forrás: hu.euronews.com
Közvetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szerepet kapott abban, hogy a csőd szélére került a szlovén hírügynökség, az STA. Az sem kizárt, hogy az ott dolgozók szeptemberi bére az utolsó. Janez Janša kormánya 2020 decembere óta – a törvénybe foglalt állami támogatás megvonásával – módszeresen kiéhezteti a közszolgálati médiumot. A napokban személyesen az államfő vetette latba tekintélyét, hogy legalább tárgyalásra bírja a szembenálló feleket: a hírgyár vezetését és a kormány sajtóhivatalát.
A pénzügyi apanázs megszüntetésének egy koholt ürügy szolgált alapul.
A szlovén és a magyar kormányfő 2020 októberében egy, a Szlovéniát, Magyarországot és Horvátországot összekötő távvezeték építéséről tárgyalt. Az eseményről Gregor Mlakar tudósította a hírügynökséget, ahol dolgozott.
A beszámoló azonban kiverte a biztosítékot.
A „nemzet szégyenének” nevezte Janša akkoriban az állami hírügynökséget, mert az Orbánnal folytatott megbeszéléséről szóló tudósítás kurtább volt annál az interjúnál, mint az STA egy rapperrel és kormányellenes aktivistával, Zlatkóval készített.
„Kezdetben azt hittem, hogy csak viccelnek, de most már világos számomra, hogy halálkomolyan gondolták” – idézte a Deutsche Welle Mlakart, aki hozzátette, hogy 25 éves pályafutása alatt az STA hírügynökségben még sosem tapasztalt ehhez hasonlót. „Ezek után meglep, hogy még mindig létezünk” – legyintett rezignáltan.
Se pénz, se párbeszéd
A STA által közzétett tudósítások alapján áll össze a kisebb szlovén portálok, a nyomtatott sajtó és a rádiók híranyaga. A hírügynökség alapítója maga az állam. A törvény szerint az állami támogatást a minden év végén megújított szerződés alapján, közszolgáltatásért kapják, és havi részletekben fizetik ki nekik.
A szlovén hírügynökség viszonylag szerény költségvetésből, évi 4 millió euróból (nagyjából 1,4 milliárd forintból) gazdálkodik. Ennek az összegnek a felét, 2 millió eurót az STA-nak saját bevételeiből kell kigazdálkodnia, a fennmaradt évi 2 millió euró, vagy havi bontásban durván 170 ezer euró (60 millió forint) állami juttatás. (Összehasonlításul: az MTVA, a magyar közmédia 2021-re tervezett költségvetése csaknem 118 milliárd forint; ennek legnagyobb tétele persze a köztelevízió üzemeltetése, de ebből részesedik a magyar hírügynökség, az MTI is.)
„Havonta 170 ezer eurót kapnak az adófizetők pénzéből, és senki sem tudja, mire költik!” – háborgott a kormány kommunikációs hivatalának, az UKOM-nak az igazgatója. Uroš Urbanija a kormánypárt által ellenőrzött Nova24TV adásában magyarázta el még márciusban, miért sért törvényt, és miért tagadja meg a hírügynökségtől a közszolgálati tevékenység díjazását.
Eközben az általa vezetett kormányhivatal kerek 1 millió euróval növelte saját költségvetését. A többlet a megbízható pártkatonák elhelyezését szolgálta – írták a szlovén ellenzéki lapok.
Az STA finanszírozása azóta megoldatlan, hogy egy bíróság megállapította: az annak megváltoztatásáról szóló kormányrendelet két törvénybe is ütközik, ezért hatálytalanította a kabinet dekrétumát.
„Az STA vezetése és az UKOM, a kormány kommunikációs hivatala között megszűnt a kommunikáció. Miután a közigazgatási bíróság ideiglenesen felfüggesztette a kormányrendelet végrehajtását, minden elcsendesedett” – mondta Barbara Štrukelj, az STA főszerkesztője, akinek nemsokára, december elején jár le a megbízatása.
A válságos helyzetbe került hírügynökség a tavasszal kétségbeesett adománygyűjtésbe kezdett a puszta léte érdekében. Za obSTAnek – ezzel szójátékkal hirdették meg a kampányt, aminek az elnevezésébe beleszőtték a hírügynökség betűszavát is. Magyar jelentése: A megmaradásért.
Július elejéig a hajszálpontos nyilvántartás szerint 274 743,15 eurót gyűjtöttek össze a polgárok adakozásából. Az összegből ítélve nem kevesen segítették önzetlenül a hírügynökség megmaradását, a felajánlható adomány ugyanis egy, illetve öt euró volt.
Az alamizsnagyűjtés során emlékeztettek arra, hogy a szlovén hírügynökség három évtizede átfogóan, pontosan és elfogulatlanul tájékoztatja a szlovéniai és külföldi eseményekről a hazai és külföldi olvasóit. A hivatalban lévő kormány azonban felfüggesztette a közszolgálat finanszírozását. Ezzel veszélyezteti a szakmai és független szolgáltatás fennmaradását, nem utolsósorban pedig a mintegy 100 alkalmazott munkahelyét.
A Janša-kormány a legszívesebben maga szerkesztené a híreket
A helyzet mielőbbi rendezését sürgette az Európai Bizottság, és maga Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. A szlovén kormány ezek után azt javasolta, hogy az STA finanszírozását új rendelettel és új szerződéssel oldják meg. Ezt az indítványt azonban a hírügynökség utasította el arra hivatkozva, hogy a kormány mélyen nyúlna a jogilag független intézmény szerkesztési politikájába.
A rendelet túllőtt a célon. Túlságosan beavatkozott az STA gazdálkodásába a folyó üzleti év derekán.
Barbara Štrukelj
az STA főszerkesztője
A kormány maga akarta eldönteni, hogy az STA munkája mennyire minősül közszolgáltatásnak, a finanszírozás arányát pedig ettől tette volna függővé. A 12 egyenlő havi juttatás helyett a kormány kommunikációs hivatala havonta ellenőrizte volna, hogy az ügynökség tevékenységének mekkora hányada tekinthető közszolgáltatásnak, és minden hónap végén ezzel tette volna arányossá a költségvetési támogatás kifizetését.
Az UKOM ezzel „könyvvizsgálóvá és tartalomcenzorrá” válhatott volna egyidejűleg – állítja Barbara Štrukelj.
A szlovén kormány javaslatai törvényt sértenek – szögezte le a Ljubljanai Egyetem újságírás-professzora, az Európa Tanács médiaszakértői bizottságának tagja.
„Egyértelmű, hogy ez egy módszeres kísérlet a halogatásra. A rendeletek és iratok elfogadtatása csak késlelteti a helyzet tényleges megoldását” – hangoztatta Dr. Marko Milosavljević.
A kormány maga akarta eldönteni, hogy az STA munkája mennyire minősül közszolgáltatásnak, a finanszírozás arányát pedig ettől tette volna függővé. A 12 egyenlő havi juttatás helyett a kormány kommunikációs hivatala havonta ellenőrizte volna, hogy az ügynökség tevékenységének mekkora hányada tekinthető közszolgáltatásnak, és minden hónap végén ezzel tette volna arányossá a költségvetési támogatás kifizetését.
Az UKOM ezzel „könyvvizsgálóvá és tartalomcenzorrá” válhatott volna egyidejűleg – állítja Barbara Štrukelj.
A szlovén kormány javaslatai törvényt sértenek – szögezte le a Ljubljanai Egyetem újságírás-professzora, az Európa Tanács médiaszakértői bizottságának tagja.
„Egyértelmű, hogy ez egy módszeres kísérlet a halogatásra. A rendeletek és iratok elfogadtatása csak késlelteti a helyzet tényleges megoldását” – hangoztatta Dr. Marko Milosavljević.
A szeptemberi az utolsó fizetés
„Már csak egy bérkifizetésre futja” – emlékeztet a hírügynökség főszerkesztője. Az STA már felélte A megmaradásért elnevezésű tavaszi adománygyűjtő kampány során a lakosság által felajánlott összeg tetemes részét.
A szerkesztőségben nagyon rossz a hangulat – mondta Štrukelj. Jóllehet a mintegy 100 alkalmazottból tizenöten már elmenekültek a lassan tarthatatlanná váló helyzet következtében, az STA úgy-ahogy még működik.
„Úgy döntöttünk, hogy az áldatlan állapot nem befolyásolja a szakmaiságunkat. Nem fog látszani a tartalomban, hogy jelenleg bizonytalan helyzetben vagyunk” – ígéri a szerkesztőség egyik tagja.
Mojca Zorko szerint az anyagi nyomás mellett az öncenzúra is terjed a szerkesztőségben, mivel a csapatot Janša a közösségi médiában személyesen járatja le.
A kormányfő például azt tweetelte, hogy a STA hírei bosszantják azokat, akik a koronavírus ellen küzdenek. „Veselinovič és társai az adófizetőktől kapott havi 8000 eurós fizetés dacára gyalázatosan viselkednek. Megvetendő!” – személyeskedett Janša a hírügynökség igazgatójával.
„Köztudott, hogy a STA-ra rendelkezésre áll a pénz: az állami költségvetésben 2 millió eurót különítettek el a működtetésére. Kifizetését azonban újra és újra különböző feltételekhez kötötték” – nyilatkozta Štrukelj hetekkel ezelőtt. „Ez lassan megmételyezte a szerkesztőségi munkát. Most már csak arra várunk, hogy valaki tesz-e valamit, reagál-e… Ellenkező esetben szó szerint elvérzünk a nyilvánosság, Szlovénia és az Európai Unió szeme láttára.”
Minden egyes nap, amit az STA kormányzati támogatás nélkül vészel, újabb stressz és megpróbáltatást eredményezett, ami lassan felőröli a hírügynökséget, vezetését és újságíróit – hangoztatta a Nemzetközi Sajtóintézet európai érdekképviseletének a munkatársa.
„Ahelyett, hogy fennállásának 30. évfordulóját ünnepelnék, a hírügynökség idén a túléléséért küzdött. Sötét foltot hagy a kormány médiaszabadsággal kapcsolatos eredményein. Elég a késlekedésből: véget kell vetni ennek a mesterséges szerződéses vitának és az STA pénzügyi megfojtásának” – mondta Jamie Wiseman.
Korábban a szlovén kormány hasonló módon lépett fel a Szlovén Rádió és Televízió ellen is. A 13 millió eurós (4,6 milliárd forintos) költségvetési támogatás megvonásával 600 alkalmazott állását veszélyeztették.
Alig egy héttel Janša újbóli beiktatása után, 2020. március 20-án az Európa Tanácsnak az újságírás védelmével foglalkozó testülete arról számolt be: a miniszterelnök a közösségi médiában azzal vádolta meg a közszolgálati televíziót, hogy hazugságokat terjeszt a kormányról. Janša burkoltan fenyegette meg a szlovén közszolgálati médiumot, hogy felfüggeszti finanszírozását.
Durván indokolatlan támadásnak minősítette Janša üzeneteit az RTVS vezérigazgatója. Ezek célja a központi média „alárendelése egy politikai opciónak” – reagált Igor Kadunc.
Némi megnyugvást hozott, hogy Janša esküdt ellenségét, Igor Kadunc vezérigazgatót 2021 februárjában nem választották meg újra.
A közmédium azonban változatlanul szálka a kormányfő szemében.
Vérre menő játék
A veterán jobboldali politikus visszatérésével a hatalomba Szlovéniában egyre ellenségesebbé válik az újságírók számára a környezet – idézte a helyzet ismerőinek a figyelmeztetését a Balkan Insight még tavaly.
Janša újbóli hatalomra kerülése egybeesett a szlovéniai újságírók elleni nyíltszíni becsmérlések és online lejárató kampányok példátlan hullámával.
A miniszterelnök maga is a Twitteren bírálta a szlovén közszolgálati műsorszolgáltatót. Kormánya igyekezett a fősodor médiumait a jugoszláv korszak kommunista titkosszolgálatának az örököseként beállítani, míg a kormány válságstábja, amelynek feladata a koronavírus-járvány elleni küzdelem koordinálása volt, névtelen támadásokat szajkózott, vagyis a Twitteről ismételt rágalmakat egy oknyomozó újságíró ellen.
Blaž Zgaga 2020-ban, a járvány elején megkérdőjelezte a kormány által felállított járványkezelő stáb legitimitását és tevékenységét. A közösségi médiában nyomban durva lejárató kampány indult ellene. Az újságírót becsmérlő anonim posztokat a szlovén operatív törzs a saját Twitter-oldalán népszerűsítette.
„A kormány propagandasajtója azt írta rólam, hogy hazudok. Több tucat fenyegetést kaptam, köztük halálosakat is” – idézte fel a történteket az újságíró.
Miután több, nemzetközi civil szervezet is kiállt mellette, az Európai Bizottság felszólította a szlovén kormányt, hogy biztosítson Zgagának megfelelő védelmet.
„Az összes támadás szinte azonnal abbamaradt. Mintha valaki megnyomott volna egy gombot. Eléggé nyilvánvaló jele annak, hogy az egész folyamat ugyanígy, egy gombnyomásra indult el” – magyarázta Zgaga.
„Ez a demokrácia veresége” – értékelte a helyzetet egy szlovén politológus. „A nagyobb hatalmat megalapozni akaró autoriter rezsimek leszámolnak azokkal, akiknek más a véleményük” – mondta Alem Maksuti.
Szlovéniában a következő parlamenti választások 2022-ben esedékesek. Maksuti szerint nehéz megjósolni Janša négypárti koalíciós kormányának jövőjét.
Szerinte a szlovén politika közeledik ahhoz, ami Magyarországon, Lengyelországban vagy Szlovákiában tapasztalható. Az elért civilizációs lépések – például az abortusz vagy az azonos neműek házassága – ismét kérdésessé válik.
A politológus emlékeztetett arra: a Janša-kormány egy olyan törvénycsomagon dolgozik, amely arra irányul, hogy eltöröljék a közszolgáltató műsorszolgáltatási díját, miközben jobb frekvenciákat biztosítsanak a Janša „pártnyúlványainak” tekinthető médiának.
„A média területén véres leszámolásokra lehet számítani” – véli Maksuti.
A nemzetközi újságíró szövetségek felháborodtak. Egyesek azzal vádolták Janšát, hogy szövetségesének, Orbán Viktornak a magyarországi politikáját másolja le, ahol a sajtószabadságot megannyi támadás érte.
A média helyzetét figyelő szervezeteket tömörítő Media Freedom Rapid Response arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szlovéniában július 9-én javasolt változások „potenciálisan gyengíthetik a közszolgálati műsorszolgáltatót, és sokkal nagyobb kormányzati ellenőrzést tesznek lehetővé a közszolgálati média irányítása felett”.
Az újságírók sem maradtak adósak
Janez Janša a minap ünnepelte 63. születésnapját. „Üdvözöljük Mauritiuson!” – így köszöntötte a kormányfőt a Reporter.
Ezzel arra utalt a lap, hogy a kormánypárt elnöke az eltelt két évtizedben többször üdült az Indiai-óceánban fekvő egzotikus szigeten a szlovén egészségügy legnagyobb beszállítóival. A Necenzurirano szerkesztősége által megszerzett és elemzett dokumentumokból az is kiderült, hogy legalább három alkalommal részt vett az ottani golfversenyeken. Janša a függetlenség óta a horvát politikában kiváló kapcsolatokkal rendelkező Božo Dimnik lobbistával és Andrej Marčič ismert üzletemberrel játszott együtt.
A szlovén kormányhivatal nem kommentálta a tudósítást, sem az ellenzék vádjait. „Hozzászoktam az ilyen és ehhez hasonló labdafelütésekhez” – nyilatkozta Zdravko Počivalšek miniszterelnök-helyettes a szlovén rádiónak.
Az államfő közvetít
A kormány és a közszolgálati média között feszülő ellentéteket személyesen a köztársasági elnök kísérli meg elsimítani.
A szlovén hírügynökség (STA) és a kormányzati kommunikációs hivatal (UKOM) megállapodott a finanszírozásról szóló éves megállapodás aláírására irányuló tárgyalások folytatásáról, miután a két intézmény vezetőjét fogadta Borut Pahor az elnöki palotában – tudatták egy közleményben.
Az államfő bizakodó: szerinte mindkét fél hajlandó a párbeszéd folytatására.
„A további tárgyalások kiindulópontja az a megállapodás lesz, amit már júliusban elküldtünk az STA-nak” – mondta Urbanija, az UKOM vezetője.
Ezt az indítványt azonban a hírügynökség már akkor elvetette.
„Milyen ebben a pillanatban a hírügynökség anyagi helyzete?” – kérdeztem e-mailben a főszerkesztőt.
„Miután folynak a tárgyalások, nem vagyok olyan helyzetben, hogy kommentáljam az eseményeket” – válaszolta Barbara Štrukelj.
