Lefizetik Varsót és Budapestet?
A jobboldali magyar miniszterelnök azzal indította a választási kampányt, hogy 600 milliárd forint jövedelemadót térítenek vissza a családoknak – írja a Reuters Orbán Viktor tegnapi parlamenti bejelentéséről.
A tudósítás szerint a kormányfő lengyel szövetségesének, a populista-nacionalista Jog és Igazságosság kormánypártnak a családtámogatási receptjét veszi át, miként teszi ezt a fiatalok személyi jövedelemadó-kötelezettség alóli mentesítésével is. Mint a hírügynökség hozzáteszi, a minimálbért is jelentősen emelni fogják. Szintén kitér ugyanakkor a beszámoló arra, hogy Magyarország a múlt héten 4,4 milliárd euró értékű, meglepetésszerű kötvénykibocsátással igyekezett megteremteni a növekvő kiadások fedezetét, miközben valószínűsíthető, hogy a Brüsszel és Budapest közötti vitáknak betudhatóan késni fog az Európai Uniótól várt helyreállítási támogatás. A vitatémák közül a Reuters a melegjogokat és a médiaszabadságot emeli ki. Az ellenzéki pártok – írja a londoni világhírügynökség – azt hangsúlyozzák, hogy a béremelés régóta esedékes, emellett pedig élesen bírálják a kormányt a fékezhetetlen korrupció, az egekbe szökő árak és a társadalomban szélesedő vagyoni szakadék miatt.
A számítógépes rendszer mindmáig ismeretlen okból történt leállása árnyékolta be az ellenzéki előválasztás kezdetét – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A lap felidézi: Orbán Viktor 2010 óta az összes választáson az ellenzék mély megosztottságából profitált, és ez a megosztottság nem csupán a balliberális pártok és az eredetileg szélsőjobboldali Jobbik között, hanem a baloldali pártok között is tapasztalható volt. A miniszterelnök egyebek közt arra használta fel a kétharmadot, hogy ezt az alkotmányozó erejű többségét bebetonozza a választási rendszer egyoldalú átalakításával, a legerősebb párt számára kedvező, annak pozícióját tovább erősítő módon. Az ellenzéki pártok most közös jelölteket állítanak. A frankfurti lap a miniszterelnök-jelöltségre pályázók közül Karácsony Gergelyt, Dobrev Klárát és Jakab Pétert emeli ki esélyesként.
Az AP amerikai hírügynökség Budapest főpolgármesterének a kampánybeszédével indítja a tudósítását, amelyet többek közt a Washington Post is átvett.
A verseny éllovasának nevezett Karácsony Gergely szavai közül azt emeli ki, hogy fel fogják szabadítani az országot Orbán Viktor uralma alól. Visszatekintésében az AP is hangsúlyozza a választási törvény 2011-es egyoldalú megváltoztatásának, a kétfordulós rendszer egyfordulóssá történt átalakításának a kiemelt szerepét. Kitér emellett arra, hogy független választási megfigyelők a 2018-as választásokat szabadnak, de nem tisztességesnek minősítették. A tudósítás emlékeztet arra, hogy az ellenzék új választási stratégiája jelentős nyereséget hozott a 2019-es önkormányzati választások során.
A mértékadó osztrák sajtó, így a konzervatív Die Presse és a liberális Der Standard egyaránt ismerteti az APA hírügynökség jelentését arról, hogy Sebastian Kurz kancellár – német és francia lapoknak adott nyilatkozatában – úgy vélekedett, Varsó és Budapest tisztességesebb bánásmódot érdemelne a jogállamisággal kapcsolatos vitákban.
„Úgy vélem, helytelen, hogy mindig csak Lengyelországról és Magyarországról beszélnek”, a jogállamiságot és az európai értékeket az összes államban érvényesíteni kell – mondta Kurz, és szavai heves bírálatokat váltottak ki az osztrák szociáldemokraták, valamint a liberális Neos részéről. A kancellár nem most először tette szóvá a szerinte megmutatkozó kettős mércét ebben a témában, így például 2019 végén a Frankfurter Allgemeinének adott nyilatkozatában is a kelet-európaiakkal szembeni nyugati arroganciáról beszélt.
A szociáldemokrata SPÖ Európa-ügyi szóvivője, Jörg Lichtfried reagálása szerint Kurz az autoriter magyar és lengyel kormány oldalára állt. A kancellár kijelentése a szóvivő szerint az osztrák külpolitika mélypontját jelenti. „Orbán és társai egyre inkább lebontják a demokráciát, a jogállamot és a sajtószabadságot” – fogalmazott Lichtfried.
Cladia Gamon, a Neos Európa-ügyi szóvivője szerint Sebastian Kurz kijelentése aláássa sok EU-tagállam azon fáradozását, amely a jogállamiságnak az unión belüli megőrzésére irányul, és a kancellár a nacionalista államok pártjára állt,
Végül röviden arról, hogy az RT orosz állami hírportál beszélgetést közöl Gunnar Beck német európai parlamenti képviselővel, az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű szélsőjobboldali párt politikusával.
Az interjúban – amelyet mellesleg egy brexitpárti volt brit EP-képviselő, Paul Nuttall készített – Beck úgy értékeli a most záruló Merkel-korszakot, hogy annak örökségét az infláció, a klímafanatizmus és a migráció jelenti. Az orosz állami portálon nyilatkozó német szélsőjobboldali politikus azt valószínűsíti, hogy a most vasárnap esedékes Bundestag-választás nyomán a szociáldemokrata Olaf Scholz lesz a kancellár, egy olyan baloldali szivárványkoalíció élén, amelyben benne vannak a Zöldek, valamint a magukat Baloldaliaknak nevező keletnémet állampárt utódpártjának az emberei is. Beck úgy véli, az új német kormány az afganisztáni összeomlásra azzal fog reagálni, hogy minél több menekültet fogadjanak be, és azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy Lengyelországot és Magyarországot is lefizethetik, és rávehetik a brüsszeli követelések teljesítésére.
Kárpáti János
A Klubrádió, 2021.09.21.
