Az AP is beszámolt arról, hogy Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a fideszes elnöke elismerte: a Belügyminisztérium megvásárolta az izraeli székhelyű NSO csoport által készített, Pegasus elnevezésű kémszoftvert, amelyet állítólag újságírók, üzletemberek és ellenzéki politikusok megfigyelésére használtak.
Az amerikai hírügynökség megjegyzi: ez az első alkalom, hogy egy magyar tisztségviselő elismerte a Pegasus használatát. A program a telefonkészülékbe behatolva képes arra, hogy személyes és helyszínadatokat gyűjtsön, illetve titokban ellenőrizze a telefon mikrofonjait és kameráit. Egy nemzetközi oknyomozó médiakonzorcium júliusban tette közzé, hogy Magyarországon a Pegasust legkevesebb tíz jogász, egy ellenzéki politikus és számos kormánykritikus újságíró ellen használták. A Direkt36 portál további vizsgálata kimutatta, hogy ezen túlmenően célba vettek a kémszofterrel legkevesebb két olyan kiadó vállalkozót, aki a kormányt bíráló médiát jelentet meg, továbbá egy volt államtitkárt. Kósa, aki a Fidesz alelnöke, azt hangoztatta, hogy a magyar biztonsági szervek és a Belügyminisztérium illetékesei minden megfigyelési esetben törvényesen jártak el, beszerezték az engedélyt vagy a bíróságoktól vagy az igazságügyi tárcától.
Ellenzéki törvényhozók azonban – folytatódik a tudósítás – a Pegasus kormányzati felhasználásának a kivizsgálását követelték, és kifogásolták, hogy két bizottsági ülés megállapításait – beleértve a tegnapit – 2050-ig titkosították.
Orbán Viktor bírálói azt állítják, hogy a miniszterelnök módszeresen kormányzati ellenőrzés alá helyezte a magyar médiát, és egyre autokratikusabb hatalomgyakorlást vezetett be az országban – írja a hírügynökség. A beszámoló kitér arra: októberben egy uniós ténymegállapító küldöttség szóvivője azt mondta újságíróknak: nagyon aggasztja az Európai Parlamentet, hogy a kormány nem hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni azt, hogy felelős a titkos megfigyelésért, de egyértelmű jelek arra utalnak, hogy azt maga a kormány folytatta.
Szerdán a Biden-kormányzat közölte: az Egyesült Államok új exportkorlátozásokat vezet be az NSO Csoporttal, a Pegasus előállítójával szemben, mert ezt az eszközt „nemzeteken átnyúló megtorlásra” használták fel. Kósa Lajos szerint azonban semmi kivetnivaló nincs abban, ahogyan a kormány használta a Pegasust, és szerinte a technológiai óriásvállalatok a magyar kormánynál sokkal kiterjedtebb megfigyelést folytatnak használóikkal szemben.
Most pedig lengyel téma. A londoni Financial Times Slawomir Sierakowskinak, a Krytyka Polityczna című baloldali lap vezetőjének, a Német Külkapcsolatok Tanácsa kutatójának a véleménycikkét közli, amely azt hangsúlyozza: csak felületes szemlélők gondolhatják, hogy Varsónak az EU-val való vitája kizárólag egyetlen kormánynak az európai jogállamisággal való szembenállásáról szól. Valójában a lengyel kormánypárt az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadással nem csak a lengyeleknek, hanem az Európai Unió összes polgárának árt – nem beszélve azokról a külföldi vállalatokról, amelyek Lengyelországban tevékenykednek, és amelyek rá vannak utalva a pártatlan jogalkalmazásra.
A lengyel kormánypárt által ellenőrzött alkotmánybíróság állásfoglalása, miszerint az EU alapszerződésének egyes részei nem egyeztethetők össze a lengyel alkotmánnyal, terjedő fertőzés – írja a Financial Times vendégszerzője, és felhívja a figyelmet arra, hogy Lengyelország egyes főáramlatbeli európai politikusok számára is példaként kezd szolgálni, amit a jobboldali francia elnökválasztási jelöltek retorikája is alátámaszt.
Olyan uniós politikusok, mint például a távozóban levő Angela Merkel német kancellár, még mindig a párbeszédre törekednek, de Jarosław Kaczyński, a lengyel kormánypárt vezetője tovább élezi a konfliktust – írja Slawomir Sierakowski.
A cikkíró visszatekint a 19. századra, amikor – miközben a nyugati országokban gyökeret vert a liberalizmus -Lengyelország olyan messiásról álmodott, aki helyreállítja a 18. századi osztozkodások során elvesztett nemzeti függetlenséget. Lengyelországban ma – folytatja a szerző – a legmagasabb hivatal nem az államelnököt, és nem is a miniszterelnököt, hanem a nemzet megmentőjét illeti. Kaczyńskinak ezért nincs szüksége fontos kormányzati pozícióra a teljhatalomhoz. Orbán Viktorral ellentétben, őt nem érdekli a pénz, a megbecsülés, a nemzetközi presztízs. Kaczyńskinak még bankszámlája és autóvezető jogosítványa sincs. Nem érdekli, hogy találkozik-e más országok vezetőivel.
Sierakowski megfogalmazása szerint a lengyel vezetőkre, Jozef Pilsudskitól Lech Walesán és II. János Pál pápán át Kaczyńskiig mint csodatevő félistenekre tekintettek. Még Donald Tusk volt miniszterelnököt, az Európai Tanács előző elnökét is ilyennek látják a liberális választók. Ő éppen azért tért vissza a hazai politikába, mert az elnyomott nemzet védelmezőjének a szerepére tart igényt – írja a Financial Times alkalmi kommentátora, aki szerint Kaczyński ellen csak úgy lehet felvenni a harcot, ha tüzet tűzzel viszonoznak, és a pénzügyi nyomásgyakorlásnak akkor van értelme, ha az átfogó és következetes. Az viszont Slawomir Sierakowski szerint világos, hogy az EU és a lengyel kormánypárt közötti vég nélküli párbeszéd nem segít az egyszerű lengyeleken, miközben szörnyű károkat okoz az EU-nak, amelynek a léte függ a jog és az értékek tiszteletben tartásától.
https://www.ft.com/content/4f2d9e44-c5c9-4a48-ae2f-35531e7f9b3b
KLUBRÁDIÓ
