív EU erőközpont felállításáról. A szerveződés rengeteg kérdésben más véleményen volna, mint Brüsszel, ideértve mindenekelőtt a migrációt, a nemi kisebbségek jogait és a nemzeti szuverenitást.
Nem meglepő, hogy a próbálkozás középpontjában a tekintélyelvű magyar miniszterelnök áll, aki már jó ideje nyilvánosságra hozta terveit, hogy növelje az ázsióját a nacionalista, konzervatív táboron belül, miután annak élére kíván állni. Sokáig távolságot tartott Le Pennel szemben, de nemrégiben fogadta, épp úgy, hogy Zemmourt, a francia szélsőjobb emelkedő csillagát. A leendő szövetségben azután kulcsszerep jutna a PiS-nek és az olasz Ligának is. Morawieski és Salvini immár rendszeresen találkozik.
Kovács Zoltán az hangoztatta az Euronewsnak, hogy meg kell újulnia az európai jobboldalnak, ez pedig csakis összefogással lehetséges. A júliusban közzétett nyilatkozat szerinte megtörte a jeget, azóta folynak az egyeztetések és azt szeretnék, ha a közeli hetekben, hónapokban felgyorsulna a munka.
Orbánnak idáig nem volt könnyű a dolga, vegyük csak azt, hogy eleve ellentmondás egy nemzetközi nacionalista blokk. De változatlanul fennállnak az eddigi akadályok, így az oroszokhoz fűződő viszony, a menekültek befogadásának eltérő megítélése. Egyébiránt a politikus odahaza azt táplálja a közvéleménybe, hogy fontos játékos, aki beleszól az európai dolgokba. Ebből a szempontból viszont tanácsosabb, ha nem kötelezi el magát egyik frakció mellett sem.
Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány elemzője úgy véli, hogy a Fidesz bármikor beléphet valamelyik szélsőséges strasbourgi csoportba a kettő közül, de nem teszi, mert Orbán kivár, ő akarja kimondani a döntő szót. Ám igazából a folyamat lett a cél, mert az segít odahaza eladni, hogy ezek az erők komoly nemzetközi tényezőnek számítanak. Ugyanakkor csak lassan formálódik az együttműködés és ez arra utal, hogy a legtöbb szóban forgó párt nem is akarja igazán.
Viszont bizonyos jelek arra utalnak, hogy alighanem kezd csökkenni e pártok befolyása. Orbán most először kénytelen azzal szembesülni, hogy elveszítheti a választást. A PiS-nek veszélybe került a többsége. Le Pen és Salvini saját szélsőséges vetélytársaival viaskodik odahaza. De akadnak olyan vélemények, miszerint a migráció, a járvány miatt szükségessé váló korlátozás és az infláció nagyot lökhet a népszerűségükön. Ám alighanem ez sem viszi őket közelebb a formális szövetséghez, hiszen ezek a nacionalista pártok jóformán ab ovo erősen megosztottak egymás közt.
https://www.euronews.com/2021/11/30/will-viktor-orban-unite-europe-s-radical-right
Euractiv
A leendő cseh külügyminiszter aggasztónak tartja a magyarországi politikai helyzetet. Mikulás Bek, a korábbi rektor, a törvényhozás felsőházának tagja, úgy nyilatkozott, hogy egyre nagyobb nyugtalansággal tölti el, amit évek óta tapasztal. Először az borzasztotta el, amit az Orbán-kormány az egyetemek autonómiájával művelt. Azt meg egyenesen súlyosnak nevezte, amit a lengyel Alkotmánybíróság határozott a nemzeti jog elsőbbségéről.
Ám egyelőre nem tudni, hogy az új cseh vezetés mennyire támogatja majd a jogállami mechanizmus bevetését. Bek azt azért közölte, hogy a Szenátusban az általa elnökölt Európai Ügyek Bizottsága támogatja az elképzelést. Nem lesz azonban könnyű egyezségre jutni ez ügyben a koalíción belül, mert az egyik pártszövetség élesen szemben áll a magyar és a lengyel kormánnyal, az ODS, illetve a kinevezett miniszterelnök, Fiala irányította másik tömb viszont sosem szólalt fel nyilvánosan Orbán, valamint Morawiecki ellen.
Mellesleg az ODS az Identitás és Reformerek csoport tagja, akárcsak a PiS. Bek ezzel együtt úgy gondolja, hogy Fiala mind jobban közeledik az Európai Néppárthoz, ezért a szankciók ügyében nagyjából arra az álláspontra helyezkedik majd, mint az EPP.
FT
A lap úgy értesült, hogy közeledett az EU és Lengyelország álláspontja a gazdasági támogatás kifizetésének útjában álló kérdések kapcsán, de változatlanul gondot jelent, hogy Varsó nem akarja visszahelyezni állásukba az elbocsátott bírákat. A tét 36 milliárd euró és az egyeztetések csak lassan araszolnak előre. De ha a lengyel kormány meg is adja a garanciákat az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, a folyamatban lévő jogállami eljárás folytán az unió jövőre akkor sem engedi ki a szorításból. Mellesleg a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy fel kell oszlatni a bírák megregulázására szolgáló Fegyelmi Tanácsot.
Hírek szerint a PiS tett némi engedményeket az utóbbi hetekben, a bírák helyzete azonban továbbra is fogas kérdésnek számít, ráadásul az új német kormány sokkal keményebb a demokrácia kérdésében, mint Merkel volt. A megállapodás azonban továbbra sem ígérkezik könnyűnek. A keményvonalas szakminiszter, Ziobro próbál nyomást gyakorolni, hogy a kabinet ne adja be a derekát. Azaz tartsa meg a kifogásolt testületet és ne törölje el annak mintegy 600 döntését. Ám mivel egyre kevesebb a rendelkezésre álló idő, mind inkább sarokba szorul a tárcavezető, hogy végre megnyílhasson a pénzcsap.
FT
Az európai populisták nagy lehetőséget látnak a maguk számára a véget nem érő koronajárványban, mert egy sor kormány már az újabb hullám felbukkanása előtt azt látta, hogy a tömegek nem akarnak további szigorításokat. Sőt, a nyomás várhatóan csak erősödik, pedig az omikron miatt szükségessé válhat akár még a kötelező oltás elrendelése is. Ennélfogva kibővül a mozgástér az olyan erők számára, amelyek az elmúlt évtizedben más sem csináltak, mint a politikai elit ellen hergeltek.
A populisták felülvizsgálják a stratégiájukat, mind inkább oltásellenes álláspontra helyezkednek, elutasítják a korlátozásokat. Ahogy nő a társadalmi elégedetlenség, egyre inkább a megszokott kottából játszanak. A képmutatónak minősített hatalom, illetve a szakértők ellen uszítanak, miután szerintük utóbbiaknak fogalmuk sincs a valóságról. Ez a képlet Közép- és Kelet-Európában jelenik meg a legegyértelműbben, mert ott nagyobb a vakcinaellenesség, mint másutt és már kezdik visszaállítani a korábbi tilalmakat.
Idáig az volt a nézet, hogy a ragály nem jó a demagóg pártoknak. De azok most már kezdenek nagy lehetőséget látni az elhúzódó fertőzésben. Hogy mennyire lesz sikeres a próbálkozás, az egyrészt függ a betegség alakulásától, másrészt pedig az egyes országok sajátosságaitól. Ivan Krasztev azt mondja, a populisták hirtelen libertárius keresztségen mennek át. Vagyis ily módon közelebb kerülnek amerikai társaikhoz. Ennélfogva a bolgár politológus szerint a földrész viharos évtized elé néz.
Jön a politikai bizonytalanság újabb kora, felül kell vizsgálni a korábbi 3 nagy válság tanulságait. Amikor a terror elleni küzdelem zajlott, a jelszó az volt, hogy meg kell védeni a személyi és polgári szabadságjogokat. Ám utána a Covid miatt példátlan korlátozás következett. Amikor a pénzügyi bajok tetőztek, az EU költségvetési fegyelmet és kézben tartott kiadásokat ígért, de amióta beütött a vírus, mindenütt elszaladt az államadósság. Majd amikor megindult a menekültáradat, az unió nyitott határok és a beilleszkedés mellett kardoskodott, visizont mostanra – megint csak a járvány miatt – erőd lett belőle. Azaz a földrész – hangsúlyozza Krasztev – döntő pillanathoz érkezett. Csak valószínűleg nem úgy, hogy irányt vált, hanem hogy gyorsít.
https://www.ft.com/content/7ef50a97-c12d-4905-b6da-75c3c7bb4f16
FAZ
Egy vadonatúj tanulmány azt támasztja alá, hogy a jobboldali populisták kihasználják a járványt Európában, éspedig részben, hogy az állam ellen agitáljanak, részben pedig hogy új választói rétegeket nyerjenek meg maguknak. De mozgósító erejük korlátozott. A válság korántsem kölcsönzött nekik akkora lendületet, mint amikor 6 éve menekültek árasztották a kontinenst.
A drezdai Műszaki Egyetem felmérése arra jut, hogy annyira sokat nem profitáltak a demagógok a vírusból, de nem is vesztettek támogatottságukból. Hogy milyen taktikát választottak, az függ attól, hogy hatalmon vannak-e vagy sem. Ha igen, lásd a Fideszt és a PiS-t, akkor arra törekednek, hogy a betegség kezelését kivonják a politikai erőtérből. Ezzel szemben másutt, ellenzékben lévő társaik jó pontokat igyekeznek szerezni maguknak a fertőzés révén.
Utóbbiak az elején kemény ellenintézkedéseket követeltek, de azóta egyre élesebb kifogásolják a megkötéseket. Közép- és Kelet-Európában a nemzeti szuverenitást próbálják meglovagolni, sürgetik a határok lezárást, ami a migránsválság idején már nagy sikereket hozott nekik.
A szakértők azt is kiderítették, hogy az emberek általában akkor fogadják el az összeesküvés elméleteket, ha eleve hajlanak a populizmusra, illetve úgy érzik, hogy magukra hagyták őket az út szélén, nem egyenlő félként bánnak velük. És ha még sokáig itt marad a ragály, akkor az még sokat hozhat a demagógok konyhájára, mivel kiaknázhatják az erősödő elégedetlenséget a válságkezelés módjával szemben. Azaz tovább mélyíthetik a politikai-társadalmi megosztottságot.
Bloomberg
Németországban eleve lehetetlen szövetség kerül hatalomra, ráadásul amint megkezdi működését, azonnal súlyos próbakő elé kerül, ám ha beválik, új életet képes lehelni a politikába – írja az elemzés. A szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek összefogása ígéretes vállalkozás. Új energiát kölcsönözhet a középutasságnak, amire mind az országnak, mind Európának hatalmas szüksége van, sőt még az USÁ-nak is példát mutathat.
A szövetség létrejötte már önmagában igen-igen nagy eredmény. A közös program szándékegységet, gyakorlatiasságot és mérsékletet jelez. De persze a feladat akkora, hogy még a bukás is benne van a pakliban. Ezzel együtt reményre ad okot, hogy korszerű, erőteljes politikai közép jön létre. A részvevők közötti feszültségek azonban nyilvánvalóak, pl. az államadósság ügyében. Ám át lehet hidalni az ellentéteket, sőt kell is, ha Németország előbbre akar lépni.
A járvány azonban rögtön feladja a leckét, hiszen a 4. hullám miatt újabb korlátozások válhatnak szükségessé. A külpolitikában megoszthatja a három pártot az Ukrajna elleni orosz katonai fenyegetés, valamint Kína. Szintén eltérnek az elképzelések az EU ügyében. De ha talpon marad a koalíció, akkor véget vethet a Merkel utolsó időszakában tapasztalt céltalan sodródásnak. A kommentár azt javasolja: legyünk óvatosan derűlátóak. Merthogy a németeknél is szükség van az együttműködésre és a kompromisszumra, noha manapság egyik sem divatos a világban.
Kurier
Magyarország nagy ívben tesz arra, hogy az UNESCO a Fertő-tónál zajló nagyarányú idegenforgalmi beruházás leállítására szólított fel a természetvédelmi oltalom alá eső területen. A legújabb drónfelvételek igazolják, milyen hatalmas munkálatokról van szó. Épp ezért osztrák természetvédők arra szólítják fel az ENSZ Kulturális Szervezetét, hogy lépjen akcióba és szükség esetén nyilvánítsa veszélyeztetettnek a világörökség részének számító övezetet.
A tó magyar oldalán átszámítva 75 millió eurós költséggel a többi közt négycsillagos szálloda, nagy jachtkikötő, 800 autó befogadására alkalmas parkoló létesül, ehhez 60 hektárnyi zöld területet pusztítottak el. A program fenyegeti Fertő-Tószög Nemzeti Park egész környezeti rendszerét.
Ausztriában a Szövetség a Természetért civil szervezet vezetője kijelentette, hogy ha az UNESCO nem lép közbe határozottan, akkor a szervezet fogatlan oroszlánt csinál saját magából.
Neue Kronen Zeitung
A magyar zöldek által végeztetett közvélemény kutatás arra jutott, hogy a magyarok 90 %-a ellenzi a Fertőnél folyamatban lévő megaberuházást. A térségben 80 futballpályányi területet állítanak a luxus szolgálatába, ami veszélybe sodorja nem csupán a tavat, hanem a világörökségi besorolást is.
A Greenpeace Magyarország felkérésére készült tanulmány rávilágított, hogy a közvélemény nagy része egyáltalán nem ért egyet Orbán Viktor praktikáival és cseppet sem örül azoknak. 91 % nem pártolja, hogy bármilyen nagy természetátalakításba kezdjenek a nagy tavaknál, így a Fertőnél. 88 % pedig úgy gondolja, hogy véget kellene vetni a nemzeti parkokban az olyan tevékenységeknek, amelyek ártanak az állat- és növényvilágnak. A vizsgálat alapján a környezetvédelmi szervezet a munka azonnali leállítását sürgeti a Fertő-tónál.
