A lengyelek visszakoznak, mert mégiscsak fontos számukra az uniós felzárkózási alap. A Republic World arról számolt be, hogy a három régió visszavonta az LMBTQ-mentes övezetre vonatkozó törvényét, miután Brüsszel egyértelművé tette, amennyiben a kisebbségeket diszkrimináló jogszabály hatályban marad, úgy az uniós forrásokat nem utalják Varsónak. Az igazságügyi miniszter tiltakozott és zsarolással vádolta meg az Európai Bizottságot. Vajon hasonlóan visszakozik majd Magyarország is? Ez egyelőre kérdéses, noha Usula von der Leyen szégyenteljesnek nevezte a magyar LMBTQ-ellenes törvényt.
Az Euractive-ben már meg is kapjuk erre a választ, ugyanis Szijjártó Péter ugyanazt a kifejezést használva, mint a lengyel igazságügyi miniszter, közölte, elfogadhatatlan Magyarország számára, hogy zsarolja Brüsszel. Nem fognak egyetlen törvényt sem visszavonni az EU kérésére, s amúgy sincs szükség az uniós pénzekre, mondta a külügyi tárcavezető, hisz remekelt hazánk a kötvényeladásokkal a múlt héten a nemzetközi pénzpiacokon. Az uniós pénzek nélkül is boldogul Magyarország – szögezte le Szijjártó.
*
Az afganisztáni egyetem bezárása okán a magyar kormány egy lapra került a Washington Postban a tálibokkal. A véleménycikk azt vizsgálja, az autoriter rendszerek egyik alaptézise a független egyetemek felszámolása. Az American University of Afghanistan azaz, az Afganisztáni Amerikai Egyetem ellen először 2016-ban intéztek támadást a tálibok. A mostani hatalomátvétellel viszont meg is pecsételték a sorsát. Az egyetemi diákok fele lány volt, ők végképp elmenekültek, de a többiek ottmaradása is bizonytalan. Ez történt a CEU elűzésével is. Az írás Benito Mussolinit hozza fel példának az orbáni intézkedést is magyarázva, hisz előbbi 1931-ben hűségesküt követelt az egyetem dolgozóitól. A lengyelek is üldözték az úgynevezett repülő egyetemeket, azokat az úgynevezett szabadegyetemeket, amelyek lakásokban okították, mi is a demokrácia. Törökország, Oroszország és Brazília is hasonlóan áll a független egyetemekhez, mint a magyar kormány. Amerikában elindult egyébként a „Veszélyben az egyetemi képzés” című kezdeményezés, amely a tálibok jelentette veszély miatt igyekszik otthont teremteni az afgán demokratáknak.
*
Ha Tucker Carlson és Mike Pence esetleg Magyarországra szeretnének költözni, szívesen segítek felütetni őket a repülőre – írja nem kis malíciával Charles Pierce az Esquire amerikai lapban kifigurázva a Fox Tv sztárját és a Népesedési konferenciára Orbán meghívására Budapestre érkezett volt trumpi alelnököt. Pence-ről és Orbánról egyenesen azt írja, hogy a fehérek felsőbbrendűségét hirdető autoriter ideológiát vallanak. A szerző megjegyzi, márpedig ő is szívesen jönne hozzánk egy jó kis pörköltért és galuskáért. A baj azonban az, hogy úgy tűnik, Magyarországot akarják meghonosítani Amerikában – utalva itt a Trump-féle autoriter rendszerépülésre.
*
A Tagesspeigel hosszasan elemzi az ellenzéki előválasztást és mutatja be az esélyes jelölteket. Pozitívumnak tartja, hogy a lakosság mintegy 8%-a elment az elmúlt napokban szavazni, sőt, külföldről is érkeztek szép számban voksok. Az esélyeket latolgatva a főpolgármester-választást hozza fel példának, ami az összefogás sikere. Kitér arra a cikk, hogy Fekete-Győr András és Karácsony Gergely még Németországban is elutaztak a nyáron szövetségeseket keresni. A főpolgármester találkozott a jelen pillanatban esélyes kancellárral, Olad Scholzcal is.
*
Kampányolni ment Orbán Prágába Andrej Babis mellett – foglalja össze a Der Standard az október 8-9-i cseh parlamenti választási kampány Magyarországra eső részét. A migrációs kérdésben egy véleményen vannak, s a cseh kormányfő szerint ez jó pontokat hoz neki, ha az afgán menekültekkel lehet riogatni. Tüntetők fogadták Orbán Viktort ezúttal is, Putyin szolgálja bekiabálásokkal. A cikk szerint nem volt véletlen az sem, hogy Orbán az ellenzéki előválasztás eredményhirdetésének a napján keresett némi kitérőt.
*
Magyarországra érkezett három napos felmérésre az Európai Parlament magyar jelentéstevője, Gwendoline Delbos-Corfield, aki Judith Sargentini szerepét vette át. Hat másik kollégájával együtt a jogállami viták ügyében szeretné megírni majd a jelentését a helyszíni benyomások alapján – írja az Euobserver. A francia képviselő elmondta, ezeket a kérdéseket a kormánnyal személyesen is meg akarja vitatni, úgy tudni, hogy Varga Judit és Pintér Sándor fogadja. Karácsony Gergellyel és civil szervezetekkel is fog találkozni. Az interjúban azt hangsúlyozta, hogy ez nem egy új Hetes cikkelyes jelentés lesz, hanem annak aktualizálása, ami decemberben kerülhet a parlament elé. Delbos-Corfield arra is felhívta a figyelmet, hogy januártól Franciaország tölti be az Unió soros elnökségét, ami lökést adhat a 7-es cikkely szankcióinak alkalmazásához.
KLUBRÁDIÓ
