A lengyel alkotmánybíróság úgy foglalt állást tegnap, hogy az Európai Unióról szóló szerződések egyes részei összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal – jelenti Varsóból a Reuters. A hírügynökség megállapítja: az európai integráció egyik pillérét érintő kihívás tovább élezi a vitát Brüsszel és Varsó között. Az Európai Bizottság, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye úgy reagált, hogy az ítélet súlyos aggodalmat kelt az EU-jog elsőbbségét illetően. Lengyelország nacionalista vezetői ezzel teljes mértékben a konfrontációs irányvonalat választották az évek óta tartó jogi és politikai erőpróbában.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a Jog és Igazságosság elnevezésű lengyel kormánypárt olyan értékekről és jogelvekről csatázik Brüsszellel, mint a bíróságok függetlensége, a médiaszabadság, illetve a melegjogok. A lengyel kormány bírálói szerint abban az esetben, ha kétségbe vonják az uniós jog elsőbbségének a csatlakozó tagállamoktól megkövetelt elismerését, akkor azzal nem csupán az ország jövőjét teszik kérdésessé a jelenleg 27 tagot számláló integrációs közösségen belül, hanem magának az EU-nak a stabilitását is. A lengyel kormánypárt mindezt tagadja, és azt állítja, nincsenek tervei az úgynevezett polexitre, az unióból való lengyel kilépésre.
Az alkotmánybíróságnak azért kellett foglalkoznia ezzel a kérdéssel, mert Mateusz Morawiecki miniszterelnök azzal a kérdéssel fordult a testülethez, megakadályozhatják-e az EU intézményei Lengyelországot saját igazságszolgáltatási rendszerének az átalakításában. A tegnap kihirdetett ítélet szerint az EU-szerződés a lengyel jogrendszerben az ország alkotmányának alárendelt helyzetben van, vagyis összhangban kell lennie az alkotmánnyal. Jarosław Kaczyński, a kormánypárt vezetője üdvözölte ezt az állásfoglalást, és hangsúlyozta, hogy annak értelmében mindenfajta európai szabályozásnak igazodnia kell a lengyel alkotmányhoz.
A Reuters-tudósítás utal arra, hogy Brüsszel szerint az igazságszolgáltatás átfogó lengyel reformja aláássa a bírói függetlenséget, Varsó viszont azt hangoztatja, hogy a változtatások célja a bíróságok hatékonyságának a növelése, illetve, hogy megszabadítsák az ítélkezést a kommunista időszak befolyásának a maradványaitól. Az alkotmánybíróság most magának vindikálta a jogot, hogy ne csupán az EU-jog előírásainak, hanem az Európai Bíróság egyes ítéleteinek a jogszerűségét is megvizsgálja, abból a szempontból, hogy azok összhangban állnak-e a lengyel alkotmánnyal.
Az Európai Bizottság közölte, hogy elemzi a lengyel alkotmánybírósági ítéletet, és hogy nem habozik igénybe venni a rendelkezésére álló eszközöket az unió jogrendszerének egységes érvényesítése érdekében.
A hírügynökség megjegyzi: a varsói alkotmánybíróság már júliusban foglalkozni kezdett az elé terjesztett kérdéssel, de négy alkalommal is elhalasztotta az ítélethirdetést. Közelebbről meg nem nevezett bírálókra hivatkozva a Reuters úgy vélekedik: a halogatás oka az lehetett, hogy Varsó nyomást kívánt gyakorolni Brüsszelre, fogadja el végre azt a nemzeti helyreállítási tervet, amely a koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett gazdasági visszaesés leküzdését célozza, és amelyhez az unió pénzügyi forrásokat biztosít a tagállamoknak.
A probléma az, hogy az EU a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásához köti a folyósítást. Az uniós tagországok többségének a nemzeti programját már elfogadták Brüsszelben, de a lengyelekét és a magyarokét még nem, az említett normák teljesítésével kapcsolatos aggályok miatt. Uniós tisztségviselők a minap úgy vélekedtek a Reuters szerint, hogy novemberben jóváhagyhatják a lengyel és a magyar nemzeti tervet, de a tényleges folyósítást jogállami kritériumokhoz köthetik, vagyis – és ez már az én személyes megjegyzésem – Brüsszel voltaképpen kitart eddigi álláspontja mellett. Ennek nyomán dönthettek úgy Varsóban, hogy akkor ők kimondják: nem a tagország jogának kell illeszkednie az uniós jogrendszerhez, hanem fordítva.
Az pedig, hogy a lengyel alkotmánybíróság kifejezetten említette az európai bírósági ítéleteket is, mint amelyeket megvizsgálhat lengyel nemzeti alkotmányossági szempontból, arra utalhat, hogy a varsói és a budapesti kormány megtámadta a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon a többi tagország által elfogadott jogállamisági kritériumrendszert. Ezt a beadványt az EU legfőbb ítélkező fóruma hamarosan megtárgyalja, és az év vége, jövő év eleje táján hozhat majd ítéletet. A lengyel kormány tehát az ország jogi apparátusában most lényegében felkészült arra, hogy ha a luxembourgi ítélet Varsóra – és egyébként Budapestre – nézve elmarasztaló jellegű lesz, akkor arról az ítéletről azonnal kimondhassák: nem áll összhangban a lengyel alkotmánnyal.
A Reuters felhívja a figyelmet arra: az Európai Parlament azt akarja, hogy a Bizottság már most alkalmazza a jogállamisági mechanizmust, tekintet nélkül arra, hogy annak a jogszerűségét az Európai Bíróság még nem bírálta el. A Bizottság azonban ennél óvatosabb, arról beszél, hogy a mechanizmus kifejezett érvényesítésével megvárja az európai bírósági ítéletet. Úgy hírlik azonban, hogy az elkövetkező hetekben mégis rászánja magát a Bizottság bizonyos előzetes intézkedésekre a jogállamisági mechanizmus tekintetében.
Kissé egyszerűbben megfogalmazva: brüsszeli pénz egyelőre nem várható, pedig arra – mint a Reuters írja – mind a 2023-as választásokra készülő, csökkenő támogatottságú lengyel kormány, mind a jövő tavasszal választások elé néző magyar kormány alaposan rá lenne utalva.
KLUBRÁDIÓ
