A magyar kormány eurómilliókat költ évente a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekre. Elemzők szerint Orbánnak az a szándéka, hogy megvásárolja a külföldön élő magyarok szavazatát – írja az EurActiv.
A brüsszeli uniós hírportál emlékeztet arra, hogy a Fidesz 2011-ben az állampolgársági törvény módosításával leegyszerűsítette a magyar állampolgárság megszerzését az ország határain kívül élő magyarok számára, és ezzel a környező országokban lakó 2,2 millió magyar nagy részének a honosítása előtt nyitotta meg az utat, ami már lehetőséget nyújt a kevesebb mint 10 milliós országban a választások kimenetelének a befolyásolására. 2010-ben Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna magyar lakosai közül még csak 5400 főt honosítottak, 2011 és 2015 között azonban már összesen 601 400-at. 2017-ben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az új magyar állampolgárok száma elérte az egymilliót. A 2018-as parlamenti választásokon az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyarok által leadott 225 ezer szavazat 96 százalékát a Fidesz kapta.
Az EurActivnak a HVG-től átvett adatai szerint a kormány egyre nagyobb összegeket fordít a külföldön élő magyarokra. Az ilyen támogatás elosztásának elsődleges eszköze a Bethlen Gábor Alapítvány, amely csak 2020-ban 128 milliárd forintot, vagyis 351 millió eurót fizetett ki úgymond nemzetpolitikai célokra. A Jutarnji List című horvát lap egyik újságírójától, Nikola Patkovičtól azt a számot idézi a brüsszeli portál, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány 2011 óta legkevesebb 670 millió euró támogatásban részesült. A pénz egyházakhoz, kulturális és művészeti szervezetekhez, oktatási és médiaintézményekhez, sportklubokhoz került.
Szlovákiában az Alapítvány több mint 140 millió eurót költött el különböző projektekre, és több ezer euró került magyar kisebbségi politikusokhoz köthető szervezetek számláira – olvasható a cikkben, a meggyilkolt Ján Kuciak szlovák újságíróról elnevezett oknyomozó központ vizsgálódásai nyomán idén nyilvánosságra hozott adatokra való hivatkozással.
Az EurActiv kitér arra, hogy idén egyes magyar mezőgazdasági vállalkozások támogatásokat kaptak szántóföldek megvásárlására a környező országokban. Ivan Korčok szlovák külügyminiszter erősen bírálta a lépést, és ezt hivatalos levélben tette szóvá magyar partnerének, Szijjártó Péternek. Néhány napra rá az Orbán-kormány minden magyarázat nélkül ejtette a tervet. Romániában szintén akadályba ütköztek a mezőgazdasági alapok: a kormány úgy változtatta meg a szabályozást, hogy a magyar vállalkozások számára lehetetlenné vált a piacra történő bejutás.
Egy másik alap templomok helyreállítását szolgálja Magyarországon és a szomszédos országokban, beleértve Szlovákiát is, ahol 101 templomot újítanának fel, 4,3 millió euróért. A projekt összesen 70 millió eurót von el a magyar állami költségvetésből.
Miközben a szlovák külügyminisztérium bírálta Budapestet, amiért nem konzultált vele előzetesen, a szlovákiai magyar kisebbség képviselői mindebben nem látnak problémát – írja az EurActiv, és megszólaltatja Keszegh Bélát, a dél-szlovákiai Komárom polgármesterét, aki szerint ez nem a politikáról szól. „Beszéltem erről Korčok miniszterrel, és azt javasoltam neki, hogy tegyen többet a szlovák kormány az itt élő magyarokért. És, őszintén mondom, örülnék, ha Szlovákia ugyanúgy támogatná a külföldön élő szlovákokat, ahogyan Magyarország támogatja a maga kisebbségeit” – mondta a polgármester.
Az uniós hírportál cikke megállapítja: a nem Magyarországon lakó magyar nemzetiségűek ügye megosztó kérdés a magyar ellenzéken belül, és politikusaik nyomás alatt vannak, hogy foglaljanak állást, támogatják-e az állampolgárság szabályainak a megtartását, vagy pedig módosítanák azt.
Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje nemrég azt mondta egy erdélyi magyar hírportálnak: kétli, hogy Orbánnak a külföldön élő magyarok iránti szeretetét őszinte lelkesedés – és nem a politikai nyereségvágy – hajtja. Arra a kérdésre, hogy mi az ellenzéki koalíció politikája a határon túli magyarokat illetően, Márki-Zay azt válaszolta: konszenzus van abban, hogy szerzett jogokat nem fognak elvenni tőlük. A miniszterelnök-jelölt támogatásáról biztosította Jakab Péternek – az EurActiv megfogalmazása szerint szélsőjobboldaliból konzervatívvá vált Jobbik vezetőjének – azt a javaslatát, hogy a nem magyarországi lakos magyar nemzetiségűeknek közvetlen képviseletet biztosítsanak az Országgyűlésben, külön nekik szánt helyekkel. Ők jelenleg – teszi hozzá magyarázatként az EurActiv – pártlistákra szavazhatnak a vegyes magyar választási rendszerben, miközben az állandó lakosok két szavazatot adhatnak le. A portál idézi a Telex beszámolóját, amely a Transindex alapján azt írta: Márki-Zay szerint sok a félelemkeltés a határon túli magyarok szavazatait illetően, de a tény az, hogy eddig sem ez volt a döntő tényező, a Fidesz nem ezekkel a szavazatokkal győzött.
Az EurActiv cikke azt is megemlíti, hogy miután Orbán állampolgársági törvényét 2011-ben elfogadták, Szlovákia ellenlépésként törvényben tiltotta meg a kettős állampolgárságot.
KLUBRÁDIÓ
