Nem marad büntetlenül, hogy Varsó kihívást intézett az EU-jog elsőbbsége, vagyis az európai jogrend egysége ellen – ezt emeli ki a Reuters az Európai Parlament tegnapi vitájáról szóló tudósításában. „Nem javulnak az érvei, Ön csak menekül a vita elől” – idézi a hírügynökség, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Mateusz Morawieckinek mondott. A lengyel miniszterelnök szerint Brüsszel túllépi hatáskörét.
A Reuters emlékeztet arra, hogy Brüsszel régóta vádolja Lengyelországot az igazságszolgáltatás függetlenségének az aláásásával, de a lengyel alkotmánybírósági döntés, miszerint a tagországi nemzeti alkotmány előbbre való a közös szabályokat tartalmazó uniós jog érvényesítésénél, olyan félelmeket keltett, hogy a lengyelek akár távozhatnak is az EU-ból. A lengyel kormány határozottan tagadja, hogy ilyen szándéka lenne. A tegnapi európai parlamenti vita után a holnap összeülő csúcstalálkozón a tagországok vezetői is megvitatják a kérdést. A Reuters uniós diplomatáktól azt a – megjegyzem, egyáltalán nem újdonságszámba menő – értesülést szerezte, hogy a tagországok nagy többsége kritikus Varsóval szemben, bár Magyarország védelmezi.
Az uniós intézmények háromféleképpen léphetnek fel. Az egyik, hogy a Bizottság, az EU javaslattevő-végrehajtó szerve kötelezettségszegési eljárást indít, ami végső esetben pénzbírsághoz vezethet. A másik, hogy érvényesítik a jogállami feltételrendszert előíró mechanizmust, aminek alapján Varsó nem juthat hozzá uniós fejlesztési pénzekhez – itt akár sok tízmilliárdról lehet szó, euróban. A Reuters számai szerint a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást célzó helyreállítási alap esetében 24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, valamint 12 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel a tét, de emellett blokkolhatják akár azt a 70 milliárd eurót vagy annak egy részét is, amit 2021 és 2027 között a járványtól függetlenül egyébként is kaphatna Lengyelország. A fellépés harmadik lehetséges módja pedig az EU alapszerződésének hetedik cikkén alapuló eljárás, amelynek a végállomása elvben a lengyelek szavazati jogának a megvonása lehet, de ahhoz az összes többi tagállam egyetértésére lenne szükség.
A Reuters idézi Ben Knapen holland külügyminisztert, aki szerint tárgyalásra mindig marad lehetőség, de ez nem jelenti azt, hogy közben tétlennek kell maradni.
https://www.reuters.com/world/europe/eu-warns-poland-it-will-pay-challenging-common-law-2021-10-19/
A Politico című amerikai portál európai kiadása szerint Brüsszel és Varsó olyan csatát vív egymással, amelyet egyikük sem tud megnyerni, hiszen a kemény hangnem ellenére mindkét fél tudja, hogy szükségük van egymásra. „Az a politikai realitás, hogy az EU nem engedhet meg magának háborúzást egyik tagállamával, mert az a teljes megbénulás veszélyét idézné elő, hiszen minden sorsdöntő politikai határozathoz egyöntetűség kell” – írja a portál, majd azzal folytatja: a lengyel kormányt ugyanakkor az a veszély fenyegeti, hogy páriává válik a klubban, miközben állampolgárainak túlnyomó többsége továbbra is támogatja az EU-tagságot, és amíg Varsó dacol Brüsszellel, ez annyi akadályt keletkeztet a viszonyban, ami már most felfordulást okoz az országon belül.
A Politico ismerteti a jogállamisági mechanizmus ellen Varsó és Budapest által az Európai Bíróságon indított jogi támadást, majd arra a következtetésre jut, hogy a patthelyzetet alighanem csak az érintett országok szavazói oldhatják fel, ha kormányváltás mellett döntenek. Magyarországon jövő tavasszal lesz választás, Lengyelországba pedig hazatért Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, korábbi miniszterelnök, hogy új lendületet adjon az ellenzéki erőknek.
https://www.politico.eu/article/poland-european-union-rule-of-law-constitution/
A Politicótól eltérő következtetésre jut a Handelsblatt, a német üzleti körökben nagy figyelemmel olvasott napilap, amelynek kommentárja szerint az EU nem teheti meg, hogy ne büntesse Varsót: Angela Merkel ugyan óv a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni túlzott keménységtől, de Brüsszel ezúttal nem utalhat pénzt a „hitszegő” Lengyelországnak. Azt a Handelsblatt elismeri, hogy az alapító anyák és atyák egy elhajlóval számoltak, és létre is hozták megrendszabályozásának az eszközeit, de két elhajlóra már nem számítottak, márpedig a magyarokkal egy másik problémás gyerek is megjelent a közösségben, és így egyiküket sem lehet egyhangú döntéssel megbüntetni, mert kimentik egymást. Ebből a Handelsblatt szerint az következik, hogy a Lengyelországgal kialakult konfliktus csúnya és hosszan elhúzódó lehet. A pénzek visszatartása esetén a lengyelek valóban megpróbálkozhatnak az EU-n belüli szavazások blokkolásával, hogy ellennyomást fejtsenek ki. De az EU nyomásgyakorlási eszközei erősebbek, a károk egészen bizonyosan a lengyeleknél lennének nagyobbak – érvel a német üzleti körök lapja a Varsóval szembeni fellépés mellett. A kommentár hangsúlyozza, hogy a tét a civil társadalom és az igazságszolgáltatási rendszer. Az EU nem várhat a végtelenségig a büntető intézkedésekkel. Fontos ugyanakkor – teszi hozzá a Handelsblatt -, hogy ezek az intézkedések nem öncélúak, és nem is a tárgyalások megakadályozását, hanem éppenséggel azok előmozdítását kell, hogy célozzák.
KLUBRÁDIÓ
