A szakmai szervezetek szinte kivétel nélkül ellenzik. Ha be akarná vezetni a kormány, az Európai Bizottsághoz fordulnak panasszal.
Június 16-án a Dunakorzón felolvasás lesz annak emlékére, hogy Kolosváry-Borcsa Mihály, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke vezetésével 1944-ben ezen a napon kezdték meg 120 zsidó származású magyar és 130 külföldi szerző műveinek bezúzását.
„A kötelező vagy erősen ajánlott tagságon alapuló kamarák diszkriminációs célt szolgálnak” – idézte a Magyar Narancs Polyák Gábor médiajogászt, aki szerint a sajtókamarai kezdeményezés mögött Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) elnökének magánambíciói állhatnak. Ha a kormány hivatalosan is felkarolná az ötletet és szakmai egyeztetést kezdeményezne, a MÚOSZ álláspontja szerint nem a kamaráról kellene beszélni, hanem az államilag irányított álhírgyártás felszámolásáról, a kormánypárti képviselők tájékoztatási gyakorlatának megváltoztatásáról, vagy az állami intézményekben bevezetett nyilatkozatstop feloldásáról.
Az Európai Bizottság előtt már most is két panasz fekszik, az egyik a közmédia finanszírozásával és piaci túlsúlyával foglalkozik, a másik a pártmédia illegális állami hirdetéseivel. – A sajtókamarával kapcsolatos panasz lenne a harmadik – jegyezte meg Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, aki azt is hangsúlyozta, hogy a történelmi előzmények miatt Magyarországon szóba se szabadna hozni, hogy ezen a néven szervezetet alakítsanak.
A hetilapban megjelent információ szerint a MSÚSZ kivételével a többi szakmai szervezet (Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyar Újságírók Közössége, Sajtószakszervezet, Magyar Katolikus Újságírók Közössége, Protestáns Újságírók Közössége, Magyar Lapkiadók Egyesülete) egységesen fog tiltakozni, ha érdemi egyeztetés nélkül mégis megalakítanák a sajtókamarát. A MÚOSZ elnöke elmondta: az említett szervezetek biztosították egymást arról, hogy nem tárgyalnak külön-külön – ha egyáltalán sor kerülne szakmai egyeztetésre –, illetve rögtön értesítik egymást, ha a kormánytól meghívót vagy bármilyen információt kapnának ebben a témában.
A Magyar Narancs az aktuális fejlemények ismertetése mellett az Országos Magyar Sajtókamara dicstelen történetét is hosszabb írásban idézte fel. A szervezet alapítását az az 1938-as törvény írta elő, amelyet első zsidótörvényként tartunk számon. Vezetője, Kolosváry-Borcsa Mihály nem csak nemzetközi fórumokon, náci közönség előtt dicsőítette Hitlert, de számos uszító, antiszemita cikk szerzője, aki „A zsidókérdés magyarországi irodalmáról” szóló munkájában számba vette azokat a műveket, amelyek szerinte „a magyar nép romlásának, a szentistváni birodalom összeomlásának katasztrófáját idézte fejünkre.”
1944 tavaszán Budafokon, az Első Magyar Kartonlemezgyárban 120 zsidó származású magyar és 130 külföldi szerző több mint 400 ezer könyvét gyűjtötték össze megsemmisítésre. A „mérgező zsidó betűt” kitörölni a magyar irodalomból – e büszkén hirdetett cél elérése érdekében Kolosváry-Borcsa Mihály személyesen indította el a zúzógépet.
Irodalommal és humánummal a barbárság ellen
Erre a barbár akcióra emlékeznek az Ünnepi Könyvhét zárónapján. Az egykor nem kívánatos szerzők műveiből a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói és a Magyar Versmondók Egyesülete tagjai, valamint ismert színészek és a helyszínen dedikáló írók, költők olvasnak fel részleteket – június 16-án, vasárnap 14 órakor a Dunakorzón, Shakespeare szobránál. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyar Versmondók Egyesülete programját támogatja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete. Bárki csatlakozhat felolvasóként is: jelentkezni a mazsike@gmail.com címen lehet.
Sajtókamara – akkor gromek?
„A sajtókamara olyasmi lenne, mint amikor a kocsmai verekedés elején először a lámpát ütik le. Nem elég, hogy a hírmédiumok árbevételeinek közel 78 százaléka a kormánypárthoz köthető a Mérték Médiaelemző Műhely szerint, vagy hogy a magyarországi sajtótermékek 85 százalékát Liszkay Gáborék birtokolják egy amerikai jelentés szerint, és az, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi adatsorában Magyarország a 2010-es 23. helyről mostanra a 87. helyre zuhant a sajtószabadság indexben, most már az oktrojált tartalom skriblereinek hajtási engedélyét is a hatalmi központ adja és veszi majd el…” – olvasható Enyedi Nagy Mihály publicisztikájában a Media1 portálon.
